Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-54

Az országgyűlés 54. ülése 1952. évi december hó 17-én, szerdán. Rónai Sándor, Molnár Imre és Nagyistók József elnöklete alatt. Tárgyai: Az 1953! évi költségvetés tárgyalása. • . . Hozzászóltak: Keleti Ferenc : 1Í83 Katona Jenő ; 1191 . :i-.: Parragi György ...; '. .... „,.,. 1200 Pongrácz Kálmán . ......................... :.i : 1207 Kristóí István 1215 Keök Iván . ;..... , :.. 1221 '.. * ' Párdi Imre 1227 Reszegi Ferenc >.... 1234 A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása . 1240 Az ülésen megjelentek : RÁKOSI MÁTYÁS, a minisztertanács elnöke, DOBI ISTVÁN, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, HÁZI ÁRPÁD, KISS KÁROLY és NAGY IMRE, a miniszter­tanács elnökhelyettesei, APRÓ ANTAL építőanyagipari miniszter, CZOTTN ER SÁNDOR bánya- és energiaügyi miniszter, DÉCSI GYULA igazságügyminiszter, FARKAS MIHÁLY honvédelmi miniszter, GYÖRE JÓZSEF belügyminiszter, KATONA ANTAL postaügyi miniszter,.KOSSÁ ISTVÁN álta­lános gépipari miniszter, MOLNÁR ERIK külügyminiszter, OLT KÁROLY 'pénzügyminiszter, RAT KŐ ANNA egészségügyi miniszter, SZABÓ JÁNOS-, a helyi ipar minisztere, SZÍJÁRTÓ LAJOS építés­üqifi*-miniszter, SZOBEK ANDRÁS külkereskedelmi miniszter. TISZA JÓZSEF begyűjtési.miniszter,. ' •• • ZSÓFINYECZ MIHÁLY középgépipari miniszter. (Elnök: RÓNAI SÁNDOR. — 10.02.) ELNÖK: T. országgyűlés! Az ülést megnyi­tom; .' v'T'i A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Czett József, az egyéb jegyzői teendőik ellátására Kiss Gergely képviselőtársaimat kérem fel. . Napirend szerint következik az 1953. évi ál­lami, költségvetés folytatólagos tárgyalása. Tudo­mására ihozom at Országgyűlésnek, hogy a költ­ségvetés vitájában a mai ülésen Keleti Ferenc, Ka­tona Jenő,' Parragi György, Pongrácz Kálmán, Kristóf István, Reök Iván, Párdi Imre es Reszegi Ferenc- képviselőtársaink jelentkeztek szólásra. Keleti Ferenc képviselőtársunké a szó. KELETI FERENC: T. Országgyűlés! Felsza­badulásunk óta az országgyűlés ez alkalommal már nyolcadízben tárgyalja a külügyminisztérium költségvetését. A tárca költségvetésének megvita­tása alkalmából nemcsak az előirányzott összegről beszélünk, hanem elsősorban kormányunk külpoli­tikájáról/ . ' m '"'. 'Egész népünk.feszült figyelemmel kíséri az or-. szággyűlés tárgyalásait, hogy a költségvetés kap­csán milyen új alkotásokkal gazdagszik hazánk, életünk a jövő esztendőben. '. Belpolitikai céljaink megvalósítását szolgálja és népünk teljes elismerésével találkozik kormá­nyunknak az a törekvése, hogy olyan külpolitikát folytasson, aimelynek alapja a népek 'barátsága, ha­zánk függetlenségének, ,a béke megvédésének bizto­sítása. Mély meggyőződéssel állíthatjuk, hogy évek óta ez jellemzi és ez fogja jellemezni a jövőben is a mi külpolitikánkat. Önök tudják t. képviselőtár­saim és tudják ezt az ország dolgozói, hogy itt, ha­zánkban és Európa e részében nem mindig volt ilyen az országok külpolitikájának irányvonala. El­lenkezőleg, míg nálunk a magyar és osztrák föld­birtokosok, szomszédos államainkban a román bo­járok, a szerb vajdák, a lengyel ipánok, a cseh urak, később pedig, mindezekben . az államokban és Európa-szerte a tőkések és bankárok bitorolták a hatalmat, évszázadokon át szinte véget nem értek a háborúk. Népünk és a többi népek sorait a régi reakciós kormányok tömegnyomort, háborúkat elő­idéző bel- és külpolitikája tizedelte. Negyven évre sem kell visszatekintenünk és feltárul előttünk a két világháború minden borzalma, amelyet a gonosz ­ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom