Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-53

lî?5 Àz országgyűlés 53. ülése 195$. èvi december hô 16-án, kedden. 1176 meg minden imperialista agresszióval szemben, még elszántabban .a tábor ránkeső szálkaszilt.« Megfogadjuk, hogy (teljesíteni fogjuk ezeket a feladatokat. Mindenkinek éreznie és tudnia kell, hogy a béke megvédésben bennefoglalitatik a magyar szabadság és függetlenség megvédése is. Látjuk és tudjuk, hoigy legközelebbi és leghitványabb ellenségeink, az összes szökevények, dissziden^-ek, íasiszták, a volt uralkodó osztályok (levitézlett képviselői, volt bankárok, gyárosok, nagybirtokosok, Habsburg-ivadékok, Horthy-tábornokok és nvil.isok mind a háborús uszítók között állnak, mind a háború frontján gyülekeznek. Révai elvtárs írta, hogy .az imperialisták uszító hadjáratának egyik cííiponlja mi vagyunk, a Magyar Népköztársaság. Az amerikai imperialisták bennünket, magyar munkásokat és dolgozó parasztokat is fel akarnak »szabadítani«. Nemcsak a távolkeleti agresszocokkal, nemcsak Korea megtámadóivail, hanem magyar, népünk legelvetemültebb ellenségeivel szállunk szembe *kkor, amikor magyar hazánkat, függetlenségünket, boddog életünket, a békét védjük. Ez a költségvetés, a békéért vívott harcunk erősítését szolgálja, örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZETT JÓZSEF jegyző: Nánási László. NÁNÁSI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Hazánk és benne dolgozó népünk a felszabadulás óta hatalmas változáson, hatalmas fejlődésen ment keresztül. A felszabadulás előtt a dolgozó emberek nagy többsége nem érdeklődött a politikai kérdések iránt, a politikát úri huncutságnak tartotta. A felszabadulás óta mind jobban és jobban ér'deklik dolgozó népünket a politikai kérdések, az államvezetésnek a kérdései. A legutóbbi években dolgozó népünk millióinak az érdeklődése elsősorban két kérdés felé fordult: a szocialista országépítés és békénk megvédésének az ügye felé. Ez a két alapvető probléma köti le elsősorban a mi dolgozó né-, punk figyelmét. Dolgozó népünk legfőbb vágya, de legelsőrendü érdeke is, hogy a szocialista országépítés munkája zavartalanul tovább folyjék, hogy újabb és újabb sikereket érhessünk el és hogy megvédjük eddigi és jövőbeni alkotásainkat, megvédjük békénket. Ennek az országgyűlésnek, amely a dolgozó nép tagjaiból tevődik össze, természetesen elsősorban szintén ezzel a két kérdéssel kell foglalkoznia és kell tanácskozásait folytatnia, munkáját végeznie. Kormányunk által most beterjesztett 1953. évi költségvetést abból a szempontból kell elbírálnunk, hogyan segíti előrevinni dolgozó népünk ügyét, népgazdaságunk további megerősödését, szocializmusunk eredményes továbbfejlesztését, dolgozó népünk szabadságának, hazánk függetlenségének, békéjének védelmét. Ha nem ezt tennénk, nem volnánk méltók a magyar nép 'bizalmára, amely azért küldött bennünket ide, hogy az ő érdekeit képviseljük. Az 1953. évi költségvetést vizsgálva, megalapíthatjuk, hogy annak minden tétele dolgozó népünk érdekeit, szocializmusunk építését és békénk védelmét szolgálja és ezt a magyar nép kormánya úgy állította össze, hogy az úgy teljes egészében, mint részleteiben alkalmas arra, hogy újabb nagy lépésekkel vigye előre hazánkat a haladás útján. ötéves népgazdasági tervünk negyedik esztendejének költségvetése népi demokratikus rendszerünk erejének, állandó fejlődésének bizonyítéka. Költségvetésünk legnagyobb részét népgazdaságunk beruházásaira fordítjuk, de hatalmas összegeket kíván kormányunk a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonalának további emelésére is fordítani. Ezt a költségvetést nyugodtan és örömmel fogadhatjuk el, mert ez a költségvetés népgazdaságunk további megerősödését, szocializmusunk építését, hazánk, dolgozó népünk jövőjét, békéjét szolgálja. A mi népünket, felszabadult dolgozó népünk országépítő munkáját, hatalmas alkotó erejét a Magyar Dolgozók Pártjának, népünk nagy tanítójának, Rákosi Mátyás elvtársnak vezetésével olyan politikai vezetés irányítja, melynek minden törekvése népgazdaságunk erejének állandó fokozása, dolgozó népünk szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek legteljesebb kielégítése, hazánk függetlenségének, békéjének megvédése. Ez a politikai vezetés biztosítja 1953. évi költségvetésünk minden fillérének legtakarékosabb felhasználását, nagy ötéves tervünk megvalósításának, dolgozó népünk további felemelkedésének, békénk védelmének szolgálatában. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke,- Rákosi Mátyás elvtárs tegnap elmondott hatalmas jelentőségű s irányt mutató beszédében megvilágította a mi hazánknak, a mi népünknek minden probléma- • ját, jelenünknek és jövőnknek minden jelentős kérdését. Feltárta eddig elért eredményeinket, megjelölte tennivalóinkat. Leplezetlenül mutatott rá azokra a veszélyekre is, amelyek alkotó munkánk eredményeit, még megvalósításra váró hatalmas terveinket, dolgozó népünk szép szocialista-, jövőjét, népünk békéjét fenyegetik. De megállapíthatjuk Rákosi elvtárs beszédéből, hogy semmi okunk nincs félni ezektől a veszélyektől. A világ legerősebb állama, a hatalmas Szovjetunió és a vele szövetséges népi demokráciák nem ijednek meg az amerikai agresszorok és •bérenceik kardcsörtetésétől. Van és lesz erejük a béke híveinek megfékezni az emberiség legaljasabb ellenségeit, a háborúra készülő imperialistákat. A béke megmentéséért az egész világon hatalmas küzdelem folyik s ebből a küzdelemből a magyar dolgozó nép is méltóan kiveszi a részét. Tisztelt Országgyűlés! ötéves népgazdasági tervünk végrehajtása során elsősorban iparunk fejlesztése terén tudunk felmutatni hatalmas eredményeket. De nagy fejlődést, előrehaladást értünk el mezőgazdaságunk területén is. Ezzel a kérdéssel, mezőgazdaságunk fejlődésével kívánok felszólalásom során részletesebben foglalkozni. Iparunk nagyarányú fejlődésének természetes következménye, hogy a munkásosztály egyre több géppel, szerszámmal, iparcikkel tudja segíteni dol g.zó parasztságunkat, egyre több segítséget tud nyújtani mezőgazdaságunk még korszerűbbé tételéhez. Ennek a ténynek gazdasági jelentőségén kívül igen komoly a politikai jelentősége is, mert egyre szorosabbá kovácsolja a két dolgozó osztály együttműködését, a munkás-paraszt szövetséget. A felszabadulás előtt a magyar mezőgazdaság korszerűsége igen alacsony nívón állott. Az akkor hatalmon lévő uraknak mezőgazdasági téren csak egy céljuk volt, csak ennek érdekében dolgoztak, a nagybirtokos rendszer fenntartása, minél kevesebb befektetéssel, minél több munka nélküli jövedelemhez jutni, földjeik kizsarolása, de elsősorban a föl-