Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-53

1153 Az országgyűlés 53. ülése 1952. A mezőgazdaság szocialista átszervezése szükségessé teszi, hogy igen nagy számban képezzünk állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink részére mezőgazdasági ; szakembereket. A mezőgazdasági technikumokon,* állandó jellegű szakiskolákon, főiskolákon és egyetemeken 1953ban mintegy 30.000 fő tanul. Emellett különféle, főleg termelőszövetkezeti tanfolyamokon 40.000nél többen sajátítják el az élenjáró agro- és zooteehnikai ismereteket. A mezőgazdasági szakismeretek széleskörű terjesztése, a Szovjetunió • gazdag tapasztalatainak 'átvétele elengedhetetlen abban a küzdelemben, amely a magas terméshozamért, a leghaladóbb agrotechnikai módszerek meghonosításáért, a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtéséért folyik. K A mezőgazdasági oktatásra fordított kiadásaink a két földművelésügyi tárcánál megközelítik a 300 millió forintot. A fejlődés mértékét jellemzi, hogy a Horthy-rendszer 1938/39-es költségvetése mezőgazdasági szakoktatásra csupán 2.9 millió pengőt biztosított. Az 1953. évi költségvetés a gépesítés előmozdításával, a mezőgazdasági tudomány és szakoktatás támoigtatás'ával, !az állategészségügy fejlesztésével szilárd anyagi alapot teremt a mezőgazdaságunk előtt álló feladatok megoldásához, a terméshozam emeléséhez és a mezőgazdaság szocialitsa átépítéséhez. Az ipari és a mezőgazdasági termelés jelentős növekedése fokozott feladatokat ró a közlekedésre. Ezért a költségvetés az ideihez képest 60 százalékkal nagyobb összeget biztosít a vasút beruházásaira és jelentősen fejleszti a gépjárműközlekedést és a gazdasági vasutak hálózatát. 1953-ban is gondoskodnunk kell a párt és a kormány december 2-í határozata alapján kialakult nagy eredmények továbbfejlesztéséről. Ez a határozat nagyban hozzájárult az iparban a termelés és a termelékenység fokozásához és jelentős ösztönző erőnek bizonyult a mezőgazdasági termelésben is. Megnövelte a paraszti és a szövetkezeti-árufelhozatalt, hozzájárult a dolgozók/ anyagi életszínvonalának emeléséhez és egészséges arányokat teremtett a nemzeti jövedelem elosztásában. Abból a célból, hogy a lakosságnak élelmisze- ' rekkel és'iparcikkekkel való ellátását tovább emeljük, a mezőgazdasági terméshozam növelésére tett és az előbbiekben már vázolt intézkedések mellett gondoskodnunk kel-í a lakosság még bőségesebb ellátásának feltételeiről. Költségvetésünk több mint 750 millió forintot biztosít a könnyűipari, élelmiszeripari és begyűjtési minisztériumok költségvetésében, a lakosság jobb ellátását biztosító beruházásokra mintegy 200 millió forintot fordít a belkereskedelmi minisztérium a szocialista üzlethálózat továbbfejlesztésére, új üzletek, áruházak,'szállodák, éttermek stb. építésére és berendezésére. Jelentősen megnövekedtek a minisztériumoknál a minőség javításáraés ellenőrzésére, a kutatóintézetekre, a káderképzésre előirányzott összegek. Mindez lehetővé teszi, hogy a kiskereskedelmi forgalmat 1953-ban 1372 százalékkal, a szövetkezetek áruforgalmát 12 százalékkal emeljük és ezáltal biztosítsuk a lakosság élelemmel és iparcikkekkel való fokozott ellátását, anyagi életszínvonalának további emelését, Az évi december hó í6-án, kedden. 1154 1953. évi költségvetés gondoskodik a dolgozók további kulturális felemelkedésének anyagi feltételeiről. Oktatásra, különböző kulturális és népművelési intézményekre, a tudomány fejlesztésére előirányzott összegek az 1952. évi 2.8, milliárd-. ról 3.6 milliárd forintra, tehát 26.1 százalékkal emelkednek. Az iskolai oktatásra jutó' többletből 160 millió forint esik az alsófokú, 144.millió forint a középfokú oktatásra és 137 millió forint egyetemeink és főiskoláink fejlesztésére. Az oktatási kiadásoknál az alsófokú oktatás előirányzatának 92 százaléka, a középfokú oktatás előirányzatának 58 százaléka a helyi tanácsok költségvetésében jelentkezik. Ez arra mutat, hogy kulturális területen is igen nagyok a helyi tanácsokra háruló feladatok. A középfokú és felsőfoka okta'tásnál egyre jelentősebb a szakosítás. Míg a tanácsok felügyelete alatt álló középiskolák előirányzata 300 millió forint, a gazdasági és egyéb tárcák középiskoláinak, elsősorban technikumainak előirányzata már 227 millió forint. Még fokozottabban jelentkezik a szakosítás a felsőoktatásnál. Egyetemeink és főiskoláink nagyobbik fele az egyes szakminisztériumok felügyelete alá tartozik. Gazdasági, de egyes más minisztériumok is egyre nagyobb mértékben rendelkeznek saját felügyeletük alatt álló közép- és főiskolákkal, ami lehetővé teszi, hogy a jól képzett szakembereket saját területükre maguk biztosítsák. A szakosítás érvényesül az ipari tanulóképzésnél is. A Munkaerőtartalékok Hivatala 113 iskolájában képezik a vasipar, a bányászat és az építőipar jövő szakmunkásait^ míg az egyéb területnek, a könv,nyűipari, élelmiszeripari és helyiipari minisztéjriumok részére szükséges ipari tanulók képzéséről a tárcák maguk gondoskodnak. Az oktatási kiadások között a tanfolyamokra előirányzott 361 millió forint döntően a felnőtt lakosság képzését szolgálja. A kultúra egyre inkább egész népünkké válik. A kulturális célokra fordítandó 3.6 milliárd forint, amelyből hárommilliárd esik az oktatásra, 600 millió forint pedig népművelési célokra és tudományos kutatásra, mutatja, hogy államunk milyen jelentős összegekkel támogatja kultúrforradalrrïunk további kibontakozását. A mi hazánkra is érvényesek ma már a nagy Lenin következő szavai: azelőtt az emberi èlme, az emberi géniusz csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a technika és a kultúra minden áldását, a többieket, pedig megfossza a legszükségesebbtől, a művelődéstől és a fejlődéstől. Most ellenben a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya a nép közkincsévé válik és mostantól fogva az emberi elme és géniusz sohasem lesz az erőszak eszközévé, a kizsákmányolás eszközévé. A költségvetés 5.9 milliárd forintos szociális és egészségügyi előirányzata lehetővé teszi, hogy tovább bővítsük kórházaink 'és rendelőintézeteink hálózatát, mintegy egynegyedével növeljük a szakorvosi rendelőórákat, gondoskodjunk az üdültetés, a szanatóriumi ellátás kiszélesítéséről. A társadalombiztosítás az ország összlakosságának mintegy 60 százalékát öleli' fel. A társadalombiztosítási szervek költségvetési előirányzatának jelentős emelkedése nemcsak a társadalombiztosításba bevont dolgozók számának emelkedését, hanem