Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-53

1147 Az országgyűlés 53. ülése 1952. évi december hó 16-án, kedden. 1148 tanítóik nemzeti szövetségének értekezlete tár fel. Ezen iaz értekezleten kiderült, hogy Anglia az elhanyagolt és korszerűtlen iskolák országa. Jellemző, hogy még ma is 600 olyan iskolaépületben tanítanak, amelyet már 20 éve lebontásra ítéltek. Ebben az éviben a közoktatásügyi miniszter saját költségvetésének 65 százalékáról mondott le a fegyverkezési, kiadások miatt. Ilyen körülmények között az, 1952—53. iskolai évben 1,150.000 gyermek számára nem tudják biztosítani a tanulás lehetőségét. 1953-ban 436,4 millió forintot fordítunk a munkásosztály fiatal nemzedéke, az ipari tanulók oktatására, új tanműhelyek,- otthonok és iskolák építésére és fenntartására. Költségvetésünk 1953ban is jelentős összegéket irányoz elő a tanfolyami oktatás céljaira. Míg a múlt évben a tanfolyamokra 225 millió forintot fordítottunk, addig a jövő évben ezek a kiadások kereken 361 millióra emelkednek. A kulturális célokra fordított kiadásaink között szerepelnek a népművelés és a művészet támogatására előirányzott összegek is. 1953. évi költségvetésünk előirányzata ezeknél a címeknél közel 40 millió forinttal haladja meg az idei előirányzatot. Ezekből az összegekből támogatjuk és fejlesztjük tovább az egyre nagyobb arányokban kibontakozó népi kultúrmozga lmunkat, népművészetünket és nem utolsó sorban szép sikereket felmutató filmgyártásunkat. Filmgyártásunk nemcsak menynyiségileg, hgnem minőségileg is jelentős, fejlődést élt el. 1953-ban jelentős összegekét adunk sport- és testnevelési célokra, 28 millió forinttal többet, mint 1952-ben. Népi demokráciánk mindig fontosságának megfelelő súllyal kezelte a sport és a testnevelés ügyét. A hathatós támogatás következtében mind szélesebb tömegek sportolnak. Sportéletünk fejlődését jól lehet mérni az 1952. évi helsinki olimpiás^on elért sikerekkel, ahol sportolóink kiválóan megálltak helyüket és a világ legjobb versenyzői között a harmadik helyet vívták ki. Miattiunk nagy gondot fordít dolgozó népünk egészségügyi és szociális viszonyainak további fejlesztésére. Ezekre a feladatokra költségvetésünk az 1953. évben 5907 millió forintot, összes kiadásaink 11,4 százalékát irányozza elÖ, 901 millió forinttal többet, mint 1952-ben. Az emberről való gondoskodás elve hatja át szociális célokra fordított kiadásaink minden tételét. Jelentős mértékben fokozzuk a jövő évben a kórházak és klinikák ellátására, továbbfejlesztésére fordított kiadásainkat. Gondoskodunk arról is, hogy a vidéki kórházaink által nyújtott ápolási szolgáltatások minősége, színvonala tovább emelkedjék. E célból növeljük az orvosegészségügyi dolgozók számát és új, modern kórházak építését kezdjük meg Diósgyőrben, Sztálinvárosban és Salgótarjánban. A betegségek megelőzése érdekében* jelentősen fejlesztjük a rendelőintézeti hálózatot. 42 millióval fordítunk többet erre a célra, mint a megelőző esztendőben. Uj rendelőintézetet létesítünk Miskolcon, Szolnokon, Tatabányán és Ajkán. Nagy összegeket irányoz elő költségvetésünk az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemre. Az 1952. évi költségvetéshez, képest közel 74 millió forinttal többet, 204 millió forintot fordítunk erre a célra. Ennek során jelentősen növeljük a dolgozó ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ anyák érdekében az állandó és idénybölcsödei férőhelyek számát, kiszélesítjük az anyatej-, a tejporés egyéb egészségvédelmi akciót, mint például az iskolai logászat körét. üj ovódák, napköziotthonok felállításával segítjük a dolgozó nőknek a ^termelőmunkába való bekapcsolódását. A bölcsödéi férőhelyek számát 15 ezerről 22 ezerre emeljük. Egészségügyi és szociális intézkedésekre, társadalombiztosításra fordítandó kiadásaink 1953ban 3772 millióra növekednek. N Amíg nálunk a dolgozók egészségvédelméről államunk ilyen bőségesen gondoskodik, addig a kapitalista országokban évről évre csökkentik az egészségvédelemre előirányzott kiadásokat. Például a francia költségvetésben a munkavédelmi kiadások mindössze 0,6% -kai szerepelnek. Az Egyesült Államok költségvetésének amúgy is alacsony szociális kiadásait 17 millió dollárral csökkentették. Tito Jugoszláviájában évente, megfelelő egészségügyi óvóintézkedések hiánya miatt százezer ember hal meg tüdővészben. A dolgozó nép jólétének, életszínvonalának emelését tartjuk szem előtt azzal is, amikor évről évre emelkedő összegeket: 1953-ban 120 millió forintot — fordítunk dolgozóink pihenésére és üdülésére. Az üdültetésben. részvevők száma jövőre 13.000 fővel növekszik. 1953. évi állami költségvetésünk békés építőmunkánk új győzelmeit vetíti előre. E hatalmas építőmunka során azonban egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk, hogy az amerikai imperialisták őrült fegyverkezésre kényszerítik a kapitalista világot; az északatlanti tömb országait, Japánt é« Nyugat-Németországot. Egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy az Egyesült Államok monopolista körei új háborút készítenek elő és a Korea hős népe ellen megkezdett agressziót ki akarják terjeszteni az egész világra. Egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy az amerikai imperialisták bérencei, a fasiszta Tito-banda déli határainkon nap mint nap újabb provokációkat késîdt elő. Ilyen körülmények között népünk és a szabad nemzetek iránti kötelességünk gondoskodni államunk megerősítéséről, hazánk és békés építőmunkánk védelméről. »Fegyvertelen ország valósággal csábít a provokációkra és kalandokra — mondotta Rákosi elytárs —; és mert mi nem akarjuk, hogy hazánk az imperialista kalandorok játékszere legyen, hadseregünket éppen a béke érdekében igyekszünk olyanná tenni, hogy dolgozó népünket — szövetsége seinkkel vállvetve — meg tudjuk védeni.« Ma már van a néphez hű korszerű hadseregünk és államvédelmi szervünk. A béke fenntartásának, dolgozó népünk eredményeinek megvédése parancsolóan teszi leiadatunkká néphadseregünk és államvédelmi szerveink további megerősítését. Ezért az 1952. évi 5905 millió forinttal szemben az 1953. évben 7381 millió forintot,-liöltségvetésünk 14,2%-át fordítjuk fegyveres szerveink megerősítésére. Igazgatási kiadásaink annak ellenére, hogy az elmúlt év folyamán több új minisztérium alakult és államunk feladatai egyre növekednek, az összkiadásokhoz képest csökkenést mutatnak. Az igazgatási célokra fordított kiadásaink összege a jövő évi költségvetésben. 2004 millió forinttal, az 86