Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-53

1149 Az országgyűlés 53. ülése 1952. évi december hó 16.-án, kedden. 1150 összkiadásoknak nem egészen 3,8%-át teszik ki. Az elért eredmények mellett meg. kell mondani azonban azt is, hogy államigazgatásunk munkája még nem kifogástalan. A bürokratikus csökevények felszámolása, a pazarlás, megszüntetése az elkövetkezendő évben munkánk egyik központi feladatát kell, hogy képezze. • Sokkal keményebben és következetesebben kell foglalkozni a jövő évben a létszámgazdálkodás, a státus-fegyelem, a létszámellenőrzés kérdéseivel, hogy a takarékosság elvét az igazgatási kiadások területén a legmesszebbmenőén érvényesítsük. Költségvetésünk számottevő részét képezi a helyi tanácsok költségvetése, amelynek évről évre növekvő számai azt bizonyítják, hogy tanácsi szerveink, gazdasági és politikai' jelentősége fokozódik, az állami feladatok egyre nagyobb része kerül hatáskörükbe és ezen keresztül egyre közelebb a dolgozó néphez. A helyi tanácsok költségvetési kerete az 1952. évi 3906 millió forintról 4722 millió forintja emelkedik. ' , Az emelkedés legjelentősebb része a kulturális is szociális ágazatra esik. A jövő évben több, mint 500 millió forinttal fordítunk többet a falu és városi lakosság kulturális és szociális igényeinek kielégítésére. A kulturális fejlődés ütemére mutat, hogy az alsófókú oktatás minőségének és színvonalának megjavítása mellett 1952/53. tanévben 47tel emeljük a kollégiumok számát. Költségvetésünk jövő évi Programm ja a vidéki egészségügyi ellátás kiszélesítését és színvonalának emelését tűzi ki célul. Ennek megfelelően Biztosítja a rendelőintézeti órák számának 37 százalékkal való növelését a körzeti kezelőorvosi hálózat átszervezését és az.egyes szociális intézmények férőhelyeinek bővítését. A kulturális és szociális ellátás növekvő előirányzatai úiabb fejlődés lehetőségeit biztosítják tanácsaink és ezen keresztül-dolgozó népünk számára. Tanácsaink sokrétű, népgazdaságunk számára igen fontos feladatot egyre eredményesebben oldanaik meg és egyre biztosablban intézik egy-egy község, járás, vagy megye ügyeit. A költségvetési beszámolók azonban arról tanúskodnak, hogy tanácsaink keveset foglalkoznak a pénzügyekikel, a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésével. Nem fordítanak kellő gondot az intézmények helyes kihasználására, az ellátás nívójának emelésére. Egyes megyékben a bölcsődék és napköziotthonok, férőhelykihasználása indokolatlanul alacsony. Tanácsainknak éppen ezért az eddiginél több gondot keíl fordítaniok szociális és kulturális intézményeink gazdálkodásának ellenőrzésére. Arra kell törekedniük, hogy a gondozásukra bízott intézmények jó gazdáivá váljanak. Az igazgatási kiadásoknak az összkiadásokhoz viszonyított aránya a tanácsoknál; az 1952. évvel szemben, 1.9 százalékkal csökkent. Ennek ellenére sokhelyütt még laza a létszámgazdálkodás, indokolatlanul nagyok a kiküldetési és távbeszélő költségek. Komoly fejlődés mutatkozik a helyi vállalatoknál. Tanácsi vállalataink száma, jelentősége és akkumulációja állandóan növekszik. A helyi vállalatok jó úton haladnak, amikor a helyi nyersanyagforrások, munkaerőtartalékok feltárásával airra törekszenek, hogy a helyi szükségleteket mind nagyobb mértékben helyi erőforrásokból elégítsék ki. • Tanácsainknak behatóan foglalkozniok kell a helyi vállalatok tervezési és jövedelmezőségi kérdéseivel, mert ezáltal nagy'mértekben járulhatnak hozzá a maguk területén a szocialista építés hatalmas feladatainak megoldásához. Tisztelt Országgyűlés! Az .1953: évi költségvetés bevételi előirányzata 875 millió forinttal haladja meg akiadásokra előirányzott összegeket. A költségvetés alátámasztja országunk szocialista fejlődését és helyes végrehajtásával tovább fokozzuk pénzügyi szilárdságát. A költségvetés végrehajtása 'megköveteli gazdálkodásunk minden területén, állami szerveinknél és vállalatainknál a legszigorúbb takarékosság elvének érvényesítését. »A takarékosság kérdését nálunk most másként keli felvetni, mint ahogy felvetettük. Most sokkal alaposabban, körültekintőbben kell megvalósítani a takarékossági rendszabályokat, szigorúbban, keményebben, mint ahogy eddig tettük« — hangsúlyozta Geros elvtárs a Központi Vezetőség legutolsó ülésén. A takarékosság következetes megvalósításáért vívott harc csak akkor, lehet sikéres, ha gazdasági vezetőink, vállalataink igazgatói,, va 1 amennyi ;

dolgozónk, az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordít a termelésigazdasági és pénzügyi kérdéseire, az önköltségcsökkentési terv maradéktalan teljesítésére, arra, hogy jól szervezzék meg népgazdaságunk minden területén a számvitelt, hogy behatóan elemezzék a könyvelési és statisztikai beszámolók adatait és az azok segítségével feltárt hibák kijavításával rendszeresen és állandóan foglalkozzanak. Fokozott kötelezettségek hárulnak pénzügyi dolgozóinkra, akiket abban a szellemben kell nevelnünk, hogy ne tűrjék a termelés és a forgalom szervezésében mutatkozó hibákat, a pazarlást, a takarékosság és az állami fegyelem mindenfajta megsértését. »Az anyagpazarlással, a takarékosság hiányával minden téren fel kell vennünk a harcot — mondotta Rákosi elvtárs tegnap elhangzott beszédében. —• Küzdenünk kell a gondatlan s ággal, az önelégültséggel, az éberség hiányával, mert ezek a hibák hellyel-közzel kezdenek további fejlődésünk akadályozóivá válni.« Tisztelt Országgyűlés! 1953. évi költségvetésünk számoszlopaiból kibontakozik az a hatalmas munkaprogramm, amelynek végrehajtására érdemes, de szükséges is minden erőnket latbavetni. Népünk saját tapasztalatain keresztül mérhette Jel, hogy eines olyan része országunknak, nincs olyan város jés falu, nincs olyan dolgozó, aki ne nészesült volna szocializmust megvalósító terveink eddigi eredményeiből, anyagi és kulturális életkörülményeink fejlődésének sikeréből. Dolgozóink szilárd egységben sorakoznak fel az 1953. év nagy feladatainak megvalósítására. Egész népünk mélyen átérzi Sztálin elvtárs szavainak jelentőségét, amikor a XIX. Pártkongresszuson hazánkat a forradalmi világmozgalom rohambrigádjai között említette meg. Ez nagy megtiszteltetés, de egyúttal nagy kötelezettség is az egész magyar nép számára. Hazáját szerető, a proletárnemzetköziségért lelkesedő, szorgalmas népünk' méltó lesz erre a nagy megtiszteltetésre és vállalja a soronlevő kötelezettséget: minden erejét megfeszítve, sikeresen fogja végrehajtani az ötéves terv negyedik évének feladatait, újiahb lépéssel ícgj-3