Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-53

1137 Âz országgyűlés 53. ülése 195: szánt összegeket. Ausztria ebben az évben több, mint félmilliárd shillinggel csökkentette beruházásait és építkezési hiteleit. A tőkés országok válságának elmélyüléséhez lényegesen hozzájárult a kelet-nyugati fcrg'-tlomnak az Egyesült Államok diktátuma folytán bekövetkezett korlátozása, amellyel az imperialisták saját maguk zárják el a demokratikus világpiachoz vezető utat. Ez az intézkedés az Egyesült Államokkal szövetséges országok érdekeit súlyosan sérti és az Economist valóban fején találja a szöget, amikor azt írja: nemzetek nem állhatnak politikai és gazdasági szövetségben egymással. akkor, ha gazdaságilag egymás torkát vágják el. Az ciőbb vázolt tényezők következtében a tőkés országok külkereskedelmi és fizetési mérleg nehézségei fokozódnak, a tőkés válság a valutáris fronton is kibontakozóban van. A tőkés országok valutáris helyzete egyre ingatagabbá válik és sok esetben à valuták devalválása máris bekövetkezett. Csupán az év kezdete óta jelentős mértékben csökkentették a jugoszláv dinár, az indonéz rupiia, az izraeli font é& több' más valuta hivatalos árfolyamát. A kapitalista országok gazdasága az egyre mélyülő általános válság és a folytonosan ismétlődő gazdasági válságok harapófogójában vergődik. Ezzel szem. ben a béketábor országaiban a termelés szakadatlanul növekszik, a gazdaság válságtnentesen fejlődik, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala folytonosan emelkedik. A békegazdaság fejlődésének ez az .iránya türköződik a Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetésében is. Mielőtt taz 1953. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatának ismertetésére rátérnék, rá kívánok mutatni a költségvetés tartalmi és szerkezeti felépítésében jelentkező legfontosabb változtatásokra. 1953. évi költségvetésünk az első, ^melyben a minisztériumi szinten készült vállalati-pénzügyi tervek és a költségvetésből ellátott szerveik előirányzatainak összeállítása és tárgyalása párhuzamosan, a népgazdasági terv tételeivel egyeztetve egy időben történik. A tervezésinek ez a módszere lehetővé teszi, hogy megalapozott, összehangolt terveken nyugvó költségvetés alapján kezdhessük meg a jövő év gazdálkodását. A múlt évi költségvetéssel szemben, melyben számos tétel, mint a forgalmiadó, nyereség-befizetés, beruházás, forgóeszköz juttatás csupán globális előirányzattal szerepelt, a most beterjesztett költségvetésben az állami vállalatok költségvetési befizetési és költségvetési juttatásai már tárcánként részletezve jelentkeznek. A költségvetésnek ez a szerkezeti változtatása szervesen összekapcsolja az egyes minisztériumok bevételi és kiadási előirányzatát, jelentősen növeli felelősségüket, az akkumulációs előirányzatok maradéktalan teljesítéséért és hozzájárul az egyes minisztériumok önállóságának fokozásához a pénzgazdálkodás tekintetében is. A költségvetésnek az országgyűlés által történő elfogadása után a költségvetési törvény kötelezi valamennyi minisztériumot és állami főhatóságot arra, hogy az előirányzott bevételeket maradéktalanul biztosítsák. A tervezésben történt előrehaladás lehetővé teszi, hogy az évközben felmerülő póthitelek számát nagymértékben csökkentsük és az ilyen hitelek tekintetében az eddiginél lényegeset)-, ben szigorúbb gazdálkodást vezessünk be. Éppen ezért az esetleg felmerülő új szükségletek elbírálása '. évi december hó Í6~án, kedden. H38 " a" minisztertanács hatáskörébe kerül. Változást jelent az eddigihez képest a helyi tanácsok költségvetési rendszerében az adórészesedés új szabályozása, amely gátat vet a tanácsok gazdálkodásában még meglévő lazaságoknak, több jogot, de egyúttal nagyobb felelősséget is író a tanácsokra. A tanácsok költségvetésében a feladataik megvalósításához szükséges bevételeket különböző helyi adók és díjak, a helyi vállalatokból befolyó nyereségbefizetések, végül az állami adókból juttatott részesedés útján biztosítjuk. Az adókból a tanácsokat megillető adórészesedés az eddig} centralizált kiutalás helyett közvetlenül a tanácsokhoz folyik be, természetesen abban az arányban, ahogyan bevételi terveiket teljesítik. Az új rendszer hozzá fog járulni ahhoz, hogy a tanácsok az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítsanak a bevételek hiztosítására és többet foglalkozzanak a tanácsok pénzügyi kérdéseivel. Az 1953. évi költségvetés szerkezeti felépítése lényegében már a Szovjetunió szocialista költségvetési rendszerét követi, figyelembevéve adott viszonyainkat, sajátosságainkat. Üj szerkezetében a költségvetés áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé, a gazdálkodás pedig egyszerűbbé, válik. A költségvetés összeállításánál figyelemmel voltunk a fölállítandó három új minisztériumra is, amelyeiknek költségvetési előirányzatai már önállóan jelentkeznek az üj költségvetésben. A (benyújtott költségvetés biztosítja az 1953. év, ötéves tervünk negyedik éve alapvető feladatai maradéktalan végrehajtásának pénzügyi kereteit. Népgazdasági tervünk az 1953. évben a termelőerők további gyors fejlesztését, a termelés fokozását, dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalának, jólétének további emelését tűzi ki célul. Ennek a tervben meghatározott fejlődésnek j szárnaLtükröződnek jövő évi költségvetésünkben, melynek bevételei 52 milliard és 739 millió forintot, kiadásai pedig 51 milliárd és 864 millió forintot tesznek ki. A költségvetés egyenlege 875 millió felesleget mutat. Az 1953. évi költségvetés fő számai jelentékenyen meghaladják az 1952. évi költségvetés bevételeit és kiadásait. Költségvetésünk kereteinek 9.7 milliárdos növekedése azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk erőteljesen és egészségesen fejlődik. Éves terveink végrehajtásaképpen üj üzemek, gyárak lépnek be a termelésbe, növelve a termelést és a nemzeti jövedelmet. Az ár és önköltség közötti különbség a költségvetés bevételeit gyarapítja és szilárd alapot teremt a felhalmozás céljaira. A költségvetés megnövelt keretei egyben komoly felelősséget is rónak minisztériumainkra, vállalataink és intézményeink vezetőire, valamennyi funkcionáriusunkra a tervek határidőre való pontos végrehajtása, a költségvetési hitelek rendeltetésszerű, takarékos felhasználása, a vállalatoknak a költségvetéssel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése terén. Ezek nek &

f feladatoknak maradéktalan végrehajtása szükséges ahhoz, hogy tervünk valamennyi alapcélkitűzését valóraválthassuk. A Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetésének bevételei döntő 'részben a szocialista szektorból származnak. Állami vállalataink forgalmiadó-, nyereség- és egyéb befizetéseinek 40 milliard és 152 millió forintos előirányzata a költségvetés összbevételeinek 76.1 százalékát teszi ki. À bevételek között legnagyobb összeggel, 27 milliárd