Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-50
1075 Az országgyűlés 50. ütése 1952. évi május hó 29-én, csütörtökön. 1076 nyosságokat, nem rögzítik a való életet, a megváltozott .gazdasági és társiadalmi viszonyúikat, éb nem mutatják világosan és félreérthetet!(inul a Tej Iodés ii anyát. Népi demokráciánk állama egyik legfontosabb tényezője a társadalmi fejlődés előbbrevitelének, azért törvényeinek is olyanoknak kell lenniök, amelyek ezt a fejlődési folyamatot elősegítik és meggyorsítják. Minthogy pedig idevonatkozó ma érvényben lévő törvényeink nem segítik elő megfelelően a társadalma fejlődést, azért van szükségünk házassági, családi és gyámsági jogunk egységes népi dernJkráciánk társadalmi rendjének és a szocialista erkölcsi felfogásnak megfelelő új szabályozására. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a szocialisia családjogi elvek megvalósítása során a háziasságot egy férfi és egy nő szabad és önkéntes életközösségének tekinti. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló' törvényjavaslat a túlnyomó részében még ma is hatályos 1894. évi XXXI. törvény helyett a maga egészében újonnan új, miagasabbrendű erkölcsi elveknek, szocialista alapelveknek megfelelően szabályozza a házassággal és a családdal kapcsolatos jogi kérdéseket. Ezek az új tétetlek és rendelkezések azáltal válnak országunkban megvalósíthatókká, hogy pártunk vezetésével nagy léptekkel haladunk előre a szocializmus útján s ennek során újjáalakulnak életviszonyaink, újjáformalódnak dolgozóink is, akiknek életviszonyait új módon kell jogilag rendezni. A törvényjavaslat címének megfelelően három részből áll. Az első rész a házasságot, a második rész a családot, ia harmadik rész pedig a gyámságot szabályozza. • • ' A házasságról szóló I. rész mindenekelőtt a házasságkötéssel, annak feltételeivel, a ikülföldön kötött házassággal, illetőleg a külföldiekkel kötött házassággal foglalkozik. II. fejezetében meghatározza, melyek azok az okok, amelyek a házasságot eleve érvénytelenné teszik és szabályozza a módot, ahogyan az ilyen házasság érvénytelenítése bírói úton megállapítást nyer. Az első rész III. fejezete a házasság megszűnésével és a megszűnés okai között a házasság felbontásával foglalkozik. A IV. fejezet a házastársak jogait és kötelességeit tárgyalja és az alapelvek leszögezése mellett szabályozza a tartás kérdését, továbbá a házastársak közti vagyonjogi viszonyokat. A családról szóló második rész laz apaság megállapításával, az apaság elismerésével és bírói megállapításával is az apaság védelmének megtámadásával foglalkozik. Ezt követően alapvetően új elvek szerint és új módon szabályozza az örökbefqgadást, mint olyan intézményt, amelynek a kiskorúak családi nevelését kell biztosítania. A rokonok eltartásáról szóló VII. fejezet után a javaslat VIII. fejezete részletesen szabályozza a szülői felügyeletet, annak tartalmát,,a szülői gondviselést, a szülők kötelességeit gyermekeik iránt, a szülők vagyonkezelési jogát s a szülők törvényes képviseleti jogát és kötelességét. A javaslat harmadik része a gyámság kérdéseit, ezek körében a gyámság létrejöttét, a gyámi, feladatokat, és a gyámság megszüntetését szabályozza. Azok az alapélvek, amelyek e törvényjavaslatot áthatják s amelyek az egyes rendelkezésekben érvényesülnek, a következők: a) a javaslat ta házassági és családi jog körében is megvalósítja Alkotmányunk 50. §-ának azt a rendelkezését, amely a nők és férfiak egyenjogúságát biztosítja; b) a javaslat egész rendszerével, minden rendelkezésével -kifejezésre juttatja, hogy Alkotmányunk 51. §-árúak az a rendelkezése, amely szerint Népköztársaságunk védi a házasság és a család intézményét, nem üres szó csupán; végül c) e téren is megmutatja, hogyan válik valósággá itt is az ifjúság fejlődésének és nevelésének biztosítása, az ifjúság érdekeinek védelme, amelyet Alkotmányunk 52. §-áhan feladatként meghatároz. A törvényjavaslat tehát az Alkotmány elveinek és rendelkezéseinek válóraváltását jelenti a házasság, a család és az ifjúság védelme tekintetében. Ez adja meg a törvényjavaslat jelentőségét építőmunkánk, az új társadalom, az új ember kiialakítása szempontjából. A tőkés társadalomban a megkötött házasságok nagyobb része nem a személyes és kölcsönös vonzalomból, hanem gazdasági érdekből, igen sok esetben kényszerből jön létre. Ezeket a házastársakat, illetve családokat a legtöbb esetben csak a vagyon tartja össze s ia házastársak kölcsönös vonzalom ' hiányában legtöbbnyire másutt keresnek kárpótlást, egyre inkább a züllés és az erkölcsi fertő felé taszítva és lejáratva a család intézményét. A mi dolgozóink ezekre az időkre már csak mint rossz álomra emlékeznek vissza és keményen dolgoznak azért, hogy többé soha vissza ne jöhessen az a világ, de a tőkés országokban így van ez^ még ma is. Ott tovább züllik a család intézménye, jellemzőjéül a tőkések társadalmi srkölcseinek. A szocialista társadalomban mindenki részére biztosítva van a képességeinek megfelelő elhelyezkedési lehetőség, nincs munkanélküliség. Itt a munka becsület és'dicsőség dolga. Minden család számára biztosítva van a gazdasági és^az erkölcsi alap, azért az emberek érzelmeiket követve, a gazdasági és más meggondolásoktól függetlenül, szabadon választhatják meg élettársukat. A szocialista társadalom éppen ezért nem ismeri az érdekből, méjg kevésbbé á kényszerből kötött házasságokat. A szocialista társadalomban a házasság a férfi és a nő kölcsönös vonzalmán, szeretetén alapul, amely mentes a vagyoni fontolgatásoktól, mentes a számítgatá soktól. Ëppen ezért ez iá házassági kötelék szilárd kötelék, amelynek alapja a dolgozók gondoktól mentes élete, a dolgozók magas erkölcsi felfogása. Ezt a kapcsolatot, a házastársak, a szülők és gyermekek kapcsolatát a dolgozók állama védi és biztosítja. A tőkés urak azt üvöltözik világgá, hogy á Szovjetunióban és a népi demokráciákban megszűnt a családi élet; közös asszonyokról és züllött, csavargó .gyermekekről mesélnék elrettentő rémmeséket,-Ezzel szemben tény az, hogy. sehol a világon, de még kevésbbé a tőkés országokban, megközelítőleg sincs és nem lehet olyan, minden tekintetben megfelelő családvédelem, mint a Szovjetunióban és sehol a világon nem fordítanak