Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-50

107? At országgyűlés 50. ülése Í95Ü. évi május hó 29-én, csütörtökön. 1078 olyan nagy gondot a gyermekek és az ifjúság nevelésére, mint ott. A népi demokráciák is messze maguk mögött hagyták ezen; ia téren az összes tőkés országokat. Éppen az előttünk fekvő törvényjavaslat bizonyítja, hogy a .Szovjetunió példája nyomán, pár tunk célkitűzéseinek megfelelően, újra hatalmas lépést teszünk mi is előre ezen a téren és még inkább lehagyjuk a társadalmi erkölcseiben és minden izében rothadó kapista lista társadalmat. Náluk, a tőkéseknél, a jgazdasági és erkölcsi alap hiánya, a dolgozók mindjobban való kizsákmányolása és ennek következtében egyre nagyobb nyomorba döntése mindinkább kisebbíti a házasságkötések számát, — nálunk az életszínvonal emelkedésével együtt egyre inkább szaporodik a házasságkötések í/,áma és erre való tekintettel is, javaslatunk a formalizmus messzemenő kiküszöbölésével jelentősen egyszerűsíti a házasságkötés módját. A javaslat pontosan és a kiskorúak érdekeinek szem előtt tartásával határozza meg a házasság érvénytelenségét előidéző- okokat és emellett kimondja azt is, hogy a házasságot minden esetben csak iákkor lőhet érvénytelennek tekiriteni, ha azt bírói ítélet állapította meg. Jelentősek a javaslatnak a házasság lelbontására vonatkozó rendelkezései. A burzsoá torvények aprólékos »részletszabályozása már eleve bő alkalmat ad a törvény kijátszására és lehetővé teszi a jómódúak számára, hogy a jó pénzen megvásárolható prókátorok segítségével, akik igen jól el is tudnak igazodni a paragrafusok útvesztőjében; megszabaduljanak ia számukra terhessé vált házassági köteléktől. Ugyanakkor a szegényebb sorsuák házasságát — azokét, akik nem tudják megfizetni a magas ügyvédi díjat —, bármilyen pokoli is, az életük nem bontják fel. Számos esetben előfordult a felszabadulás előtti bírói gyakorlatban, hogy a munkás- vagy parasztasszony felbontási keresetét, amelyet férje durva sértegetései és tettlegességei miatt indított, a bíróság elutasította azzal az indokolással, hqgy a felek életkörülményeire tekintettel, a sértés és a tettlegesség nem olyan súlyos ok, hogy azért a házasságot fel kellene bontani. A hűtlenségből, illetve a' hűtlen elhagyásból pedig szinte komédiát csináltak. A mi javaslatunk ebben kérdésben is a dolgozó társadalom érdekeit tartja szem előtt. A dolgozók érdeke: a házasság szilárdságának, tartósságának, komolyságának, új erkölcsi tartalmának megvédése, a gyermekek nevelésének biztosítása. Ezért a javaslat kimondja, hogy a házasság csakis komoly és alapos okból bontható fel és a' bírónak különösen tekintettel kell lennie a kiskorú gyermekek érdekeire. Ez a rendelkezés igen komoly kötelezettséget ró a bíróságra és arra ösztönzi, hogy formális okok keresése helyett, az ügyet alaposan áttanulmányozva, a mi házasságunk új jelentőségébői kiindulva, e jelentőségnek megfelelően ítéljen. • A könnyelműen, illetve meggondolatlanul elhatározott válásoknak nincs helye; ezek megakadályozását célozza a szovjet törvényhozás tapasztalatainak megvalósítása során, az előzőleg az országgyűlés által elfogadott perrendtartási javaslatban bevezetett az a rendelkezés, hogy a bíróságnak külön előkészítő eljárásban kell a válni szándékozó házasfeleket meghallgatnia és csak akkor bonthatja felt a házasságot, ha megállapítja, hogy valóban komoly és alapos okról van szó és a házastársak az előkészítő eljárás lefolytatása során sem békültek ki. Ebben a szabályozásban megmutatkozik a szocialista bíróság nevelő szerepe, mert éppen az előkészítő eljárás során nyílik alkalma a bírónak arra, hogy a házastársak indokait meghallgatva, felvilágosításokkal és tanácsokkal lássa el őket és minden lehetőt, a törvény szerint minden megengedhetőt elkövessen a házasság fenntartása érdekében. Ez a javaslat bizonyítja azt is, hogy milyen aljas a tőkéseknek az a rágalma, amely azt igyekszik bizonyítani, hogy a szocialista társadalomban csak fikció a házasságkötés; a felek bármikor, minden komoly ok nélkül elválhatnak. Szerintük a szocialista törvények nem védik a házasság intézményét, elég, ha ,a felek kijelentik, hogy elválnak, erre az illetékesek minden komoly eljárás nélkül felbontják a házasságot. Ezzel szemben tény és a jelen törvény is bizonyítja, hqgy a szocialista törvények igen komo lyan védik a házasságot, mégpedig nemcsak az idevonatkozó paragrafusok betűjével, hanem népi demokráciánk egész rendszerével; népi demokráciánk iaz Alkotmány tételeinek megfelelően már eleve biztosítja minden dolgozó számára a házasság, illetve a család anyagi és erkölcsi feltételeit, alapját. Viszont a tőkés országok dolgozói igen boldogok lennének, ha a tőkés urak az úgynevezetttörvényes házasságvédelem helyett, vagy Iqgalább amellett, elsősorban a házastársak, illetve a család emberhez méltó megélhetését biztosítanák. Javaslatunk biztosítja a nők egyenjogúságának a gazdasági, politikai és kulturális élet minden területén érvényesülő alkotmányi elvét a házasságban is, amidőn kimondja, hogy a házasélet ügyeiben á házastársaknak egyenlő jogaik és kötelességeik vannak, egymásnak hűséggel tartoznak és kötelesek egymást támogatni. Lakásukat egyetértve választják meg, a névviselés tekintetében pedig lehetővé teszi a feleség számára, hogy a házasságban is megtarthassa leánykori hevét. A házasság alatt szerzett vagyon tekintetében a férjet ós feleséget sfintén egyenlő. jogok illetik meg és szükség esetén különvagyonukból is kötelesek hozzájárulni a közös háztartás költségeinek fedezéséhez. Mindezek együttvéve nemcsak a nők teljes egyenjogúságát jelentik a házasságban, " hanem egyúttal elősegítik a házasság intézményének fokozottabb megerősödését is; a férj, miután felesége most már nem alárendeltje, nem vetemedik olyan-könnyen durvaságra, ami régen olyan sokszor okozta a líontókeresetek elindítását. A teljes egyenjogúság jellemzi javaslatunkban a házastársiak viszonyait az őket gyermekeik irányában megillető jogok és kötelességek tekintetében is. A javaslat a szülői hatalom , helyébe — amely a szülői érdekek védelmének gondolatából . indult ki —, a szülői felügyeletet állítja és kimondja, hogy a szülői felügyeletet . a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni.