Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-50
1051 Az országgyűlés 50. ülése 1952. volt; úgy volt megalkotva, hogy az a kizsákmányoló osztály érdekeit szolgálja s abban csak az úgynevezett szakemberek legyenek képesek eligazodni. T. Országgyűlés! Az igazságügyminisztei jltal benyújtott törvényjavaslat a polgári perrendtartásról, amelyet most tárgyalunk, alapvetően különbözik a régi polgári perrendtartástól. Megváltozott gazdasági rendünk és ia népi demokrá- ' ciánk által a bíróságok elé tűzött feladatok csak úgy oldhatók meg, ha az eljárási szabályok a polgári jogban is teljes mértékben biztosítják az állampolgárok személyi és vagyoni jogainak ' érvényesítését, megvalósítják ia dolgozók széles tömegének részvételét a bíráskodásban és a peres ügyek eldöntésének alapjává az anyagi igazságot teszik. Ezek a követelmények szükségképpen magúik után vonják, hogy a polgári eljárási jogot. új, egységes, minden vonatkozásában demokratikus és a perjogi 'biztosítékokat teljes mértékben megvalósító perrendtartási törvénybe foglaljuk. A javaslat azokból a demokratikus alapelvekből indul ki, amelyeket az Alkotmány a bírósági .szervökre és bírósági eljárásokra megállapított. Alkotmányunk 2. szakaszának .(2) bekezdése kimondja, hogy minden hatalom a dolgozó népé és ennek érdekében biztosítja a doljgozó népnek az igazságszolgáltatásban való közvetlen részvételét. A második demokratikus alapelv, amelyre az új polgári perrendtartás épül, az anyagi igazság érvényesítése. Ebből iá két fő alapelvből folynak a törvényjavaslatnak azok a rendelkezései, amelyek lényegében is megkülönböztetik a régi polgári perrendtartástól. Ezek mellett az elvi szempontok mellett ki kell emelni a javaslatnak következő jellegzetes vonásait is: A javaslat közelebb hozza a peres eljárást a dolgozó néphez, ledönti azt a jogi válaszfalat, amely eddig a felek és a bíróság között fennállott; gondoskodik arról, hogy azok a perjogi elvek, amelyek az igazságszolgáltatás formalizmusát vannak hivatva kiküszöbölni — a nyilvánosság, szóbeliség, közvetlenség, igazmondási kötelezettség, a felek egyenjogúsága stb. — teljes mértékben és az eljárás egész folyamán . érvényesüljenek. Egyszerűbbé és bürokráciamentessé teszi & polgári eljárást. Ezek a javaslatnak elvi szempontjai és legjellegzetesebb sajátságai. Ehnez még annyit kell hozzátenünk, hogy a régi polgári perrendtartás a maga qgészében, tehát minden rendelkezésével, amely a régi kapitalista gazdasági renddel állott összefüggésben, hatályát veszti. . . T. Országgyűlés! Legyen szabad a most említett legfontosabb szempontokat részletesebben ismertetnem és a javaslat egy-két legfontosabb rendelkezésére a figyelmet felhívnom. Alkotmányunk szerint ma népi demokráciánkban minden hatalom a dolgozó népé. Az államhatalom helyi szervei, a tanácsok, az állandó bizottságok útján a dolgozóknak egyre . nagyobb, szélesebb tömegét vonják be az államigazgatás helyi feladatainak' elvégzésébe és az ellenőrzés munkájába. Népünket az igazságszolgáltatásba is közvetlenül be kell vonni. Ezt a célt à javaslat évi május hó 29-én, csütörtökön. 1052 az ülnökrendszernek a polgári bíráskodásban való bevezetésével kívánja megoldani, ami a büntetőbíráskodásban már régebben megtörtént és kiválóan bevált. A javaslat szerint az elsőfokú bíróságok háromtagú tanácsokban járnak el. Az elnök szakbíró, a tanács másik két tagja pedig népi ülnök. A megyei bíróságok, mint másodfokú bíróságok, ugyancsak háromtagú tanácsban járnak el, de itt két szakbíró és egy népi ülnök van. A Legfelső Bíróság öttagú tanácsban jár el és itt a tanács három szakbíróból és két népi ülnökből áll. Az ülnökrendszer bevezetésével megvalósul tehát az, hogy a dolgozó nép közvetlenül részt vesz az igazságszolgáltatásban. Ezenkívül pedig a népi ülnökök, akik a dolgozók között élnek, tapasztalataikkal, életismeretükkel, dolgozó társaik véleményével felfegyverezve járulnak majd hozzá az anyagi igazság érvényesítéséhez. Egyik fontos jelentősége az ülnökrendszer bevezetésének az is, hogy az ülnökökön keresztül ellenőrzik a dolgozók a bíróságok munkáját. A másodfokú eljárásban és a Legfelső Bíróság tanácsaiban többségben vannak a szakbírák. Ennek az az indoka, hogy a peres eljárás legfontosabb része a bizonyítás, az elsőfokú bíróság, előtt folyik le, míg ,a másodfokú bíróság feladata az elsőfokú híróság előtt lefolytatott eljárás anyagának jogi szakszempontokból való megvizsgálása. Az anyagi igaziság érvényesítése természetesen maga után vonja az úgynevezett rendelkezési elv új értelmezését. A régi polgári perrendtartás szerint ugyanis a bíróságok általában kötelesek voltak a felek által előterjesztett tényekhez, bizonyító eszközökhöz alkalmazkodni és más, a perre nézve esetleg döntő fontosságú tényeket kénytelenek voltak figyelmen kívül hagyni. Ennek következménye pedig az volt, hogy nem az anyagi, hanem csak az alaki igazság érvényesült a polgári pépes eljárásban. A szocialista jog egyik alapelve az, hogy a polgári pert feltétlenül az anyagi igazság kiderítésével keli eldönteni. Az ügyeket, a pereket nem piapírforma szerint, hanem iá tényleges viszonyok lényegének megfelelően kell elbírálni. A Szovjetunió szövetséges köztársaságainak polgári perrendtartásai megkövetelik a bíróságtól, hogy »minden tekintetben törekedjenek a peres felek valóságos jogainak és kölcsönös viszonyainak a felderítésére«. A bíróságnak tehát az anyagi, vagy más szóval valóságos igazság megáMapítására kell törekednie, ezért tehát az egyes ügyek eldöntésénél nem csupán a felek által rendelkezésre • bocsátott adatok és tények alapján és nem csupán annak a szem előtt tartásával kell eljárnia, hogy ezek mennyire felelnek meg külsőleg a törvény követelményeinek, hanem köteles behatolni az egyes jogviszonyok valódi lényegébe. Bppen az anyagi igaziság érvényesítése céljából teszi a bíróság kötelességévé a javaslat, hogy a feleket megfelelő tájékoztatással lássa el úgy a perjog, mint az anyagi jog körébe eső kérdésekben. A javaslat szerint tehát a bíró a feleket jogaik és kötelességeik felől köteles tájékoztatni. Az anyagi igazság érvényesítését szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a bíróság nem 81*
