Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-50

1053 Àz országgyűlés 50. ülése 1952. évi május hó 29^en, csütörtökön. 10Ô4 köteles figyelembevenni a jogról való lemondást, vagy egyességet, ha ezek a fél nyilvánvaló érdekeivel ellentétben állanak. A régi polgári perrendtartás szerint a bíróság a feléknek ilyen természetű nyilatkozatához kötve volt. Ez a .gyakorlatban.-'azt'jelentette, hogy a hosszú pereskedés, huzavona után az anyagilag gyengébb fél, aki ia sok költséget és időveszteséget már nem bírta, érdekeinek í el áldozásával és jogos igényeinek nyilvánvaló megcsorbításával egyességet kötött, jogáról lemondott, vagy ellenfelének követelését egészében vagy részben elismerte. Az ilyen lehetőséget a javaslat 4. szakasza kizárjia. Nagyon fontos rendelkezése a törvénynek az anyagi igaziság érvényesítése területén a szabad bizonyítás alapelvének megvalósítása. A kötött, formális bizonyítás elvét alkalmazó jogrendszerek pontosan felsorolják a bizonyító eszközöket és egyúttal ezeknek bizonyító erejét is. Ennek eredménye természetesen nem az anyagi igazság megállapítása és kiderítése, hanem csak az alaki igazság érvényesítése. A burzsoá jogrendszerek ehelyett a bírák úgynevezett szabad mérlegelésén alapuló rendszerét fogadták el, amelynek során a bírák benső meggyőződésükre támaszkodnak. Valójában azonban a tőkés társadalom bíráinak »benső« meggyőződése' egyáltalán nem valamiféle »józan gondolkodású«, vagyis az »átlagember« meggyőződése volt, hanem az »átlag« burzsoá meggyőződése, a burzsoának, mint osztálya képviselőjének nézeteit, szokásait, érdekeit fejezte ki. A szocialista eljárási törvények a bíróság hatáskörébe utalják ä bizonyítékok mérlegelését, ennek egyedüli alapjává a benső bírói meggyőzést teszik, amelynek viszont az ügy összes körülmé•lyeinek teljes egészükben való megvizsgálásán keil alapulnia. A bírói meggyőződés nem csupán ismerete, hanem megismerése is a tényeknek; nem csupán annak . ismerete, hogyan és minek Következtében ment végbe ez vagy az az adott esemény, hanem képesség arra is, hogy a bíró helyesen értékelje ennek az eseménynek a jeleiltőrégét, ami annyit jelent, hogy ennek az értékelésnek a társadalom helyesen felfogott érdekeivel, a dolgozók érdekeivel összhangban kell lennie.  javaslat — nagyon helyesen — nem köt meg a bíróság kezét, hanem rábízza, hogy a konkrét ügyben a bizonyítás milyen módját tartja a legcélravezetőbbnek és milyen bizonyító eszközöket kíván evégből igénybevenni. A bíróság tehát nincs kötve e tekintetben a felek előterjesztéseiiiez, hanem az anyagi igazság érvényesítése érdekében az általa célravezetőnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A javaslat a bizonyítási eszközöket sem határozza meg kötelezően. Példaként sorol fel bizonyító eszközöket, de lényegében a bíróságra bízza, hogy milyen bizonyító eszkö zóket kíván igénybevenni. A javaslat egyedül az esküt, mint formális bizonyítási eszközt zárja ki a bizonyítási eszközök sorából. Az anyagi igazság érvényesítését szolgálja az a szabály is, hogy a bíróságnak minden eszközzel biztosítania kell a- felek jóhiszemű eljárását. À bíróság szándékosságból, vagy nagyfokú gondatlanságból eredő rosszhiszeműség esetén megtorló intézkedéssel sújtja a felet. Ezzel elejét kívánja, venni a javaslat a felesleges pereskedésnek, a per indokolatlan elhúzásának. Nagy vonásokban ezek azok az intézkedései a javaslatnak, amelyek az anyagi igazság kiderítését vannak hivatva biztosítani. A javaslatnak egyik célja, hogy a peres eljárást közelebb hozza a dolgozó néphez. Ennek érdekében mondja ki a javaslat, hogy a perek legnagyobb részében a járásbíróság jár el mint elsőfokú bíróság, amely közelebb van a peres felekhez, mint a megyei bíróság. A régi polgári perrendtartásban túltengő kizárólagos illetékességi okok folytán a felek kénytelenek voltak lakóhelyüktől távoleső helyen' lefolytatni a pert. A javaslat nagymértékben csökkenti a kizárólagos illetékességi okokat, hogy ezzel megkímélje a feleket az ide-oda utazgatástól, ami egyúttal a termelésből való kiesést is jelentett. A javaslat megszünteti továbbá az ügyvédi kényszert. Az eddigi jogszabályok szerint a járásbíróság előtti 2000 forinton aluli pereket kivéve a félnek általában ügyvéddel kellett magát képviseltetnie. Ez természetesen a közvetlenség elvét is sértette. Kimondja a javaslat, hogy a felek kereseti kérelmeiket bármelyik járásbíróságnál jegyzőkönyvbe mondhatják. Ez a rendelkezés idő- és munkaveszteségtől kíméli meg a feleket és biztosítja ,a közvetlenséget is. A tárgyalás nyilvánosságának kimondása és biztosítása szintén közelebb hozza az igazságszolgáltatást népünkhöz, de egyúttal annak ellenőrzése alá is veti. Teljes mértékben, érvényesül a javaslatban a szóbeliség, a közvetlenség, az igazrnondási kötelezettség, a 'kétoldali mégha Ugatás, a felek egyenjogúsága és a tárgyalás egységének elve is, A javaslat a polgári peres eljárást egyszerűbbé teszi és kiküszöböli "a sok huzavonára alkalmat adó bürokratizmust. így például a javaslat megszünteti a záros ' és nem záros határidő fogalmát. Ezeket a fogalmakat maguk a jogászok sem értették meg, igazán, hiszen ezeket a fogalmakat a jog különböző ágaiban, különböző érteilemben használták. Megszünteti a javaslat azokat ia különbségeket is, amelyek eddig a járásbírósági és megyei bírósági eljárások között fennállottak. Igen jelentős egyszerűsítése a javaslatnak az is, hogy míg a régi polgári perrendtartás szerint illetékesség vagy hatáskör hiánya miatt a beadott keresetlevelet a bíróság a félnek küldte vissza, addig a javaslat szerint az ilyen keresetlevelet a bíróság az illetékes vagy hatáskörrel bíró bírósághoz teszi át, vagypedig, ha más hatósági eljárást igényel, az illetékes hatóságnak küldi meg. A bürokratizmus ellen és az egyszerűsítés érdekében vezeti be a javaslat intézményesen az egyfokú perorvoslati rendsizert. ' A korábban volt kétfokú perorvoslat ugyanis csak az eljárást húzta el feleslegesen. Ezekben ismertettem a javaslat főbb elveit, szempontjait és rendelkezéseit. T. Országgyűlés! Az amerikai imperialisták új háborút készítenek elő, új háborúra, a népek elnyomására, kizsákmányolására törekednek. Mi, népi demokráciánk dolgozói a világ dolgozóival együtt s v Szovjetunió vezette hatalmas b^ketábor ezzel a törekvéssel szembehelyezzük elszánt, harcos, legyőzhetetlen békeakaratunkat, munkánkat. Mi a békéért dolgozunk, a békét építjük, ia bókét