Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-49

1031 Az országgyűlés 49. ülése 1952. évi május hő 28-án, szerdán. 1032 zető szervek előtt álló feladatok. Ezek megoldásá­hoz egyre nagyobb szükség van arra a segít­ségre, amit a végrehajtás ellenőrzése jelent. Az ellenőrzésnek, hogy az így vele szemben támasz­tott fokozott követelményeknek meg tudjon felelni, állandóan javítania, tökéletesítenie kell munka­módszereit. Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak egyik alapvető fontosságú feladata éppen az, hogy le­rögzítse azokat a módszerbeli változásokat, ame­lyek a központi állami ellenőrzésnek a működé­sét eddig szabályozó 1949. évi 17. sz. törvény­erejű rendeletben meghatározott módszerekkel szemben szükségessé váltak. Az ellenőrzés módszereinek a most tárgyalt törvényjavaslatban foglalt megváltoztatását há­rom döntő körülmény tette lehetővé. Az egyik az, hogy a Szovjetunió, mint ál­lami és gazdasági életünk minden területén, ezen a területen, is rendelkezésünkre bocsátotta tapasztalatainak gazdag tárházát, lehetővé tette, hogy az ellenőrzés dolgozói megismerjék és a mi viszonyainkra alkalmazzák a szocialista állami ellenőrzés élenjáró módszereit. A másik körülmény az, hogy az Állami El­lenőrző Központ káderei az eddigi ellenőrzési munka során szereztek már olyan szakmai tu­dást és gyakorlatot, amely képessé teszi őket arra, hogy — a szovjet állami ellenőrzés tapasz­talataira, támaszkodva — fokozatosan rátérjenek a fejlettebb ellenőrzési módszerek alkalmazására. A harmadik körülmény pedig az, hogy irá­nyító állami szerveink már közvetlenül el tudják végezni az irányításuk alá tartozó termelő és igazgatási egységek évenkénti rendszeres, átfogó ellenőrzését, amit a minisztertanács ez év elejei határozata feladatukká fe telt. Ezek a körülmények időszerűvé és egyben •lehetővé is tették, hogy megszűnjék az Állami Ellenőrző Központnak az a figyelmét szükség­képpen sok irányba szétterelő! kötelezettsége, hogy minden állami szervnél évenként egyszer vizsgálatot tartson, és hogy e vizsgálatok felölel­jék az egyes szervek működésének teljes egészét. Az Állami Ellenőrző Központnak így nem for­gácsolódik szét az ereje, hanem minden figyel­mét a népgazdaság fejlődése szempontjából leg­égetőbb kérdésekre, a legfontosabb határozatok végrehajtásának ellenőrzésére összpontosíthatja. Ez az ellenőrzési módszer lehetővé teszi, hogy az Állami Ellenőrző Központ a szocialista építés egy-egy soronlévő fontos kérdésének vizs­gálatára összpontosítva erejét, e kérdéseket mé­lyen és alaposan ellenőrizze. Módja van az Állami Ellenőrző Központnak arra is, hogy ugyanazt a kérdést egyszerre vagy közel egyidőben több vállalatnál és az irányító szerveknél is vizsgálja és így az egyes vállala­tok és szervek működésén túlmenően szélesebb összefüggésekben tárja fel a fogyatékosságokat, felmérje azok jelentőségét az egész népgazdaság szempontjából. Ily módon az ellenőrzött terület 1 gdÖntőbb hiányosságai éles reflektorfénybe ke­rülnek, amin keresztül a központi állami ellen­őrzés segítséget adhat á felső vezetésnek, alapul szolgálhat átfogó kihatású intézkedések megtéte­lére. A takarékossági mozgalom továbbfejleszté­siről szóló "határozatának hozatalánál például 3 minisztertanács arra a széleskörű vizsgálatra tá­maszkodhatott, amelyet az Állami Ellenőrző Köz­pont az egy évvel korábbi takarékossági kor­mányhatározat végrehajtásával kapcsolatban a népgazdaság legfontosabb területein, a legjelen­tékenyebb szerveknél egyidejűleg hajtott végre. Az új módszer természetesen nem jelentheti azt, hogy az Állami Ellenőrző Központ a kivá­lasztott kérdést .az ellenőrzött szervek egész mű­ködésétőt elvonatkoztatva, összefüggéseiből kira­gadva vizsgálja. Ellenőrzéseinek továbbra is köz­vetlen célja az egyes vállalatok és intézmények tevékenységének megismerése és bírálata, hogy ezzel magukat az egyes szerveket közvetlenül is segítse hiányosságaik kijavításában. így az említett takarékossági vizsgálatnak is az általánosítható következtetések levonásán kívül abból ' a szempontból is nagy jelentősége volt, -hogy • az. irányító szervek és a vállalatok egész soránál ráirányította a figyelmet a kor­mányhatározat végrehajtásának • hiányosságaira és arra, hogy ezek a hiányosságok hogyan hátrál­tatják a szerv jó működését.* f. Országgyűlés! A központi állami ellenőr­zés ezt az új módon meghatározott feladatát csak akkor fogja teljesíteni, ha megszerzi azt a ké­pességet, hogy mozgékonyan és azonnal felfi­gyel az állami élet és a népgazdaság különböző területein felbukkanó zavaró körülményekre. Ezért ahhoz, hogy az Állami Ellenőrző Központ min­denkor a legidőszerűbb, a legégetőbb kérdéseket tudja kiválasztani és ellenőrzéseinek középpont­jába állítani s ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket valóban ott vizsgálja, ahol ezekkel kapcsolatban a legtöbb és legjellegzetesebb hiba mutatkozik, szükséges, hogy folyamatosan figyelemmel kí­sérje és tanulmányozza az államapparátus és a népgazdaság egyes területeinek és ezen belül a vállalatoknak életét. A törvényjavaslat ezt nem­csak kötelességévé teszi az Állami Ellenőrző Köz­pontnak, hanem a lehetőségét is megadja azzal, hogy a legszélesebb körű tájékozódás jogát biz­tosítja számára. Részt vehet az egyes állami és népgazdasági területek legfontosabb kérdéseit megvitató vezető szervek értekezletein, bármikor betekinthet az ellenőrzött szervekre vonatkozó legfontosabb jelentési anyagba, a mérlegbeszámo­lókba, a tervjelentésekbe. Rendelkezésére áll a népgazdasági statisztika bőséges adatgyűjtemé­nye. A sajtó bírálata üzemeink és vállalataink felé — és nem utolsó sorban a korábbi ellenőr­zések tapasztalatai iis — mindmegannyi eszköze az alapos tájékozódásnak. Alig becsülhető fel annak a segítségnek jelentősége, amelyet a köz­ponti -állami ellenőrzés azáltal kap, hogy a dol­gozók ezrei közlik vele megfigyeléseiket és ta­pasztalataikat. A tájékozódás e forrásainak módszeres fel­használása teszi az Állami Ellenőrző Központot képessé arra, hogy a problémákat idejében vegye észre és akkor vesse föl, amikor a bajok még megelőzhetők. Ilyen tájékozódás révén figyelt fel például az Állami Ellenőrző Központ ez év elején arra, hogy a készárutermelés havi jelentéseinek elké­szítése körül zavarok vannak. Több nehézipari vállalatnál megvizsgálta azután e jelentések el­készítésének módját és a vállalatok egész sora-

Next

/
Oldalképek
Tartalom