Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-49

1021 Az országgyűlés 49. ülése 1952. évi május hó 28-án, szerdán. 1022 módszerekkel oldja meg a maga saját ellenőrzési feladatát. A népgazdaság szocialista e^enőrzésé­nek rendszere ezért sok szerv egymással terv-, szerű' összhangban lévő munkáját tételezi fel. Ennek a sokrétű ellenőrzési rendszernek csak egyik, de kétségtelenül legfontosabb láncszeme a központi állami ellenőrzés, amelynek szervezetére, feladataira és munkamódszereire vonatkozó sza­bályokat ia-z itt tárgyalt törvényjavaslat tartal­mazza. T. Országgyűlés! A központi állami, ellen­őrzéstől különösen azt várjuk, hogy mélyen és átfogóan tanulmányozza a népgazdasági rendsze­rünkben még meglévő fogyatékosságokat, segít­sen .azokat kijavítani és legyen segítségére nép­gazdaságunk minden szervének abban, hogy a tökéletesedés útján előbbre jusson. Hogyan tudja ezt a központi állami ellen­őrzés teljesíteni? Elsősorban úgy,- ha az ellenőr­zés eredményeként idejében jelzi azokat a bajo­kat, amelyek népgazdaságunkban felütik a fejü­ket és amelyek alkalmasak arra, hogy népgazda­ságunk egészének vagy,, fontos területeinek fejlő­dését, késleltessék, lassítsák. Fel kell tárnia a hibáik mélyen rejlő okait, forrásait és ezzel segí­tenie kell állami vezető szerveinket az ország- ve­zetésével kapcsolatos fontos intézkedéseik meg­tételében. .Rá kell mutatnia azokra a tartalékokra "is, amelyek az ellenőrzés során tárultak fel és amelyek népgazdaságunk fejlődésének meggyor­sítása érdekében igény be vehetők. ' A központi állami ellenőrzés másik alapvető kötelessége, hogy következetesen feltárja az el­követett mnl aszta sokat, hibákat, szabálytalansá­gokat; keményen felvesse a .felelősség kérdését ezek elkövetőivel szemben és így harcoljon a hibák megszüntetéséért, a törvények, határozatok és utasítások fegyelmezett" betartásáért. '•. Ezek a legfontosabb követelmények, amelye­ket a központi állami ellenőrzéssel szemben támasztunk. Önként értetődik, hogy a iközponti állami ellenőrzés szervének, az Állami Ellenőrző Köz­pontnak olyan munkamódszereket kell alkalmaznia, amelyek képessé teszik e nagyjelentőségű követel­mények kielégítésére. Anélkül, hqgy e munkamód­szerek technikai elemeit boncolgatnánk, rá kell mutatnunk néhány szóval azokra a jellegzetes vonásokra, amelyek a szocialista ellenőrzés munkamódszereit általában, de különösen a köz­ponti állami ellenőrzést jellemzik. Sztálin elvtárs tanítja, hogy az ellenőrzés •munkamódszereinek a fő hibák feltárására kell irányulniuk. Semmit sem ér az olyan ellenőrzés, amely elvész a részletekben,, rengeteg kérdést érint, de mert ezeket — a legtöbbször éppen nagy tömegüknél fogva — nem képes mélyén tanulmá­nyozni, a felszínen marad, és így csak az apróié­kos .részlethibákra, a tünetekre tud rámutatni. Lehetséges, hogy egyes részletihibák kijaví­tására még az ilyen ellenőrzés is módot ad. A gazdasági vezetés számára azonban hatéko­nyan segítséget nem tud adni, mert hiszen a hibák mélyebben fekvő forrása rejtve-maradt és így a megszüntetett ' részletihibák helyére — a mesebeli sárkány levágott fejeinek módjára — úi hibák ezrei lépnek. Központi állami ellenőrzésünk gyakorlata azt bizonyítja, hogy az ellenőrző munka mindig akkor járt komoly eredménnyel, ha sikerült megragadni a legdöntőbb kérdéseket és sikerült az ellenőrzés során megállapított legfontosabb tényeket egészen tömören összefoglalni a gazdasági vezetők szá­mára. Amikor az ellenőrzés így járt el, a gazda­sági vezetők a legrövidebb időn belül, néha szinte órák alatt felfigyeltek a megállapításokra, és az ellenőrzést gyors, hatékony intézkedések követték. Ezzel szemben, amikor terjedelmes, bőbeszédű, semmitmondó ismertetésekkel teletűzdelt jelentést ad ki — ami különösen régebben nagyon gyakran megtörtént — a jelentések egész tartalmukkal együtt elsüllyednek az íróasztalok fiókjaiban anélkül, hqgy komolyan hasznukat lehetne venni. További fontos követelménye a szocialista ellenőrzés munkamódszereinek, hqgy biztosítsa a megállapított tények cáfolhatatlanságát. Ez alap­velő követelmény, amely nélkül az ellenőrzésnek nincs tekintélye, amely nélkül megállapításait és észrevételeit nem fogadják el. Az ellenőrzés meg­bízhatóságához az is hozzátartozik, hogy minden tény a valóságnak megfelelő összefüggéseiben, minden kisebbítés, nagyítás, ferdítés vagy torzítás nélkül jelenjék meg azokban a jelentésekben, amelyeket az ellenőrző szerv ellenőrzési anyaga alapján kiad. 'Ez azért is szükséges, mert r az ellenőrzés megállapításai nyomán fontos intézke­dések születnek, amelyek hibás irányba vezethet­nek, ha az ellenőrzéssel feltárt tények nem a valóságos helyzetet tükrözik, hanem megtévesz­tik a vezetést. Feltétlen követelmény, hqgy az ellenőrzés teljes egésze, minden egyes adata és kivétel nél­kül minden következtetése helytálló és vitathatat­lan legyen. Az ellenőrzés közben elkövetett hibák aláássák az ellenőrző szerv tekintélyét. .Ha pedig az ellenőrzésnek nincs elég tekintélye — nem hallgatnak rá, nem veszik figyelembe jelzéseit. Az Állami Ellenőrző Központ eddigi gyakorlatá­ban is előfordult már — nem is egyszer — hogy olyan ellenőrzési anyagok maradtak eredmény nélkül, amelyek többségükben ugyan értékes ada­tokat és következtetéseket tartalmaztak, de amelyeket egyes hibákon vagy pontatlanságokon keresztül az ellenőrzött szervek megtámadtak eV megingattak. Nagy kára ez egész államunknak, egész népünknek, mert a vita közben olyan intézkedések maradtak el, amelyek pedig hibákat, bajokat előzhettek volna meg. A központi állami ellenőrzés tekintélyének megszilárdítása és állandó növelése egész állami és gazdasági életünknek fontos érdeke. Jellemzi a szocialista ellenőrzés munkamód­szereit az is, hogy át és át vannak hatva a segítés szellemétől.- Az ellenőrzésnek — tanítja Sztálin elvtárs — »...nem szabad idegennek tekintenie a felülvizsgált intézményeket, hanem úgy kell tekintenie azokat, mint saját intézmé­nyeit, amelyek sorsát szívén viseli, amelyeket tanítani és tökéletesíteni kell. Nem az a fontos, hogy egyes bűnösöket fülöncsípjünk, hanem első­sorban a», hogy tanulmányozzuk a felülvizsgá­landó intézményeket,- tanulmányozzuk őket gon­dosan és komolyan, tanulmányozzuk fogyatékos­ságaikat és érdemeiket s lankadatlanul tökélete­sítsük intézményeinket.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom