Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-49
1013 Az országgyűlés 49. ülése 1952 napra mind több dolgozó érti meg, hogy a termelés fejlesztése és tökéletesítése, a többtermelés, az önköltségcsökkentés végső fokon a dolgozók, a nép érdekeit szolgálja. Az a tudat, hogy saját államuknak, saját maguknak dolgoznak, hogy munkájuk gyümölcsét maguk élvezik, hatalmas lendületet ad dolgozóink alkotó és teremtő tevékenységének. Csak az a gazdasági vezető teljesítheti a rábízott feladatot, aki ezekre az élenjáró munkásokra támaszkodik. Az állami ellenőrzésnek segítenie kell a vezetőket az élenjáró tapasztalatok elterjesztésében, türelmes elvtársi meggyőzéssel, a jó példák népszerűsítésével, de ha szükséges, ne legyen elnéző azokkal szemben, akiket erősebb eszközökkel kell a helyes útra téríteni, mert kényelemszeretetből vagy maradiságból görcsösen ragaszkodnak ' a megszokotthoz, a járt úthoz, nem akarnak előrehaladni, fékezik fejlődésünk ütemét., T. Országgyűlés! Népi demokráciánk állami és gazdasági apparátusa jelentékenyen megszilárdult az elmúlt évek folyamán, s pártunk vezetésével, a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználása nyomán mindjobban ellátja feladatait. Odaadóan és lelkiismeretesen dolgoznak benne a dolgozó népbői származó, a vezetéshez szükséges hozzáértést, magasabb szakismeretet és általános műveltséget mindjobban elsajátító új káderek és a többségükben hazafias érzésű, a nép ügye iránt hűséget tanúsító régi szakemberek. Ez az államapparátus valóban alkalmas arra; hogy a néptömegek szolgálatának eszköze legyen. Annál is inkább szükséges, hogy kiűzzék belőle a még fellelhető bürokratikus ügyintézést, hogy így a dolgozók még inkább a^ magukénak érezzék és jobban bízzanak benne. Lenin és Sztálin elvtársak a szovjet hatalom megszületése pillanatától kezdve újira meg újra harci feladatul állítottak az ellenőrző szervek elé az állami és gazdasági szervek munkájának szüntelen javítását, a legmesszebbmenő egyszerűsítését, az egész állami szervezet állandó tökéletesítését, hogy minél közelebb kerüljön a dolgozó tömegekhez. - E tekintetben csak szívós, kemény munka számíthat sikerre. Főképpen arra van szükség, hogy a tömegek tevékeny részvétele az államapparátus munkájában, a milliós tömegek alulról jövő bírálata és ellenőrzése, mint a bürokratizmus legjobb ellenmérge teljes mértékben érvényre jusson és bátran felfedje intézményeink fogyatékosságait és Hibáit. A szocializmus győzelmes előretörése országunkban az osztályellenség elkeseredett ellenállásával találkozik, akik azonnal működésbe lépnek, ha ellanyhul velük szemben az éberség és rést találva belopakodhatnak állami és gazdasági apparátusunkba. Gyakran munkásnak és dolgozó parasztnak álcázva furakodnak be állami vállalatainkba és szövetkezeteinkbe, és a nép hazájával szemben táplált ellenséges érzéstől s vad gyűlölettől fűtve ártanak és kárt okoznak, ahol csak tudnak. Amíg megvannak a régi ellenséges osztályok maradványai, amíg megvan a kulákság, addig • mindig törekedni fognak a régi kizsákmányoló rend visszaállítására, és fenntartani igyekeznek y évi május hó 28-ätß,, szerdán. 1014 kapitalista világ nézeteit, szokásait, erkölcseit, kihasználva az elmaradott dolgozók tudatában megrekedt kapitalista csökevényeket, a munkához és a tulajdonhoz való régi viszony maradványait. Népi demokratikus rendszerünk nem tüntethette el egycsapásra a tőkésrendszer átkozott örökségét, az önzést, az egyéni érdek, a kapzsiság, a harácsolás szellemét, azt a magántulajdonosi felfogást, amelyet Lenin úgy jellemez: hadd zsebeljek be minél többet, mit bánom én, ha nem is nő többet fű a nyomomban. Ez a szellem megfertőz még egyes tisztségviselőket is, akik megsértve az állam és a közösség érdekeit, burzsoá erkölcsöket csempésznek vissza új életünkbe, saját céljaikra használják fel a közvagyont és semmibe veszik államunk törvényeit. A kapitalista maradványok elleni harcban, a bürokrácia megszüntetéséért és az apparátusunkban fellelhető lazaságok felszámolásáért folyó küzdelemben pártunk és kormányzatunk állhatatos erőfeszítéseit az állami ellenőrzésnek minden erejével alá kell támasztania. Az állami ellenőrzés, miközben kitartóan küzd a régi kapitalista rend maradványai, a tékozló gazdálkodás, a társadalmi vagyon eltulajdonítása ellen és nem ismer kíméletet azokkal szemben, akik tervgazdaságunkat szándékosan zavarni és rombolni törekszenek, ugyanakkor az ellenőrzésnél szerzett gazdag tapasztalatait használja fel arra, hogy tanáccsal, útmutatással segítsen megóvni a szocializmushoz hű, becsületes kádereket az esetleges tapasztalatlanságból, járatlanságból eredő nagyobb hibák elkövetésétől és nyújtson segítséget hiányosságaik leküzdésére. A központi állami ellenőrzés számára a törvényjavaslatban biztosított feltételek megadják a lehetőséget arra, hogy apparátusunk leglényegesebb hiányosságait feltárja. Az állami ellenőrzés átfogja egész állami és gazdasági életünket, az irányító szervektől kezdve a termelő üzemekig, kiterjesztheti vizsgálatait minden központi és helyi állami hivatalra és intézményre. Az ilyen széles területen végbemenő, a legelterjedtebb és az állami apparátus és a népgazdaság fejlődését leginkább hátráltató fogyatékosságok feltárására irányuló ellenőrzésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy idejében felhívja az irányító szervek figyelmét a döntő' hibákra, amelyeket megfelelő intézkedésekkel meg kell szüntetni. Sztálin elvtárs arra tanította az állami ellenŐrzés munkatársait, hogy nem szabad idegennek tekinteni a felülvizsgált intézményeket, hanem úgy kell tekinteniök azokat, mint saját intézményeiket, amelyek sorsát szívükön viselik, amelyeket tökéletesíteniök kell. E tanítás szellemében dolgozva az állami ellenőrzés nem elégedhetik meg azzal, hogy a már bekövetkezett hibákra mutat rá, hanem a vizsgált szerv alapos; sokoldalú, elmélyült tanulmányozásával el kell érnie, hogy necsak az egyes hibákat állapítsa meg, hanem azokat az okokat is, amelyek a hibákat előidézték. Ilyen módon segítséget tud nyújtani yhhoz, hogy megtalálják a hibák megelőzésének módszereit. T. Országgyűlés! Népgazdaságunkban uralkodóvá vált ós napról-napra erősödik a termelőeszközök szocialista tulajdona, népi demokráciánk