Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-49

1013 Az országgyűlés 49. ülése 1952 napra mind több dolgozó érti meg, hogy a ter­melés fejlesztése és tökéletesítése, a többtermelés, az önköltségcsökkentés végső fokon a dolgozók, a nép érdekeit szolgálja. Az a tudat, hogy saját államuknak, saját maguknak dolgoznak, hogy munkájuk gyümölcsét maguk élvezik, hatalmas lendületet ad dolgozóink alkotó és teremtő tevé­kenységének. Csak az a gazdasági vezető teljesítheti a rá­bízott feladatot, aki ezekre az élenjáró munká­sokra támaszkodik. Az állami ellenőrzésnek segí­tenie kell a vezetőket az élenjáró tapasztalatok elterjesztésében, türelmes elvtársi meggyőzéssel, a jó példák népszerűsítésével, de ha szükséges, ne legyen elnéző azokkal szemben, akiket erősebb eszközökkel kell a helyes útra téríteni, mert ké­nyelemszeretetből vagy maradiságból görcsösen ragaszkodnak ' a megszokotthoz, a járt úthoz, nem akarnak előrehaladni, fékezik fejlődésünk ütemét., T. Országgyűlés! Népi demokráciánk állami és gazdasági apparátusa jelentékenyen megszilár­dult az elmúlt évek folyamán, s pártunk vezetésé­vel, a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználása nyomán mindjobban ellátja feladatait. Odaadóan és lelkiismeretesen dolgoznak benne a dolgozó népbői származó, a vezetéshez szükséges hozzá­értést, magasabb szakismeretet és általános mű­veltséget mindjobban elsajátító új káderek és a többségükben hazafias érzésű, a nép ügye iránt hűséget tanúsító régi szakemberek. Ez az állam­apparátus valóban alkalmas arra; hogy a nép­tömegek szolgálatának eszköze legyen. Annál is inkább szükséges, hogy kiűzzék belőle a még fel­lelhető bürokratikus ügyintézést, hogy így a dol­gozók még inkább a^ magukénak érezzék és job­ban bízzanak benne. Lenin és Sztálin elvtársak a szovjet hatalom megszületése pillanatától kezdve újira meg újra harci feladatul állítottak az ellenőrző szervek elé az állami és gazdasági szervek munkájának szüntelen javítását, a legmesszebbmenő egyszerű­sítését, az egész állami szervezet állandó tökéle­tesítését, hogy minél közelebb kerüljön a dolgozó tömegekhez. - E tekintetben csak szívós, kemény munka számíthat sikerre. Főképpen arra van szükség, hogy a tömegek tevékeny részvétele az államapparátus munkájában, a milliós tömegek alulról jövő bírálata és ellenőrzése, mint a büro­kratizmus legjobb ellenmérge teljes mértékben érvényre jusson és bátran felfedje intézményeink fogyatékosságait és Hibáit. A szocializmus győzelmes előretörése orszá­gunkban az osztályellenség elkeseredett ellenállá­sával találkozik, akik azonnal működésbe lépnek, ha ellanyhul velük szemben az éberség és rést találva belopakodhatnak állami és gazdasági apparátusunkba. Gyakran munkásnak és dolgozó parasztnak álcázva furakodnak be állami válla­latainkba és szövetkezeteinkbe, és a nép hazájá­val szemben táplált ellenséges érzéstől s vad gyűlölettől fűtve ártanak és kárt okoznak, ahol csak tudnak. Amíg megvannak a régi ellenséges osztályok maradványai, amíg megvan a kulákság, addig • mindig törekedni fognak a régi kizsákmányoló rend visszaállítására, és fenntartani igyekeznek y évi május hó 28-ätß,, szerdán. 1014 kapitalista világ nézeteit, szokásait, erkölcseit, kihasználva az elmaradott dolgozók tudatában megrekedt kapitalista csökevényeket, a munkához és a tulajdonhoz való régi viszony maradványait. Népi demokratikus rendszerünk nem tüntet­hette el egycsapásra a tőkésrendszer átkozott örökségét, az önzést, az egyéni érdek, a kapzsi­ság, a harácsolás szellemét, azt a magántulajdo­nosi felfogást, amelyet Lenin úgy jellemez: hadd zsebeljek be minél többet, mit bánom én, ha nem is nő többet fű a nyomomban. Ez a szellem meg­fertőz még egyes tisztségviselőket is, akik meg­sértve az állam és a közösség érdekeit, burzsoá erkölcsöket csempésznek vissza új életünkbe, saját céljaikra használják fel a közvagyont és semmibe veszik államunk törvényeit. A kapitalista maradványok elleni harcban, a bürokrácia megszüntetéséért és az apparátusunk­ban fellelhető lazaságok felszámolásáért folyó küzdelemben pártunk és kormányzatunk állhata­tos erőfeszítéseit az állami ellenőrzésnek minden erejével alá kell támasztania. Az állami ellenőr­zés, miközben kitartóan küzd a régi kapitalista rend maradványai, a tékozló gazdálkodás, a tár­sadalmi vagyon eltulajdonítása ellen és nem ismer kíméletet azokkal szemben, akik tervgazda­ságunkat szándékosan zavarni és rombolni törek­szenek, ugyanakkor az ellenőrzésnél szerzett gaz­dag tapasztalatait használja fel arra, hogy ta­náccsal, útmutatással segítsen megóvni a szocia­lizmushoz hű, becsületes kádereket az esetleges tapasztalatlanságból, járatlanságból eredő na­gyobb hibák elkövetésétől és nyújtson segítséget hiányosságaik leküzdésére. A központi állami ellenőrzés számára a tör­vényjavaslatban biztosított feltételek megadják a lehetőséget arra, hogy apparátusunk leglényege­sebb hiányosságait feltárja. Az állami ellenőrzés átfogja egész állami és gazdasági életünket, az irányító szervektől kezdve a termelő üzemekig, kiterjesztheti vizsgálatait minden központi és helyi állami hivatalra és intézményre. Az ilyen széles területen végbemenő, a legelterjedtebb és az állami apparátus és a népgazdaság fejlődését leginkább hátráltató fogyatékosságok feltárására irányuló ellenőrzésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy idejében felhívja az irányító szervek figyelmét a döntő' hibákra, amelyeket megfelelő intézkedésekkel meg kell szüntetni. Sztálin elvtárs arra tanította az állami ellen­Őrzés munkatársait, hogy nem szabad idegennek tekinteni a felülvizsgált intézményeket, hanem úgy kell tekinteniök azokat, mint saját intézmé­nyeiket, amelyek sorsát szívükön viselik, amelye­ket tökéletesíteniök kell. E tanítás szellemében dolgozva az állami ellenőrzés nem elégedhetik meg azzal, hogy a már bekövetkezett hibákra mutat rá, hanem a vizsgált szerv alapos; sok­oldalú, elmélyült tanulmányozásával el kell érnie, hogy necsak az egyes hibákat állapítsa meg, ha­nem azokat az okokat is, amelyek a hibákat elő­idézték. Ilyen módon segítséget tud nyújtani yhhoz, hogy megtalálják a hibák megelőzésének módszereit. T. Országgyűlés! Népgazdaságunkban uralko­dóvá vált ós napról-napra erősödik a termelő­eszközök szocialista tulajdona, népi demokráciánk

Next

/
Oldalképek
Tartalom