Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-49

1015 Az országgyűlés 49. ülése 1952. évi május hó 28-án, szerdán. 1016 megingathatatlan alapja. Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság polgárainak alap­vető kötelessége a inép vagyonának megvédése, à társadalmi tulajdon megszilárdítása. Különösen nagy a felelősségük a gazdasági vezetőknek, akikre rá van bízva az állami vagy szövetkezeti tulajdon megőrzése és gyarapítása. A nép vagyonának megőrzése és növelése érdekében a központi állami ellenőrzésnek szigo- ' rúan és rendszeresen ellenőriznie -kell, vájjon állami és gazdasági vezetőink gondosan és gaz­daságosan kezelik-e azokat a rájuk bízott anyagi értékeket és pénzeszközöket, amelyek országunk erejének és gazdagságának forrásai. A társadalmi tulajdon védelme egyet jelent az ellenséges elemek elleni könyörtelen harccal, akik ezen à frontszakaszpn különös buzgósággal tevékenykednek. Sztálin elvtárs az osztályellenség legfőbb kártevő módszerét így jellemezte: »A leg­főbb ezeknek a levitézlett embereknek ^tevékeny­ségében' az, hogy tömegméretekben szervezik Í.Z államvagyon, a szövetkezeti vagyon, a kolhoz­tulajdon meglopását és kirablását.. . Mintegy megérzik osztályösztönükkel, hogy a szovjet gazdaság alapja a társadalmi tulajdon, hogy ez az alap az, amit meg kell ingatni, ha valaki kárt akar okozni a szovjethatalomnak.« À Bolsevik Párt vezetői, Lenin és Sztálin elvtársak kitartóan rámutattak arra, hogy a számadás és a nyilvántartás hiánya a termékek termelése és elosztása terén tág kaput nyit az állami vagyon fosztogatására, és megkövetelték, hogy a nép vagyonával való legnagyobb takaré­kosság érdekében meg keli szervezni az egész népgazdaságra kiterjedő pontos számvitelt. A gazdasági szerveknek tudniok kell, mibe kerül az államnak az egyes vállalatok vagy intézmények munkája. A pontos számvitelen keresztül állan­Móan figyelemmel lehet kísérni a vállalat egész működését, ami elősegíti a tervek teljesítését és túlteljesítését, az önköltség rendszeres csökkenté­sét, tehát a társadalmi tulajdon, a nép vagyoná­nak megbecsülését. Ennélfogva az ellenőrzésnek nagy határozottsággal kell harcolnia a helyes számvitelért, a jó adatszolgáltatásért. A helyes számvitel megkönnyíti az ellenőrzés munkáját és elősegíti a vezetés színvonalának a javulását. Minden gazdasági vezetőnek kötelessége, hogy körültekintő legyen minden egyes forint kiadásá­nál, gazdaságosam, takarékosan kezelje a munka­erő és az anyagok felhasználását, csökkentse az önköltséget és növelje a felhalmozást. Mégis akadnak még nálunk szépszámmal olyan gazda­ségi vezetők, mint akikfői Molötov elvtárs meg­emlékezett a Bolsevik Párt XVIII. Kongresszusán, akik méltóságukon alulinak tekintik a mérleg­beszámolók tanulmányozását, a számvitellel való törődést. Ezt a közönyösséget és gazdasági tudat­lanságot Molotov elvtárs államellenes és anü­bolsevista magatartásként bélyegezte meg, arní* határozottan fel keik számolni. . T.. Országgyűlés! A tárgyalásra kerülő tör­vényjavaslat a központi állami ellenőrzés figyel­mét elsősorban a termelés kérdéseinek vizsgálata felé irányítja. Rákosi és Gerő elvtársak pártunk II. Kongresszusán és a gazdasági vezetőknek ez év elején tartott értekezletén meghatározták ter­veink sikeres teljesítésének döntő feltételeit. Az Állami Ellenőrző Központnak az ellen­őrzési tervei összeállításánál szem előtt kell tar­tania pártunk vezetőinek útmutatásait és a válla­latoknál azokat a legidőszerűbb, legfontosabb kérdéseket kell ellenőrzés alá vennie, amelyeknek teljesítése. vagy elhanyagolása lényeges módon befolyásolja egy népgazdasági ág vagy az egész népgazdaság fejlődését. Sztálin elvtárs azt mondja: ».... A legnagyobb hiba volna ... ha az ellenőrzés a jelenségek fel­színére fordítva minden figyelmét, mellőzné a főhibákat. Az ellenőrző szerv munkamódszereinek a fohibák feltárására kell irányulniuk.« . Az Állami Ellenőrző Központnak olyan mó­don kell feltárnia a terv teljesítése útjában álló akadályokat, hogy hozzásegítsen -ahhoz, hogy a termelés felfelé menő irányzata ne torpanjon meg, és hogy népgazdaságunk egyik ága se húzza vissza a maga zavaraival a többi területet, hanem inkább az élenjárók ragadják magukkal a le­maradókat. Az Állami Ellenőrző Központnak eme kötele­zettsége teljesítése érdekében ellenőriznie keli, hogy a vizsgált vállalat a nép érdekeinek meg­felelően, tehát minden erőforrása figyelembevéte­lével készítette-e el tervét. Egyes vállalatok veze­tői eltitkolják termelési kapacitásul. ,t, ravaszkod­nak, óvatosan terveznek, hogy különösebb erő­feszítés nélkül teljesíthessék vagy túlteljesíthes­sék az előirányzott feladatot, hogy ilymódon jó minősítést kapjanak és.ráadásul még prémiumhoz is jussanak. Nem egyszer hamis, félrevezető jelen­tést terjesztenek ennek érdekében a felsőbb szer­vek elé. Az állami ellenőrök törvényes és becsületbeli kötelessége, hogy felfedjék az ilyen fondorlatokat. Meg kell állapítaniuk, megtesznek-e mindent a vállalatok vezetői a célból', hogy a munkaterüle­tükön rejlő tartalékokat feltárják és azokat ter­vük teljesítése és túlteljesítése érdekében mozgó­sítsák. A tervek teljesítésének komolyan megszerve­zett ellenőrzésével megjavítjuk mind a gazdasági munkát, mind pedig a tervek összeállítását. Az ellenőrzésnek meg kell állapítania: kihasználja-e a vállalat a rábízott termelő berendezéseket, az épületek, a gépek, a, szerszámok teljesítőképessé­gét, takarékosan bánik-e a rábízott anyagokkal, nem tart-e többet a raktárban és nem használ-e fel többet/a termelésben, mint amennyi'a tervben eléje tűzött feladatok maradéktalan teljesítéséhez feltétlenül szükséges; hogyan gondoskodik a ren­delkezésre álló munkaerőknek a népgazdaság érdekeinek megfelelő felhasználásáról. Ma is megtalálhatjuk némely vállalatnál a kapitalista világból' ittmaradt harácsoló szellemet. Egyes vezetők saját üzemük vélt érdekeit szembe­állítják a népgazdaság igazi érdekeivel. Feles­legesen összeharácsolnak nagy anyagkészleteket, gépeket, visszatartanak munkaerőket azzal az ürüggyel, hátha majd később szükségük lesz rá. Ezzel nagy erőket vonnak el népgazdaságunktól és gátolják azt, hogy a máshol felesleges és meg­takarítható anyagot, gépet, munkaerőt minél na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom