Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-49

1011 Az országgyűlés 49. ülése 1952. évi május hó 28-án, szerdán. 1012 talmas célkitűzések megvalósítása, az egységes alapokon nyugvó szocialista népgazdaság meg­teremtése megköveteli állami és gazdasági szer­veink munkájának tökéletesítését, a vezetés mi­nőségének megjavítását, különösen pedig elen­gedhetetlenné teszi, az ellenőrző munka, elsősor­ban a központi állami ellenőrzés magasabb szín­vonalra emelését, hogy nagyobb segítséget tud­jon adni vezetőszerveink számára a megnöveke­dett, nehezebb és bonyolultabb feladatok sikeres végrehajtásaira. Rákosi elvtárs pártunk II. Kongresszusán ötéves tervünk végrehajtásának alapvető fel­tételeként jelölte meg, hogy lankadatlanul kell folytatni a harcot a tőkésrendszer minden ma­radványával szemben, minden módon -erősíteni kell az államapparátust, szilárdítani kell a fe­gyelmet, növelni kell a szaktudást, fokozni kell az éberséget, az ellenőrzést, a harcot az állam­gépezetben megbújt, ellenség, a bürokrácia, a sza­botázs ellen. T. Országgyűlés! A pártunk és a kormányzat által az egész dolgozó nép és az állami és gazdasági vezetés elé kitűzött feladatok megad­ják az állami ellenőrzés számára azokat az alap­vető útmutatásokat, amelyeket szem előtt tartva kell megszerveznie munkáját, amelyeket egy jól megszervezett és jól működő állami ellenőrzés­nek el kell látnia. Az Állami Ellenőrző Központ feladatait ás működését meghatározó 1949. évi törvényerejű" rendelet az új körülményék között már túlhala­dottá vált. Ez szükségessé tette a központi ál­lami ellenőrzés új alapokon való továbbfejlesz­tését, amit a benyújtott törvényjavaslat a Szov­jetunió élenjáró ellenőrzési módszerei gondos figyelembevételével állapít meg. . \ . A szovjet tapasztalatok alkalmazása elsősor­ban azt jelenti, hogy a központi állami ellenőrzés fofigyeimét a népgazdaság fejlődése szempont­jából legidőszerűbb kérdésekre és a felsőbb ál­lami szervek legfontosabb határozatai végrehaj­tásának ellenőrzésére irányítja. Vizsgálatai, köz­pontjában pedig a termelés növekedését hátrál­tató legdöntőbb akadályok feltárásának kell áll- : nia, amelyek megszüntetésére és megelőzésére al­kalmas intézkedések meghozatalában segítséget kell nyújtania. A központi állami ellenőrzésnek sajátos esz­közeivel elő kell mozdítania a törvényesség betar­tását, az állami és népi fegyelem megszilárdítá­sát, a dolgozók társadalma tulaj danának védel­mét, a népgazdasági tervek végrehajtásait szol­gáló takarékos gazdálkodás előmozdítását, az ügyek érdemi és gyors elintézését akadályozó bü­rokratikus módszerek kiküszöbölését és az egyéni telelősség érvényesítését. A régi tőkés Magyarországon a törvények éle a * dolgozók ellen irányult, arra szolgáltak, hogy megszilárdítsák a maroknyi kizsákmányolók uralmát. Érthető, hogy a dolgozók az ilyen tör- . vényeket nem tekintették magukra nézve kötél e­. zőnek, arra törekedtek, hogy kibújjanak alóluk. A mi törvényeink kifejezik a nép akaratát, a dolgozó nép érdekeit védelmezik és szolgálják. Népi demokráciánk törvényeit dolgozó népünk magáénak érzi, tudja, hogy amikor szervezik, szabályozzák, irányítják államunk és népgazda­ságunk működését, akkor az ország erejének nö­velését szolgálják. A törvényt mindenki számára hozzák, min­denkire 'egyformán kötelező,' 1 bármilyen állást is töltsön be valaki. Nem szabad megengedni, hogy a helyi érdekek előtérbe helyezésével valamely vidék, vállalat vagy hivatal érdekei háttérbe szoríthassák az egész nép ügyét képviselő állam érdekeket. Lenin ismert szavai szerint: »... a tör­vény nem lehet sem kaktgar, sem kazáni, hanem annak egységes összoroszországinak kell len­nie.. .« Következetes harcot kell folytatni a népi demokráciánk törvényeit megsértőkkel szemben, mert aki nem tartja be az állami fegyelmet, vagy szembehelyezkedik vele, az fékezi a fejlődést, s akarva-akaratlanul az ellenség szekerét tolja. Az állami ellenőrzésnek gondoskodnia kell arról, hogy akik könnyelműen és felelőtlenül vagy bűnös szándékkal áthágják törvényeinket ne bízhassa­nak abban, hogy cselekedeteik titokban és büntet­lenül maradnak. A központi állami ellenőrzésnek őrködnie kell azon is, hogy a vezetőszervek utasításai ne váljanak papiros-rendelkezésekké, amelyeket lelki­ismeretlen vagy ellenséges hivatalnokok poro­sodni hagynak az íróaszta Ifiókban, vagy olyan "módon ferdítenek el, ami az ellenkező hatást vonj.a maga után, miint amit a kormányzat elérni szándékozott. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a végrehajtás ellenőrzésének helyes megszervezése döntő jelentőséggel bír a bürokratizmus és az irodaszerűség-elleni harcban: »A végrehajtás jól megszervezett ellenőrzése — ez az a fényszóró, mely segítségünkre van abban, hogy apparátu­sunk munkájának, állapotát bármikor megvilágít­hassuk és a bürokratákat és irodakukacokat nap­fényre hozzuk.« A bürokrácia legnagyobb veszélye abban je­lentkezik, hogy megköti a tömegek energiáját és nem engedi feltárni a rendszerünk mélyén rejlő óriási tartalékokat, gátolja azok felhasználását. Gondoljunk csak arra. hogy jobb szervezéssel, a szocialista munkaverseny és Sztahainov-mozgalarn szervezésével, az újítások, az- alulról jövő egész­séges, eleven kezdeményezések felkarolásával a tartalékok milyen kiapadhatatlan forrása áll ren­delkezésre minden gazdasági vezető számára. Ezeket a tartalékokat fel kell használni, hogy. gyorsabb ütemben formáljuk át országunkat vi­rágzó szocialista országgá, fokozzuk népünk fel­emelkedésének ütemét, még gyorsabb mértékben növeljük népünk életszínvonalát. Mégis nem egy esetben a dolgozók köréből kiinduló, nagyjelen­tőségű kezdeményezéseket megbénítják haszon­talan hivatali formaságokkal, vagy bélefullaszt­ják a kicsinyes' szőrszálhasogatások útvesztő­jébe. Éppen ezen a téren van különösen fontos szerepük az ellenőrzés szerveinek — elsősorban â központi állami ellenőrzésnek — melyeknek kötelességük» hogy keményen felvegyék a harcot a dolgozók" kezdeményezése iránt tanúsított for­mális, magatartás és a lélektelen, aktaszerű ügy­intézés ellen. A központi állami ellenőrzés fontos feladata, hogy a törvény által ráruházott jogokkal élve segítsen utat törni a tömegek alkotó erejének, öntevékenységének, kezdeményezésének, hogy ne vesszen kárba a milliók tapasztalata. Napról-

Next

/
Oldalképek
Tartalom