Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-47

975 Az országgyűlés 47. illése 1951. évi december hó 21~én, pénteken. 976 répa hibrid fajtája katasztrális holdanként 18 százalékkal több cukrot eredményez, mint az eddigi legjobb nyugati fajták. Elkezdődött és komoly eredményeket ígér a citrom, a földimogyoró meghonosítása, a, gyapotról és a rizstermelésről nem is beszélve. Szovjet tapasztalatok alapján gyakorlatban is megkezdtük a burgonya nyári ültetésének termelési módszereit alkalmazni. Egyes fajták termelését 75 százalékkal fokoztuk. Mezőgazdasági tudományos munkánk komoly eredményéről tanúskodott az elmúlt napokban a Tudományos Akadémia nagygyűlése és annak keretében a növénynetnesítési és állategészségügyi konferencia. Mindezeket az eredményeket kutatóink, pártunk és kormányunk hatalmas támogatása mellett elsősorban annak köszönhetik, hogy mind bátrabban fordulnak az élenjáró szovjet tudomány, a micsurini-liszenkoi agrártudomány felé, és alkotóan alkalmazzák tanításaikat. A Szovjetunió baráti támogatása a mezőgazdasági tudomány terén is felmérhetetlen segítséget adott. Az elmúlt évben agronómusok, tudósok küldöttségei tanulmányozhatták közvetlenül az élenjáró ' szovjet tudomány eredményeit, a szovjet kormány pedig kiváló tudósokat küldött hozzánk, akik hasznos tanácsaikkal segítették tudósaink munkáját. Mezőgazdasági tudományi munkánknak azonban még van komoly hiányossága: gyenge még á kapcsolata a gyakorlati élettel, elsősorban a fejlődő, születő új, szocialista mezőgazdasággal. A földművelésügyi minisztériumnak a jövő évben az a feladata, hogy elősegítse tudományos intézményeink, gépállomásaink, termelőszövetkezeti ; csoportjaink szoros együttműködését. Nem kevésbbé fontos, hogy tudósaink, kutatóink követve a nagy szovjet tudósok: Micsurin, Viljamsz, Liszenko példáját, a mezőgazdasági termelés kérdéseinek megoldása felé forduljanak. Tudósainknak vannak már s^ép eredményeik. A növényi kártevők ellen új védekezési anyagot kísérleteztek ki. Állattenyésztő tudósaink pedig az utópároztatási módszer kidolgozásával 25 százalékos báránytöbbletet értek el. V T. Országgyűlés! A földművelésügyi minisztérium költségvetésének adatai bizonyítják, hogy komoly előrehaladást tettünk az elmúlt évhez viszonyítva. Pártunk és kormányunk gondoskodását mi, dolgozó parasztok megháláljuk a több és jobb munkával, több termeléssel, tudásunk fejlesztésével, az állami fegyelem betartásával. A Szovjetunió segítségét és támogatását szeretetünkkel, hűségünkkel viszonozzuk. A földművelési tárca költségvetését pártom és a magam nevében örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? KISS GERGELY jegyző: Szabó Ferenc. SZABÓ FERENC: T. Országgyűlés! A földművetésügyi minisztérium költségvetését olyan időben tárgyaljuk, amikor életünknek minden területén érezzük és látjuk annak bizonyítékait, hogy mezőgazdasági Országból ipari országgá változtunk. A nagy Szovjetunió példája és a magyar kommunisták útmutatása, Rákosi Mátyás bölcs vezetése segítségével értük el azt a nagy átalakulást, amellyel együttjár a város és falu életének sokféle irányú változása. Városon, és falun lépten-nyomon látjuk, hogy a fejlődésből, az ország ipari irányban történt átalakulásából az egész dolgozó népnek egyre több előnye származik. Dolgozó népünk életének színvonala ma összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a felszabadulás előtti időben valaha is volt. Az életszínvonalnak ez az emelkedése széles körben mutatkozik a mezőgazdaság dolgozói körében, és világosan áll előttünk a jövő, amely az ötéves terv végrehajtásával még további biztosítékokat nyújt falusi népünk életének felemeléséhez. Hatalmas léptekkel haladtunk és haladunk előre abból a múltbeli keserves állapotból, amelyet egyik, oldalon a nagybirtokosok osztálya és a falusi kizsákmányoló réteg elviselhetetlen gőgje, a korlátlan kizsákmányolás, másfelől a sokat emlegetett 3 millió koldus nyomorúsága tesz örökké emlékezetessé mindannyiunk számára. Megszabadultunk a múlt rendszerek zsarnokságától, a felettünk basáskodó főszolgabíróktól, a kegyetlen csendőrterrortól, amely ránehezedett a falu életére, és eljutottunk mai helyzetünkhöz, amelyről szegény parasztból lett miniszterelnökünk itt mondotta el szombati minisztertanácsi beszámolójában: »A haza — de ez már nem a kizsákmányolók országa,, hanem a dolgozó emberek szabad hazája — sok évszázad után most először biztosította a parasztembernek a telt éléskamrákat, a szabad és emberséges életet, a jó ruházkodást, a kultúrát, amely a múltban nem a miénk, hanem a kiváltságosak kultúrája volt: Most pedig a fiaink és leányaink előtt szélesre kitárta a tanulásnak, az érvényesülésnek, a boldogulásnak kapuit.« Magyarországon nincs munkanénküliség, és ha a falut nézem, azt kel! mondanom, hogy ' ott talán még jobban érezni lehet a munkaerőhiányt, mint az iparnak egyes ágaiban. A faluból feljönnek a fiatalok, de még az öregek is a gyárakba, az ipari üzemekbe, ahol szorgalmas munkával, a dolgozó magyar parasztban élő hagyományos, becsületes igyekezettel kenyeret, megbecsülést találnak, és tudjuk, hogy ez a természetes, az egészséges fejlődés. Ebből következik viszont, hogy dologidőben az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezeti csoportokban és a dolgozó középparasztok gazdasága környékén is jól körül kell nézni, hogy megtalálják a kétkezi munkásokat a gépek mellé, ahol megvannak a gépek, vagy általában a munkához, amelyet mezőgazdaságunk mai fejlődési állapotában még emberi erővel végeznek. A falu, a mezőgazdaság nemigen kaphat emberi munkaerőt a várostól, nem is számíthat ilyen segítségre. De kaphat gépet és kap is. Egyre jobbakat, egyre többet, s ez a fejlődésnek a természetes útja; a nagyüzemi gazdálkodás és a szaporodó mezőgazdasági gépek együttesen kell hogy megoldják a mezőgazdasági termelésnek legtöbb kérdését, amely még megoldatlan. Dolgozó népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás, november 30-i nagyfontosságú beszédében, amellyel bevezette az életbe a Magyar Dolgozók Pártja és a kormány elhatározásait a jegyrendszer eltörléséről, a bérek és fizetések rendezéséről, a belső forgalom nagyarányú felszabadí-