Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-47

977 Az országgyűlés 47. ülése 1951. évi december hó 21-én, pénteken 978 fásáról, megvilágította előttünk, parasztpk előtt is,. hogy az országnak mezőgazdasági országból ipari országgá történt átalakulása milyen megnagyobbodott feladatokat ró ránk. Megvilágította, . hogy milyen mértékben maradtunk el a lakosság rnegnövekedett igényeivel, a fokozódó életszínvonal! követelményeivel szemben. A mezőgazdasági termelés nagyméretű fokozására van szükség, és ez határozza meg, menynyire fontos kérdéseket, az országnak milyen életfontosságú kérdéseit érinti a földművelési tárca költségvetése. Megmutatta, hogy milyen úton tudjuk behozni a lemaradást, hogyan fogunk tudni többet és annyit termelni, amennyivel népünk megnövekedett és állandóan növekedő szükségleteit kielégíthetjük, és ugyanakkor még hasznosabbá tudjuk tenni a mezőgazdasági termelő munkát. Megvilágította, hogy mennyire fontos ebben az állapotban szembeszállni a belső ellenség mindenféle mesterkedésével. Kulákok, spekulánsok, a belső és külföldi reakció ügynökei dolgoznak azon, hogy fékezzék a termelést. A jegyrendszer eltörlése és. az élelmiszer forgalmának felszabadítása nemcsak a spekulánsokra, akik a városi és falusi becsületes dolgozókat egyformán kiuzsoráztáik, hanem népi államunk és dolgozó népünk minden ellenségére súlyos csapást mért. T. Országgyűlés! A mezőgazdaság minden dolgozója, minden becsületes magyar ember előtt tisztán és világosan látszik az út, amelyen járnunk kell, hogy kitűzött nagy céljainkat elérhessük. Népünk szeretett vezére ugyanakkor, amikor rámutatott mezőgazdasági lemar adásunkra, joggal mutatott rá, hogy a falu, a mezőgazdasági termelés milyen sokféle és milyen nagyarányú támogatásban részesült ebben az esztendőben is. Természetesen következett ez a támogatás abból a politikából, amely a felszabadulás perce óta szakadatlanul megmutatta a szeretetet, a segíteniakarást, a legmesszebbmenő gondoskodást a kommunisták részéről az egész dolgozó parasztság irányában. A Magyar Dolgozók Pártja és a kormányzat gondoskodása nemcsak a termelőszövetkezetek javára mutatkozott meg a múltban és mutatkozik meg a jelenben is, hanem a még egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztok sorsának, helyzetének előmozdítására és állandó támogatására is kiterjed. Csak ebben az esztendőben 1672 millió forintot ruháztak be a mezőgazdaságba. Több mint 3000 traktort, 1250 kévekötő-aratógépet, 850 cséplőgépet, 850 kazak akót, 900 fogatos fűkaszát és egyéb gépek ezreit kaptuk. 31.000 katasztrális holdon létesítettek ömtözőműveket, 2,600.000 métermázsa műtrágyát kapott a falu. Kaptunk bekötőutakat, jó ivóvizet, telefont, orvosi rendelőket, gyógyszertárakat, szülőotthonokat, bölcsődéket, általános és középiskolákat, könyvtárakat, mozikat és kultúrotthonokat. Igen nagy segítséget kaptunk a gépállomásoktól, amelyeknek szervezete egyre jobban közeledik ahhoz az állapothoz, amikor gazdasági és politikai feladataikat már teljes mértékben teljesíteni tudják. Az év végén a gépállomások száma 368, a gépállomásokon lévő traktorok száma a vontatókkal együtt 9500 volt. 1952-ben a traktorok száma a gépállomásokon az előirányzat szerint 10.170 lesz, és ennek megfelelően természetesen növekedni fog a gépállomások áltaf elvégezhető munka területe is. Ez a munkáiterület az idén öt és félmillió hold volt, 1952-re pedig 7,900.000 hold az előirányzat. Egy-egy gépegységre 850 hold területen végzendő munkát irányoztak elő, gépegységenként 150 holddal többet, mint az idén végeztek. A gépállomások őszes teljesítményének mintegy 70%-át a termelőszövetkezetekben végezték. A nehéz testimunka nagyrészct levették a szövetkezeti dolgozók válláról. De éppen az előbb említett 70%-on felüli ' részről, tehát az egész munka 30%-áról van szó. Ez mutatja meg, hogy a gépállomások milyen segítséget nyújtottak és fognak nyújtani az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak ezután is. A dolgozó parasztnak ma már nem kell kölcsönfogatért könyörögnie a kuláknak, nincs rákényszerítve arra, hogy robotban kínlódjék a ' kulák szolgálatában, viselje az igauzsora embertelen ferheit Az elmúlt évben több mint 1,650.000 kat. holdon végeztek a gépállomások traktorai talajmunkát egyén; gazdák számára. Az egész mezőgazdasági termelés szempontjából hasznos intézkedés, hogy 1952-ben a termelőszövetkezetek mintegy 7000 traktorost fognak adni a gépállomásoknak, akiket munkaegységben a termelőszövetkezet fizet. A gépállomás viszont « termelőszövetkezet részére kedvezményeket biztosít a szolgáltatások díjából. A termelőszövetkezeti traktorosok beállítása, kétségtelenül tovább fogja javítani a gépállomások munkájának minőségét és hozzájárul a magasabb termésátlagok eléréséhez. Csak a legnagyobb megbecsüléssel lehet beszélni arról a munkáról is, amelyet a gépállomás agronómusai és más szakemberei, az állomásvezetők és politikai helyetteseik a termelőszövetkezetek' szervezésében, fejlesztésében, a szövetkezeti tagok gazdasági és politikai nevelésében, felvilágosításában, a mezőgazdasági munka egyes ágaiban imitt-amott fellelhető, esetleg nem

1 kellőképpen tájékozott kisebb csoportok vagy egyének szakmai művelésében elvégeznek. Mezőgazdasági termelésünk igen nagy segítséget kap állandóan a hatalmas Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságától. Amióta a dicsőséges szovjet hadsereg meghozta számunkra a fasiszta és tőkés kizsákmányoló uralom alól való felszabadulást és biztosította szabadságunkat, függetlenségünket, megnyitotta népünk számára a felemelkedés útját, a mezőgazdasági termelésben is szüntelenül élvezzük a Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű anyagi, példamutató és tudományos tapasztalatok átadásában megmutatkozó támogatását A szovjet példák alapján bevezetett és a jövő évben már 30.000 katasztrális holdra kiterjedő gyapo-ttermelésnél, a rizstermelés óriási mértékű kifejlesztésénél, a burgonya nyári ültetésének szovjet útmutatások alapján történő alkalmazásánál, a tavaszi búza vetőmagjának előcsíráztatásánál, a szikes földek javításánál, a különböző terményeknél végzett mesterséges beporzásoknál, a növényi kártevők elleni védekezésnél — hogy csak ezeket a példákat említsem — nem is lehet pénzösszegben kifejezni, hogy mennyi hasz-