Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-47

973 Az országgyűlés 47. ülése 1951. évi december hó 21-én, pénteken. 974 a haladó értelmiség gyermekeinek közép- és főiskolai kiképzésére, az ország egyre növekvő szakemberszükségletének ellátására. A mezőgazdaság szocialista átépítése követelményének megfelelően mezőgazdasági szakoktatásunk az 1952-es évben az előző évhez képest további jelentékeny mennyiségű és minőségű fejlesztésen megy keresztül. A Szovjetunió tapasztalatának alapján és annak segítségével a felsőfokú mezőgazdasági oktatást átszerveztük, új tantervet dolgoztunk ki, amely a gyakorlati oktatást a tanulmányok szerves részévé teszi és lehetőséget nyújt a szocialista mezőgazdaság követelményének megfelelő speciális káder képzésnek. Még 1938-ban komoly agráregyetemi színvonalú oktatásról nem is beszélhettünk, csupán három mezőgazdasági akadémia voit. Nem volt érdeke az úri Magyarországnak, hogy a mezőgazdaság fejlődjék. Az volt az érdeke, hogy minél nagyobb rablógazdálkodást folytasson a mezőgazdaságban, A felszabadulás óta óriási változás történt ezen a téren is. ötéves tervünk hatalmas célkitűzéseinek megvalósítása érdekében mindig több és több felsőfokú képzett szakembert kell beállítani. 1950/51. évben 3350 agráregyetemi hallgató volt, az 1951/52. tanévben már több mint 4000. Az 1952/53. évben mintegy 5000 hallgatóval számolunk. Az 1950/51. évben 320 levelező hallgatónk volt, az 1951/52. évben 800 hallgató van, és az 1952/53. évben 1400 hallgatót kívánunk egyetemi levelező oktatásban részesíteni. A mezőgazdasági akadémia mellett egyéves termelőszövetkezeti elnökképző iskolát szerveztünk, hogy a napról napra szélesedő szövetkezeti mozgalmunk nyomán alakuló termelőszövetkezeti csoportok élére megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkező, magasképzettségű vezetőket állíthassunk. A dolgozó parasztok, munkások általában látják és tudják, hogy érdemes tanulni. A szakembereket ma már megbecsülik és több a fizetésük is. A költségvetés gondoskodik a gépállomások dolgozóinak gazdasági, politikai, szakmai oktatásáról is. A múlt évben 3400 traktoristát képeztek ki kéthónapos iskolán és 1200 traktoristát gépállomásokon részesítettek oktatásban. Az öthónapos iskolán 1200 brigádvezetőt, négyhetes iskolán pedig 160 brigádelszámoltatót képeztek ki. 1952-ben haromhónapos bentlakásos traktoristaképzo iskolán 2000 hallgató, az öthónapos brigádvezetői iskolán 1200 hallgató, a gépállomásokon folyó oktatásban mintegy 16.000 hallgató fog részt venni. Ezenkívül még további szakmai tanfolyamokat is rendeznek a gépállomások dolgozói részére. A költségvetés nagy mértékben gondoskodik a diákok és naílgatók anyagi szükségleteiről is. A munkás- és parasztgyermekek, valamint általában a tanulóifjúság zavartalan tanulmányi előmenetelének biztosítására az 1952. évre ösztöndíjakra a mezőgazdasági iskolák és főiskolák tanulói részére 20 millió forintot irányozott elő a költségvetés, amelynek keretében például az Agráregyetem hallgatóinak 90—95%-a részesülhet 100—423 forintos ösztöndíjban,» sőt kivételes esetben — ha anyagi rászorultsága és családi helyzete szükségessé teszi — még magasabb juttatásokban is. A technikumi oktatás minőségi fejlesztése mellett a földművelésügyi minisztérium jelentékenyen növeli a mezőgazdasági technikumi oktatás méreteit is, részben új iskolák szervezésével, részben a már meglévő mezőgazdasági iskolák kapacitásának növelésével. Az 1950/51-es tanévben 50 iskolán 5500 hallgató volt, az 1951/52. évben 55 iskolán 2200, míg az 1952/53-as tanévben 60 iskolán 8800 tanulót kívánunk középfokú mezőgazdasági szakoktatásban részesíteni. A mezőgazdasági technikumi és erdőgazdasági oktatás keretében is bevezette a minisztérium a levelező oktatást. A technikumok hallgatói a tanulmányi idő alatt vasúti költségmegtérítésben, menzasegélyben, az üzemi gyakorlatok idején ösztöndíjban részesülnek. A mezőgazdasági szakiskolák mellett egyéves levelező oktatást szervezünk a termelőszövetkezetek elnökei részére. Az oktatás megjavítására jelentős lépés volt, hogy a tangazdaságokat a földművelésügyi minisztérium a jövő évben a állami gazdaságoktól leválasztja, és azok irányítására külön tangazdasági igazgatóságot állít fel. A költségvetés csak a tangazdaságok fejlesztésének céljára 1,238.000 forint összeget . irányzott elő, amelynek segítségével biztositanunk kell, hogy mintaszerű gazdaságokká váljanak. A földművelésügyi minisztérium költségvetésének igen jelentős részét teszi ki a mezőgazdasági tudományos intézetek és kísérleti gazdaságok előirányzata. Soha Magyarországon olyan lehetőségei nem voltak a mezőgazdasági tudományos kutatóknak, mint napjainkban. Már az elmúlt évben is összehasonlíthatatlanul többet fordított költségvetésünk a mezőgazdasági kutatóintézetek javára, mint a felszabadulás előtt. Az új költségvetés pedig több mint kétszeresen túlhaladja az 1951. évi költségvetés kereteit. 1950ben 15, 1951-ben további 5 kutatóintézetet szerveztünk, 1952-ben még 3 kutatóintézetet létesítünk. A kísérleti tangazdaságok száma 35-re emelkedik, szántóterületük pedig mintegy 45 ezer katasztrális hold lesz. A kutatások céljára 1951-ben 30 millió forintot, 1952-ben mintegy 62 millió forintot fordítunk a költségvetésben. A mezőgazdasági tudományos intézetek és kísérleti gazdaságok munkája államunk fokozott gondoskodása alapján egyre inkább kezdi segíteni mezőgazdasági termelésünk fejlesztését. Tudósaink, tudományos munkásaink haladását, alkotókészségét bizonyítja, hogy ma már több komoly eredményről számolhatunk be. Az eddigi eredményekből szeretnék néhányat felsorolni. Az előttem szóló képviselőtársam már elmondotta: olyan hibrid kukoricavetőmagot • állítottak elő nemesítőink, amelynek 15—20 százalékkal magasabb a termése, mint az eddigi kukoricafajtáké. A sopronhorpácsi kísérleti gazdaság vezetője, Sedelmayer Kurt akadémikus olyan takarmányrépafajtát nemesített ki, amely az eddigi hazai külföldi fajtánál 20 százalékkal több száraz anyagot adott és 500—600 mázsa holdankénti gyökértermést szolgáltatott. Az új cukor-