Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-47
$39 Àz országgyűlés 47. ülése 1951. évi december hó2í~én, pénteken. 940 : vagy egyáltalán nem érinteti falvakat és községeket. A három új 'színház létesítése mellett megerősödtek à már korábban is működő színházaik, így elsősorban a Madách Színiház, amely remélhetőleg rövidesen versenytársa lesz a Nemzeti Színiiáznak. A Bábszínház pedig ma már két társulattal működik, és napi több előadásban elégíti ki a gyermek- és felnőtt közönség egyre növekvő érdeklődését. Örvendetes jelenség színházainknál a látogatók számának állandó emelkedése is. Különösen .az ifjúsági színházaknál mutatkozik ez, amelyek miniden előadáson zsúfolásig megtelnek. A színházak műsor politikájában a fejlődés 'rnéílett r £ jj^jjj mutatni bizonyos hiányosságokra is. Igen nagy eredmény, hogy a falu szocialista átalakításának kérdéseivel foglalkozó új magyar színdarabok a »Mélyszántás«-tói a »Tűzkereszt'ség«-ig számban és minőségben állandóan emelkedést mutatnak. Ezzel szemben megtorpanás mutatkozik a munkásosztályról szóló darabok terén. De, egyik kétségtelen hiányossága a magyar 'drámaIrodalomnak még az is, hogy nincs megfelelő színvonalú békeharcos-és-ifjúsági színdarabunk. Kevés az egyfelvonásos színmű is. Ez különösen a Falu Színház és a nem hivatásos színjátszók számára okoz komoly nehézséget. A szovjet klasszikus drámairodalom, legjobb 'müveinek tolmácsolása — mint • a »Ljubov Jaro•vája« és az' »Égő híd«, — örök nagy . élménye 'marad közönségünknek, ugyanakkor azonban színházaink adósak a mai szovjet életet, .a Szovjetunió nagy építkezését, hatalmas békemunkáját •bemutató művek színrehozatalával, A színházak és a színházi élet egész területére utat mutatott az októberben megtartott-színház-'és •'filmművészeti' konferencia. Ennek megfelelően a színház területének a jövő évben is központi feladata lesz a dramaturgiai munka erősítése, elsősorban a magyar darabok terén. Hogy a színészi munkát fejlesszük, a színházak rendelkezésére : állanak az úgynevezett színházi stúdiók, •amelyek az iskolát nem végzett színészeik számára teszik lehetővé a színművészet alapjainak elsajátítását, és ugyancsak a művészi színvonal emelését célozza a Sztaniszlavszkij-körök fejlesztése is. Filmgyártásunk szemünk láttára erősödik, terebélyesedik. 1951-ben 10 játékfilmet készítettünk, köztük olyan kiemelkedő alkotásokat, mint a »Különös házasság«, a »Déryné«, és a »Gyarmat a 'föld alatt«. Ezek a filmek nemcsak hazánkban, de külföldön is nem kevesebb, mint 17 országban 'jelentékeny sikereket értek el. ; .Sokat fejlődött rövidfilmgyártásunk is. Előkészült az első magyar rajzfilm, az .úgynevezett bábfilm. De'nagymértékben emelkedett a tudományos kisfilmgyártás színvonala is. »Az anyag szerkezete« című kisfilmünk például Karlovy-Varybam díjat nyert. Elkészültek első táj filmjeink is. JÖlbevált kezdeményezés az első* rövid játékfilm; bohózat, »A selejt bosszúja«, amely mulattató formában küzd a termelési selejt ellen. Sikerrel jártak a plasztikus film újfajta kísérletei is, és elkészült az első magyar plasztikus kisfilm '»Állatkerti séta« címmel. *;", À Szovjetunió élenjáró filmművészetét még egy lépéssel közelebb hoztuk a magyar közönség szívéhez azáltal, hogy rátértünk a szinkronizálásra. Az említett örvendetes eredmények és kétségtelenül nagyvonalú fejlődés mellett rá kell mutatnom arra is, hogy még mindig nem kielégítő filmgyártásunkban a tervszerű munka. Hiba az is, hogy rendezőink még nem eléggé ismerik a vakságot, nem ismerik elég mélyen szocialista építésünk problémáit. Hiányosságok mutatkoznak a színészekkel ' való elmélyült foglalkozásban, és sok még a kívánnivaló a káderképzésben is. 1952-ben a népművelési tárca a film területen a minőségi követelményt helyezi előtérbe. .. Tizenegy játékfilmet készítünk, ezëk közül 4 színestilm lesz.''Az új filmgyártási programmban új rajz-, tudományos, szakoktató, báb- és tájfilmek szerepelnek, de folytatják az úgynevezett plasztikus filmek gyártását is. A szinkrongyártási tervben 28 film szerepel. Itt nagy segítséget jelent majd a jövőben létesítendő korszerű új szinkronterem. irodalmi életünk fontos eseménye volt a,z áprilisban megrendezett írókongresszus, amely mérföldes léptekkel vitte előre az elvi kérdések tisztázását, S zépi roda lmunk jelentős fejlődésével lépést tart könyvkiadásunk is. Az új magyar irodalmi alkotások és irodalmunk haladó hagyományai, valamint a szovjet irodalom kimagasló értékei — a népi demokráciák irodalmával és a nyugati klasszikus és mai haladó írók műveivel — mái mind szélesebb tömegek szükségletévé vált. Ez élénken tükröződött vissza az 195l-es könyvnapon, íróinkra azonban még igen nagy feladatok várnak. A mai élet kérdéseit gazdagon, elevenen visszatükröző irodalmi alkotásokat várunk tőlük, és ebben a munkában a népművelési tárca a Magyar írók Szövetségével és az Irodalmi Alappal együtt kíván az írók segítségére lenni. Az év folyamán egyébként 25%-os .könyvárcsökkentést hajtottunk végre; ennek, valamint ai általános kultúrszomjnak hatása az idei könyvnapok eredményeiben is .megmutatkozik. Amíg ugyanis 1950-ben 461.000 könyv fogyott el *i könyvnapon, addig 1951-ben ez a szám 755.000-re emelkedett. Az 1951-es év a zenei Kultúra frontján is számottevő eredményeket hozott. Ezeket az eredményeket sokkal nehezebben harcoltuk ki, mint a kultúra más területén. A zeneművészetbe ugyanis erősen befészkelte magát és zenei életünkben sokáig kísértett és kísért még ma is a polgári formalizmus irányzata, az úgynevezett könnyűzenében pedig még ma sem tudtuk teljesen kiküszöbölni a koz mopolita behatásokat. Ali ez különösen a tánczenére. Hiba az is — amint ez a zenei plénum, előtt kiderült — hogy egyes szerzőink le akarják szűkíteni, meg akarják gyengíteni a népi alapot azáltal, hogy csak az • úgynevezett ötfokú hangsorban írt zenét tekintik nemzeti zenének. A népzene és a klasszikus magyar zene haladó hagyományait értékelő és felhasználó dallamos, realista, új magyar, zene kialakítása és eredményeinek megszilárdítása terén nagy feladatok várnak a Zeneművészek Szövetségére. A vidéki tehetségek zenei nevelése érdekében a népművelési tárca a pécsi és debreceni zeneiskolákat zenekonzervatóriummá fejlesztette, és • egyúttal átvette a budiapesti és békéstardosi zene-