Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-47

$39 Àz országgyűlés 47. ülése 1951. évi december hó2í~én, pénteken. 940 : vagy egyáltalán nem érinteti falvakat és községe­ket. A három új 'színház létesítése mellett megerő­södtek à már korábban is működő színházaik, így elsősorban a Madách Színiház, amely remélhető­leg rövidesen versenytársa lesz a Nemzeti Szín­iiáznak. A Bábszínház pedig ma már két társulat­tal működik, és napi több előadásban elégíti ki a gyermek- és felnőtt közönség egyre növekvő érdeklődését. Örvendetes jelenség színházainknál a látogatók számának állandó emelkedése is. Különösen .az ifjúsági színházaknál mutatkozik ez, amelyek min­iden előadáson zsúfolásig megtelnek. A színházak műsor politikájában a fejlődés 'rnéílett r £ jj^jjj mutatni bizonyos hiányosságokra is. Igen nagy eredmény, hogy a falu szocialista átalakításának kérdéseivel foglalkozó új magyar színdarabok a »Mélyszántás«-tói a »Tűzkereszt­'ség«-ig számban és minőségben állandóan emel­kedést mutatnak. Ezzel szemben megtorpanás mutatkozik a munkásosztályról szóló darabok terén. De, egyik kétségtelen hiányossága a magyar 'dráma­Irodalomnak még az is, hogy nincs megfelelő szín­vonalú békeharcos-és-ifjúsági színdarabunk. Kevés az egyfelvonásos színmű is. Ez különösen a Falu Színház és a nem hivatásos színjátszók számára okoz komoly nehézséget. A szovjet klasszikus drámairodalom, legjobb 'müveinek tolmácsolása — mint • a »Ljubov Jaro­•vája« és az' »Égő híd«, — örök nagy . élménye 'marad közönségünknek, ugyanakkor azonban színházaink adósak a mai szovjet életet, .a Szov­jetunió nagy építkezését, hatalmas békemunkáját •bemutató művek színrehozatalával, A színházak és a színházi élet egész terüle­tére utat mutatott az októberben megtartott-szín­ház-'és •'filmművészeti' konferencia. Ennek meg­felelően a színház területének a jövő évben is központi feladata lesz a dramaturgiai munka erő­sítése, elsősorban a magyar darabok terén. Hogy a színészi munkát fejlesszük, a színházak rendelke­zésére : állanak az úgynevezett színházi stúdiók, •amelyek az iskolát nem végzett színészeik számára teszik lehetővé a színművészet alapjainak elsajátí­tását, és ugyancsak a művészi színvonal emelését célozza a Sztaniszlavszkij-körök fejlesztése is. Filmgyártásunk szemünk láttára erősödik, terebélyesedik. 1951-ben 10 játékfilmet készítettünk, köztük olyan kiemelkedő alkotásokat, mint a »Kü­lönös házasság«, a »Déryné«, és a »Gyarmat a 'föld alatt«. Ezek a filmek nemcsak hazánkban, de külföldön is nem kevesebb, mint 17 országban 'jelentékeny sikereket értek el. ; .Sokat fejlődött rövidfilmgyártásunk is. El­őkészült az első magyar rajzfilm, az .úgynevezett bábfilm. De'nagymértékben emelkedett a tudomá­nyos kisfilmgyártás színvonala is. »Az anyag szerkezete« című kisfilmünk például Karlovy-Vary­bam díjat nyert. Elkészültek első táj filmjeink is. JÖlbevált kezdeményezés az első* rövid játékfilm­; bohózat, »A selejt bosszúja«, amely mulattató for­mában küzd a termelési selejt ellen. Sikerrel jártak a plasztikus film újfajta kísér­letei is, és elkészült az első magyar plasztikus kis­film '»Állatkerti séta« címmel. *;", À Szovjetunió élenjáró filmművészetét még egy lépéssel közelebb hoztuk a magyar közönség szívéhez azáltal, hogy rátértünk a szinkronizálásra. Az említett örvendetes eredmények és kétségtele­nül nagyvonalú fejlődés mellett rá kell mutatnom arra is, hogy még mindig nem kielégítő film­gyártásunkban a tervszerű munka. Hiba az is, hogy rendezőink még nem eléggé ismerik a vak­ságot, nem ismerik elég mélyen szocialista építé­sünk problémáit. Hiányosságok mutatkoznak a szí­nészekkel ' való elmélyült foglalkozásban, és sok még a kívánnivaló a káderképzésben is. 1952-ben a népművelési tárca a film területen a minőségi követelményt helyezi előtérbe. .. Tizen­egy játékfilmet készítünk, ezëk közül 4 színestilm lesz.''Az új filmgyártási programmban új rajz-, tudományos, szakoktató, báb- és tájfilmek szerepel­nek, de folytatják az úgynevezett plasztikus filmek gyártását is. A szinkrongyártási tervben 28 film szerepel. Itt nagy segítséget jelent majd a jövő­ben létesítendő korszerű új szinkronterem. irodalmi életünk fontos eseménye volt a,z ápri­lisban megrendezett írókongresszus, amely mér­földes léptekkel vitte előre az elvi kérdések tisztá­zását, S zépi roda lmunk jelentős fejlődésével lépést tart könyvkiadásunk is. Az új magyar irodalmi alkotások és irodalmunk haladó hagyományai, valamint a szovjet irodalom kimagasló értékei — a népi demokráciák irodalmával és a nyugati klasszikus és mai haladó írók műveivel — mái mind szélesebb tömegek szükségletévé vált. Ez élénken tükröződött vissza az 195l-es könyvnapon, íróinkra azonban még igen nagy feladatok várnak. A mai élet kérdéseit gazdagon, elevenen visszatükröző irodalmi alkotásokat várunk tőlük, és ebben a munkában a népművelési tárca a Ma­gyar írók Szövetségével és az Irodalmi Alappal együtt kíván az írók segítségére lenni. Az év folyamán egyébként 25%-os .könyvár­csökkentést hajtottunk végre; ennek, valamint ai általános kultúrszomjnak hatása az idei könyv­napok eredményeiben is .megmutatkozik. Amíg ugyanis 1950-ben 461.000 könyv fogyott el *i könyvnapon, addig 1951-ben ez a szám 755.000-re emelkedett. Az 1951-es év a zenei Kultúra frontján is számottevő eredményeket hozott. Ezeket az ered­ményeket sokkal nehezebben harcoltuk ki, mint a kultúra más területén. A zeneművészetbe ugyanis erősen befészkelte magát és zenei életünkben sokáig kísértett és kísért még ma is a polgári formalizmus irányzata, az úgynevezett könnyűzenében pedig még ma sem tudtuk teljesen kiküszöbölni a koz mopolita behatásokat. Ali ez különösen a tánc­zenére. Hiba az is — amint ez a zenei plénum, előtt kiderült — hogy egyes szerzőink le akarják szűkí­teni, meg akarják gyengíteni a népi alapot azáltal, hogy csak az • úgynevezett ötfokú hangsorban írt zenét tekintik nemzeti zenének. A népzene és a klasszikus magyar zene haladó hagyományait értékelő és felhasználó dallamos, realista, új ma­gyar, zene kialakítása és eredményeinek megszilár­dítása terén nagy feladatok várnak a Zeneművé­szek Szövetségére. A vidéki tehetségek zenei nevelése érdekében a népművelési tárca a pécsi és debreceni zene­iskolákat zenekonzervatóriummá fejlesztette, és • egyúttal átvette a budiapesti és békéstardosi zene-

Next

/
Oldalképek
Tartalom