Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-47

937 Az országgyűlés 47. ülése 1961. évi december hó 21-én, pénteken. 938 A bitlérá fasiszták felett aratott fényes győze­lem alapjait Sztálin elvtárs rakta le akkor, amikor egy elmaradt agrár országból élenjáró szocialista iparral, szocialista 'nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező' országot teremtett, amelyik képes volt arra, hogy a hadsereget a legnehezebb időkben is el tudta látni hadianyaggal, ruházattal, élelemmel. A Vörös Hadsereg Sztálin elvtárs vezetése alatt fejlődött legyőzh etet lenné és az ő irányítása alatt zúzta szét a második világháború során a hitleri fasiszta 'hadigépezetet, és ezzel megmentette nem­csak a Szovjetunió népeit, hanem az egész haladó emberiséget a fasiszta elnyomástól, a .szolgásagtól. A magyar nép ma, amikor Sztálin elvtárs 72. születésnapját, ünnepli, elsősorban arra gondol, hogy a Szovjetuniónak, a dicső szovjet hadsereg­nek, a nagy Sztálininak köszönheti, hogy hazánk felszabadult a hitleri fasiszták és magyar cinko­saik, a nagytőkések, a nagybirtokosok elnyomása alól, hogy ma független ország vagyunk, nem a tőkéseknek dolgozunk, hanem magunknak építjük boldog, napfényes szocialista jövőnket. A magyar nép nagyon sok mindent köszönhet a Szovjetuniónak, -ma.gan.ak Sztálin elvtársnak. Sztálin elvtárs számtalan esetben tettekkel mutatta meg, hogy a magyar népnek igazi nagy barátja. Nincs ebben az országban olyan ember, aki ne tudná, hogy Sztálin elvtársnak köszönhetjük, hogy Budapest ostromának idején a szovjet csapatok kemény áldozatok árán is megóvták fővárosunkat a pusztulástól, és megmentették a főváros népét az éhínségtől, a járványoktól. Vájjon ki ne emlékeznék rá ebben az ország­iban, hogy a felszabadító szovjet hadsereg tette lehetővé a dolgozó parasztság számára, hogy meg­szabaduljon a földesúri elnyomástól, a szolgaságtól, hogy birtokába vegye ősi jussát, a földet, amelyért annyit harcolt,'annyit vérzett évszázadokon keresz­tül eredménytelenül. Vájjon ki ne tudná ebben az országban, hogy a Szovjetunió fontos nyersanyagokat, gépeket szállít számunkra, gazdaságilag és minden eszközzel segít bennünket, hogy a Szovjetuniónak és magának Sztálin elvtársnak köszönhetjük, hogy hároméves tervünk sikeres megvalósítása után hozzákezdhet­tünk és eredményesen'folytathatjuk ötéves tervünk sikeres megvalósítását, amely hivatva van arra, hogy alapvetően megváltoztassa hasaink gazdasági szerkezetét, hogy nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is lerakjuk a szocializmus alap­jait. Sztálin elvtársnak köszönhetjük, hogy szabad; független ország lettünk, hogy hazánk az ellenség minden próbálkozása ellenére nem vált újra az imperialisták véres kalandjának színterévé, hogy megvertük belső ellenségeinket és megteremtettük a munkások és a dolgozó parasztok szabad államát, a Magyar Népköztársaságot. . Ma tehát, amikor Sztálin elvtárs 72. születés­napját ünnepeljük, megfogadjuk, hogy minden körülmények között hűek leszünk a szocializmus, a béke ügyéhez, hűek leszünk a nagy, a legyőzhetet­len Szovjetunóhoz, annak bölcs vezéréhez, a ma­gyar nép legjobb barátjához, a világbéke legfőbb őréhez, a nagy Sztálinhoz. (Hosszantartó, lelkes ütemes tapsj Éljen a hatalmas, a legyőzhetetlen Szovjet­unió! (Lelkes taps.) Éljen sokáig erőben, ' egészségben a magyar nép igaz, nagy barátja, az egész haladó emberiség bölcs vezére, a szocializmus nagy alkotója, a kom­munizmus építője, a béke legfőbb őre, a magyaT nép és az egész világ dolgozói által forrón szere­tett nagy Sztálin! (Percekig tartó lelkes, ütemes taps. — A képviselők állva tapsolnak.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Napirend szerint következik a népművelési tárca költségvetésének tárgyalása. Mielőtt az előadónak a szót megadnám, az Országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcá­hoz Horváth Márton és Veres Péter képviselők ' jelentkeztek szólásra. Barcs Sándor előadó 'képviselőtársunké a szó. BARCS SÁNDOR előadó: T. Országgyűlés! A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának egyik határozata szószerint a következőket mondja: »A felemelt ötéves terv megvalósításának, vala­mint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik döntő feltételeként támogatni kell a kúltúr­forradalom további kibontakozását az egész dol­gozó nép szaktudásának és általános műveltségé­nek nagyarányú emelése, az iskolarendszer, a tu­domány és művészet, a könyvkiadás és sajtó, a könyvtárak, kultúrotthonok, mozgóképszínházak, rádió, stb. hatalmas fejlesztése útján.« A Kongresszus óta csaknem egy esztendő telt el. Vizsgáljuk meg, hogyan teljesítette a népmű­"veiési kormányzat a rábízott feladatokat? Nézzük meg, miiként munkálkodott az általános műveltség emelésén, a tömegek kulturális látókörének kiszéle­sítésén, igényének és ízlésének fejlesztésén, milyen segítséget nyújtott a dolgozó nép széles rétegei­nek szocialista átneveléséhez, és hogyan vitte a harcot a kapitalista ideológiai maradványokkal -— mint a formalizmus, a kozmopolita behatások — és más ellenséges megnyilvánulásokkal szemben, Vizsgáljuk meg tehát, .milyen mértékben zárkózott fel népművelésünk politikai és gazdásági eredmé­nyeinkhez, és ugyanakkor nézzük meg, milyen (ervekkel indul a jövő esztendő felé.' A tömegkultúra kiszélesítése terén 1951-ben jelentős előrehaladás történt. Ez különösen a kultúrversenyek nagy mozgósító erejében és ko­moly eredményeiben, a kultúrotthonok létesítésében és a népkönyvtár-hálózat kiterjesztésében jelent­kezik. 1951-ben a népművelési tárca 800 új kultúr­otthon felállítását tervezte, ezt a tervet azonban jelentősen túlteljesítette, úgyhogy az ez évben -megszervezett kultúrotthonok szama csaknem ezer lesz. A jövő esztendőben a minisztérium ezt a számot újabb ezerrel kívánja emelni.' 'Népkönyvtár-hálózatunk az idén 1.013 falusi, 10 körzeti és 27 városi könyvtárral bővült. 1952-re újabb 1000 népkönyvtár és 600 üzemi könyvtár felállítását tervezi a minisztérium. A művészeti tömegmozgalom kiszélesítése érdekében: pedig a népművelési kormányzat a jövő évben decentrali­zálja a kultúrversenyek lebonyolítását. Színházi kultúránk 1951 folyamán — ha nem is egyenletesen, de általánosságban -- igen sokat fejlődött. Több új színház létesült, így az egykori Vígszínház helyén a Magyar Néphadsereg Szín­háza, üj színház alakult vidékért Békéscsaba­Szolnok székhellyel, és megalakult az Állami Falu Színház, amely 10 színjátszó társulattal járja az ország kultúrhálózatában eddig csak igen ritkáin,

Next

/
Oldalképek
Tartalom