Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-46

929 Az országgyűlés 46. ülése 1951. évi december hó 20-án, csütörtökön. 9,30 ségvetése azt mutatja, hogy a minisztérium költ­ségvetési előirányzatával, beruházásaival a maga területén a párt és a kormány, valamint az öt­éves terv célkitűzéseinek megvalósítására törek­szik. Azt mutatja továbbá, hogy a közlekedési minisztérium tervszerű munkájával, a szocia­lista közlekedés kiépítésével nagymértékben hozzájárul egész népgazdaságunk szocialista átalakulásához.' A vasút, a posta, az autó­busz, a közlekedés és a mélyépítés beruházá­sainak nagy részét napjaink egyik legdöntőbb harci területén, nehéziparunk kiépítése érdekében használja fel. A Sztálinvárosba, a Sztálin Vas­műhöz - vezető vasútvonal, a bodajk—balinkai és más vasútvonalak, a nagy pályaudvarok, mint a Budapest—Ferencvárosi-pályaudvar, a hatvani és a miskolci állomások kibővítése, az újonnan léte­sítendő rakodóvágányok, árüraktárak, új megálló­helyek és állomások építése mind-mind az új megnövekedett feladatok ellátását fogják biztosí­i-ani. Ugyanakkor a minisztérium a gazdasági vasutakkal, az autóbuszközlekedéssel, a mélyépí­téssel és a postával, azok beruházási összegének felhasználásával nagy segítséget nyújt a falu szocialista átalakulásához is. T. Országgyűlés! A közlekedési minisztérium munkája tervszerűséget mutat, azt mutatja, hogy közlekedésünk továbbhalad azon a helyes úton, amelyen a felszabadulás óta is igen nagy sike­reket ért el. A régi feudális kapitalista Magyar­országon az elmúlt száz év alatt- az utakat, a vasutakat a monarchia imperialista tervei és a nagybirtokosok érdekei szabták meg. Éppen ezért útjaink, vasútjaink a falvaktól távol leginkább a nagybirtokosok földjeit szelték át, ezer holdjait kötötték össze vagy kötötték be a közlekedésbe, hogy azokon olcsó szállítási és közlekedési lehető­ségeket biztosítsanak. Ezzel szemben a falvak és a tanyák dolgozó parasztsága a vasutaktól, a műutaktól távol, magárahagyottan kínlódott, és ha termeivényeit a városi piacra vagy az állomá­sokra akarta vinni, csak hosszú és fáradalmas úton tudta elszállítani. Ez természetesen még inkább versenyképtelenné tette a dolgozó paraszt­ságot a nagybirtokkal szemben. A felszabadulás óta népi demokráciánk és kormányzatunk sokat helyrehozott ezer* az évszá­zados feűnön, és a most tárgyalt költségvetés be­ruházásai is azt mutatják, hogy az 1952-es gazda­sági évben még tovább haladunk, még többet fo­gunk behozni. Hogy mást ne említsek, a felsza­badulás óta hazánkban több mint ezer kilométer kisvasutat helyeztünk üzembe és ugyanakkor sok száz kilométer bekotőúttal segítettük a falu dol­gozó parasztságát. Ez a költségvetés pedig a kis­vasút fejlesztését olyan nagyszabásúra tervezi az 1952. évben, amilyen nálunk a kisvasutak építé­sében még soha sem volt, • De ugyanilyen megelégedéssel veszi tudorná­sul a dolgozó parasztság azt is, hogy a jövő év­ben újra növelni fogjuk bekötő utainkat, amelyek a községek, a termelőszövetkezetek, a gépállomá­sok és állami gazdaságaink százait' kötik össze a műutakkal és kapcsolják be a közlekedésbe, az olcsó és gyors szállítási hálózatba, A közleke­dés- és postaügyi minisztérium költségvetése azt mutatja, hogy ezen a területen is sokat átvettünk Í>; Szovjetunió, gazdag tapasztalatából, abból, hogy a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságot nem le­het elképzelni olcsó és gyors szállítás nélkül. Márpedig gépesítés és mindenekelőtt a gyors és olcsó közlekedés és szállítás utak, mégpedig jó utak nélkül lehetetlen. Hiába lenne bármennyi teherautónk vagy vontatónk, ha nem volna meg­felelő utunk, mert az Alföldön az őszi és tavasai sárban vagy a nyírségi homokrengetegben nem lehetne vele mozogni, mert még üresen is elakad. •Felszabadulásunk óta és főképpen ötéves ter­vünk első és második esztendejében gépkocsiköz­lekedésünk igen nagyot fejlődött és ha ezzel pár­huzamosan nem fejlesztenénk közlekedési útháló­zatunkat, akkor az igen értékes gépkocsiparkun­kat hamar tönkretennénk. Ráadásul mégsem tud­nánk megoldani ötéves tervünk teherszállítási fel­adatát. De- amikor szocialista közlekedésünk gyors fejlődése szocialista népgazdaságunk foko­zódó teher- és személyszállítását biztosítja, ugyanakkor dolgozó parasztságunk egészségét is mindjobban szolgálja. Míg régen a- falvak és a tanyák a rossz, szinte járhatatlan sáros utak miatt el voltak zárva ősztől tavaszig a világtól, addig ma már a bekotőutakon keresztül, a jó uta­kon télen is eljut a civilizáció, a kultúra a leg­távolabbi falvakba és a tanyavilágba is. Ma már ha kell az orvos és mentőautó is rendelkezésre áll a dolgozó parasztságnak, hogy betegség ese­tén segítséget nyújtson, vagy a kórházba szállítsa, hogy ne haljon meg, mint régen a rossz utakon megfeneklett szekereken. , Népgazdaságunk szocialista fejlesztésével egyidejűleg és arányosan egyre inkább "növekszik teherautóközlekedésünk jelentősége. A vasúttól távollevő területeknek a teherforgalomba való be­kapcsolásával, a vasúton szállított áru elfuvaro­/ásával, hatalmas építkezéseinek anyagszükség­letének biztosításával, dolgozóink élelemmel, ipari cikkekkel való ellátásával kapcsolatban felmerülő új és hatalmas igények arra figyelmeztetnek, . hogy a közlekedésügyi tárcának a gépjárműköz­lekedés terén még igen nagy - feladatokat kéli megoldania. Ezért nemcsak közlekedésügyi tár­cánknak, de egész népgazdaságunknak is arra kell vennie az irányt, hogy tehergépkocsiáilomá­•nyunkat az új ' szükségletnek megfelelően növel­-jük. Erre annál is inkább szükség van, mert míg a múltban mezőgazdaságunk alig használt teher­-gépkocsit, addig ma már népgazdaságunknak ez az ága is• egyre inkább igényli a gyors és olcsó tehergépkocsifuvarozást. A. gépjárműközlekedés népgazdasági jelentő­ségére, a teherfuvarozásnak a mezőgazdaságban történt ilyenfokú megnövekedésére mi sem mutat rá jobban, mint hogy ebben az .évben a mezőgaz­dasági áruk igen jelentékeny részét tehergép­kocsin szállítottuk. Ez a jelenség nem véletlen, mert a nagyüzemi szocialista népgazdaság vele­járója az olcsó, a gyors és biztos szállítás. Ezt láttuk a Szovjetunióban is amikor a parasztkül­döttséggel kint voltunk, ahol nem a csigalassű­"ságú ökör-, vagy lófogattal . szállítják a mező­gazdaság termeivényeit, hanem mint minden, ez is gépesítve van. Közlekedésünk ilyenirányú és örvendetes y

Next

/
Oldalképek
Tartalom