Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-46

931 Az országgyűlés 46. ülése 495J.éűi december hó. 20-án. csütörtökön. 932 nagy fejlődése természetesen hatalmas üzern^ anyagmennyiséget és igen sok új munkaerőt ige? nyel. ; Éppen ezért komoly jelentőséget tulajdoní­tok az üzemanyagtakarékosságnak és a. gépkocsik kedvezőbb kihasználása érdekében hozott .annak az intézkedésnek, hogy a közlekedésügyi minisz­térium bevezette a magasabb prémiumrendszert, amellyel érdekeltté teszi a dolgozókat, hogy visszafuvarok megszerzésével, az üzemanyagtaka­rékossággal a gépjárműveket minél jobban ki­használják. ..,.. T. Országgyűlés! Amikor azt látjuk, hogy közlekedési kormányzatunk új vasútvonalak épí­tésével, a gazdasági vasutak vonalhálózatának hatalmas arányú kiépítésével és új gépkocsi-poli­tikájával az ország minden faluját bevonja az ország gazdasági életének vérkeringésébe, öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy népi demokráciánk jóváteszi azt a bűnt, amit a magyar nagybirtokos osztály, a magyar reakció két emberöltőn keresz­tül vasútépítési politikájával a dolgozó nép ellen elkövetett. , ' Amikor megemlékeztünk arról, hogyan kap­csol -be közlekedésügyi kormányzatunk minden falut az ország gazdasági életébe, véleményem szerint feltétlenül beszélni kell a közlekedésügyi tárcának arról a kultúrpolitikájáról is, hogy az ötéves terv feladataiból folyóan telefonnal lát el minden falut, tanyaközpontot, kifejleszti a falu telefonszervezetét, kiépíti a vezetékes rádiórend­szert, megjavítja a tanyai és külterületi kézbesí­tést és a vidéki hírlapszolgálatot. Érthető, hogy ezek közül a célkitűzések közül jelentőségében első helyen a íalutelefon bevezetése és fejlesztése áll, mert a mezőgazdasági munkák megszervezé­sének, a termelés irányításának, a termés begyűj­tésének és az elszállítással kapcsolatos nagy fel­adatok megoldásának nélkülözhetetlen eszköze a telefon, nem is beszélve a népegészségügy szem­pontjairól. A dolgozó parasztság szocialista kultúrájá­nak emelése, illetve elmélyítése szempontjából fel­mérhetetlen nagy jelentősége van a vezetékes rádiónak, mert a párt és a kormányzat népnevelői munkájának igen fontos, a dolgozók legszélesebb rétegei számára is könnyen hozzáférhető eszköze. A vezetékes rádión keresztül a párt, a kormány­zat szava eljut minden dolgozóhoz. Tudjuk, hogy B mezőgazdaság területén a vezetékes rádió el­terjedésében a legnagyobb szükség és a leg­nagyobb' eredmények ott mutatkoznak, ahol i\ falu szocialistává fejlődése a Iegelőrehaladottabb, mint Karcagon, Kisújszálláson, Turkevén és a többi szocialista községünkben. Felhívom apostát, készüljön fel arra, hogy a termelőszövetkezeti cso­portok szaporodásával újabb százezres tömegeket tudjon bekapcsolni a vezetékes rádióhálózatba. Egyidejűleg üdvözlöm a postát, mint a demo­kratikus sajtótermékek árusításának és terjeszté­sének új szervezetét is. A reakciós időkben a lap­terjesztés bizományi rendszeren nyugodott. A régi bizományosok a lapokban, újságokban kizárólag csak az árut látták és a sajtónak a falu dolgozói közötti terjesztését, már csak annak költséges voltára való tekintettel is, teljesen elhanyagolták. A nehezen megközelíthető faluk, tanyák kiestek a lapterjesztésből. A postai' lapterjesztésünk, főleg vidéken, olyan rétegeket kapcsolt be az olvasók táborába, amelyek eddig egyáltalán nem, vagy csak igen ritkán- olvastak újságot. Ennek az olvasótábornak ..a./zöme; a dolgozó .parasztság soraiból kerül ki, A-hírlapterjesztésnél elért ezeket az eredmé­nyeket nagyrészt az tette lehetővé, hogy a posta hálózatát tovább. • fejlesztette, főleg a külterületi és tanyai kézbesítőjáratok számát emelte nagy­mértékben. Ezt az új külterületi és tanyai kéz­besítőszolgálatot ma már közmegelégedésre biz­tosítja a posta kézbesíteő és hírlapterjesztő szol­gálat. Nem kétséges, azzal, hogy a posta tele­font, falutelefont, vezetékes rádióhálózatot ad a magyar falunak, ,hogy megjavítja a külterületek posta- és hírlapterjesztését, közlekedési kormány­zatunk a magyar falut az ország kulturális vér­keringésébe is teljes mértékben bekapcsolja. Ügy látom, t. Országgyűlés, és dolgozó pa­rasztságunk is, úgy fogja értékelni, hogy orszá> got formáló jelentősége van ánhaí< a vízgazdál­kodási politikának is, amelyet úgy a' közlekedés­ügyi, mint „földművelésügyi .kormányzatunk • az árvízvédelem és az árvízvédekezés területén a sivár, szeszélyes magyar éghajlat megváltoztatá­sának és a mezőgazdaság termelékenysége eme­lésének érdekében folytat. A Marshall-terv igájában görnyedő Olasz­országban és.Franciaországban egy fillér sem jut a* árvízvédelemre, hiába a tüntető tömegek hangja: ágyúk helyett gátat! Minden pénzt fel­emészt a háborús készülődés, az esztelen fegy­verkezési hajsza'és emiatt fél megyék voltak víz alatt és százezrek váltak hajléktalanná. A Mar 1­-shalkterv országaiban nem jut- pénz az árvíz­-védelemre. Számunkra, akik a szocializmust épít­jük, természetes dolog, hogy biztosítjuk az ára­dásoktól úgy a dolgozó népünket, mint annak földjét és termését. De gondoskodnunk kell a vi­zekben rejlő termelőerők legmagasabb fokú ki­használásáról, a víz legjobb felhasználásáról is. Közlekedésügyi és fötdművelésügyií kor­mányzatunknak, kell biztosítania azt a csatorna­hálózatot, amellyel vizet ad a védőerdők, erdő­sávok létesítéséhez, a virágzó nagyüzemi kerté­szetek fejlesztéséhez. Tovább kell fejleszteni, fel­tétlenül ki kell terjeszteni a: ma még csak a folyóink partján virágzó kertészeteket és feltétle­nül még' kell " szervezni a most kiépülő nagy­üzemi kertészetek termékeinek gyors elszállítását 'is. Ezért helyes közlekedésügyi kormányzatunk­nak az intézkedése, hogy a Körös és a Rábca mentén létesült \ termelőszövetkezeteknek, nagy .kertészeteknek a víziszállítás terén, már most is .segítségére siet. Támogatást nyújt, hogy olcsóbb víziszállítással, olcsó áruval tudjuk majd ellátni .városainkat, ipari centrumainkat; ... • Ezekből a virágzó mezőgazdaságoknak ter­mékeihői nekünk komoly exportlehetőségeink le­hetnek. Ezért fordulok a MÄV felé, fokozza a hűtőkocsik beállítását, hogy a megtermelt ma-' gyár gyümölcs, zöldség, hús versenyképes álla­potban és áron 'kerüljön piacra. A viz az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésének, egyszóval a ter­70*

Next

/
Oldalképek
Tartalom