Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-46
903 Az országgyűlés 46. ülése 1951. évi december hó 20-án, csütörtökön. *04 cialista gazdasági és államépítő munkánk sikerének. Éppen ezért begyűjtési munkánk sem lehet eredményes, ha tanácsi és begyűjtő , szerveink munkájában gyökeresen és gyorsan fel nem számoljuk iaz állami fegyelem terén .mutatkozó lazaságot. Szigorúan megköveteljük az állami szervek vezetőinek és dolgozóinak, a helyi tanácsok elnökeinek és tagjainak, köztük elsősorban a kommunistáknak példamutató magatartását a begyűjtési munka terén. T. Országgyűlés! Állami begyűjtési terveink megvalósítása parasztságunk törvénytisztelő és állampolgári kötelességteljesítésén alapszik. Begyűjtésünk eredményei azt mutatják, hogy ez szilárd alap, amire lehet építeni. Parasztságunk nagy többsége erős támasza törvényes rendünknek. Igazságérzete megköveteli az erélyt és szigort azokkal szemben, akik nem, vagy csak részben teljesítik saját munkás-paraszt államunk iránti kötelességüket. Innen a törvényhozás házából szólunk azokhoz, akik beadási kötelezettségüknek még nem tettek eleget: a lemaradásra semmi ok sincs, a jó • terméssel a beadás jó, pontos, maradéktalan teljesítésének minden feltétele megvan. Aki kötelességét nem teljesíti, a törvény teljes szigorával lépünk fel vele szemben. A törvény igazságos mértékkel mér: mindenkinek érdeme szerint. Előnyökhöz juttatja a kötelességteljesítőket, bünteti a hanyagokat, legyenek azol^kulákok, dolgozó parasztok vagy termelőszövetkezeti tagok. A törvény — törvény, ami egyaránt mindenkire vonatkozik. A begyűjtésnek pártunk irányításával és mindennapi nagyarányú, messzemenő segítségével elért sikere, t. Országgyűlés, döntő feltétele volt a december 1-én életbeléptetett nagy horderejű gazdasági intézkedéseknek, a jegyrepdszer megszüntetéséről, a bérek és fizetések rendezéséről, valamint a mezőgazdasági, forgalmi korlátozások felszabadításáról szóló párft és kormányhatározatnak. A begyűjtés erőteljes szorgalmazásával jelentékeny állami készleteket teremtettünk, amelyeknek birtokáéban Rákosi elvtársunk iránymutatása alapján, pártunk kezdeményezésére és vezetésével kormányzatunk elhatározó lépést tehetett a háborús gazdálkodás maradványainak, a jegyrendszernek és- a forgalmi korlátozásoknak a megszüntetésére. Gyökeres fordulatot jelent ez népi demokráciánk gazdaságpolitikájában, amit azok a mélyreható változások tettek szükségessé, amelyeknek eredményeképpen hazánk kapitalista országból szocializmust építő ipari országgá lett. A párt- és kormányhatározat — amelyet munkásosztályunk, egész dolgozó népünk nagy megelégedéssel és örömmel fogadott — az élehnezési minisztériumra rendkívül nagy és felelősségteljes feladatokat ró. Az egyik az, hogy a forgalmi korlátozásokról szóló* határozatot maradéktalanul végre kell hajtani. Biztosítani kell ia parasztság számára a rendeletben előírt kedvezményeket, Őrködni kell azon, hogy senki meg ne akadályozza a parasztságot jogai gyakorlásában. A másik az, hogy a begyűjtés még hátralevő feladatainak sikeres megoldásával biztosítani kell az állam számára a tervben előírt terménymennyiségeket. Tudnia kell a parasztságnak, hogy a hátralékokat el nem engedjük, ellenkezőleg, azokat a lemaradásért járó büntetésekkel együtt behajtjuk. Tudniok kell a termelőknek azt is, hogy a forgalmi korlátozások megszüntetése és egyéb kedvezmények csak azokra vonatkoznak, akik becsülettel eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Begyűjtésünk hátralevő szakasza nem kisebb feladatok megoldását követeli, mint amelyek már mögöttünk varinak. Ezek közül is kiemelked'k a párt és a kormány határozata arról, hogy legkésőbb 1952 február 29-ig meg keli szüntetni a hús- és zsírjegyet. A mi feladatunk megteremteni ennek minden feltételét. Olyan készleteket kell teremtenünk, amelyeknek birtokában kormányunk valóra tudja váltani dolgozó népünknek tett ígéretét. Pártunk szava szent, amely arra kötelez bennünket, hogy a begyűjtő és a tanácsi apparátus ereje megfeszítésével biztosítsa a feladat végrehajtását. Az élőállatbegyüjtés terén eddig elért eredményeink alapján nyugodtan mondhatom, hogy feladatunknak meg fogunk felelni, a jegyren^szer még meglevő maradványait kormányzatunk meg fogja szüntetni. A minisztérium becsületbeli ügye, hogy ennek megteremtse anyagi alapjait. Meg is fogjuk teremteni! (Taps.) A feladat nem könnyű. Számolni kell azzal is, hogy népi demokráciánk külső és belső ellenségeinek minden erőfeszítése oda irányul, ihogy ezt megakadályozzák, ügy kell tehát dolgoznunk, hogy azt a 'nagyszerű győzelmet, amelyet népi demokráciánk az új rendszabályok bevezetésével aratott, megszilárdítsuk, újabb győzelmeikkel gyarapítsuk. Ügy kell dolgoznunk, hogy külső és belső ellenségeinkre a december 1-i vereségük után, február 29-ig újabb vereséget mérjünk. (Taps.) T. Országgyűlés! A mezőgazdasági forgalmi korlátozások megszüntetése komoly anyagi hasznot jelent a parasztság számára, melynek legmesszebbmenő érdeke, hogy ez tartós, maradandó legyen. Ez azonban elsősorban magán a parasztságon múlik. Azoknak a gazdáknak, akik jól teljesítették beadási kötelezettségüket, érdekük, hogy a hátralékosok is beadják tartozásukat, nehogy miattuk a jól teljesítők is elessenek a szabadpiac hasznától. A mezőgazdasági forgalmi korlátozások megszüntetése kölcsönösségen alapul: a parasztság biztosítja az államnak a begyűjtés' terv teljesítését, az állam viszont a kötelezettség teljesítése alapján szabadpiaci forgalmat biztosít a parasztság számára. A kapitalizmusban a piac szabadsága a termelés válságát, a szabadversenyt jelentette, ami évenként a parasztság soktízezres tömegét juttatta koldusbotra. Nálunk, a énépi demokrácia viszonyai között nincsenek |ermelési válságok, a kao'talista környezet pusztító hatásától, a világpiaci árak zuhanásától mentesítettük a magyar mezőgazdaságot. A munkás-paraszt államban parasztságunk élvezi a szabadpiac minden előnyét, azok nélkül a súlyos gazdasági következmények nélkül, amelyekkel a szabadpiac a kapitalizmusban együttjár. Parasztságunk soha olyan biztonsággal nem gazdálkodott, mint jelenleg. A népi demokrác'a állama tehát joggal várja el a parasztságtól, hogy ezért a meszszemenő gondoskodásért beadási kötelezettségét fokozottabban, lelkiismeretesebben teljesítse. T. Országgyűlés! Az élelmezési minisztérium — gazdasági minisztérium, de "alapvető feladata:
