Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-46
897 Az országgyűlés 46. ülése 1951. évi december hó 20-án, csütörtökön. 898 beadásának mértéke viszonylag alacsony, a C, vagyis szabad beadás igen magas. Nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy Szabolcs-Szatmár megye a begyűjtésben a november 7-i kiértékelés során országosan csak a 12. helyezést érte el. Az élelmezési minisztérium sokrétű feladatának— nyugodtan mondhatjuk — ez ideig jól megfelelt. A begyűjtés sikere egyik döntő alapja volt annak, hogy pártunk és" kormányunk határozatot hozott a jegyrendszer megszüntetéséről, az ár- és bérrendezésről és a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadításáról. Ezek a kimagasló eredmények a párt vezetésének, a kommunista és az őket követő becsületes dolgozó parasztoknak és a begyűjtés munkáit végző dolgozóknak köszönhetők. Az eredmények az ellenség ellen folytatott harcban születtek és nőnek most is folyamatosan. Az ellenség sorozatos támadásokat tervezett a begyűjtés ellen. Mindenáron zavart akart kelteni a közellátás terén. A dolgozó parasztság azonban felismerte az ellenség támadását és százezrével lépett lelkes begyűjtési versenyre, hogy teljesítse a párt azóta szállóigévé lett jelszavát: »Ötéves tervért, békéért, több gabonát a hazának!« Ezt a jelszót váltotta valóra az a 485.000 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, aki beadási kötelezettségének száz százalékon felül eleget tett és közülük közel 130.000 több mint 200 százalékra teljesítette beadási tervét. Ezek között vannak olyan dolgozó parasztok is, mint a tyukodi Kis Zsigmond, aki 560 %-ra, vagy Ibrányból Kormány János, aki 1170%-ra teljesítette kötelezettségét. Még nagyobbak azok az eredmények, amelyeket termelőszövetkezeteink értek el. A termelőszövetkezeti csoportok többszáz, nem egy közülük még 1000%-nál is többre teljesítette beadási kötelezettségét. Ilyen példátrt a nagybörzsönyi Kossuth termelőszövetkezeti csoport, amely 1981 %-ra, vagy a felsőszentiváni Vörös Csillag termelőszövetkezeti csoport, amely 1089%-ra te 1jesítette kötelezettségét. Ha a beadási kötelezettségét túlteljesítő 485.000 egyénileg dolgozó paraszt számához hozzáadjuk a beadási kötelezettségének többszörösen is eleget tevő termelőszövetkezetek és csoportok 350.000 tagjának számát, hatalmas, 835.000-es számot kapunk, mindmegannyi kipróbált, cselekvő békeharcost, akik a tervüket sokszorosan túlteljesítő munkásokhoz hasonlóan tettekkel is b : zonyították, hogy helytátlanak a béke megőrzéséért, hazánk felvirágoztatásáért, a szocializmus építéséért folytatott harcban. A begyűjtés eddigi munkájában megálltak helyüket fiatal tanácsaink. Bebizonyították életrevalóságukat, az irányításra rátermettségüket. Megmutatták a tanácsok, hogy komoly kapcsolatuk van a tömegekkel, és azt is, hogy ennek a kapcsolatnak milyen nagy előnyei vannak. A dolgozó parasztok és a begyűjtési szervek dolgozói között az állam közel 4 mill : ó forint jutalmat oszr tott szét. Az' ország első községe, Drávacsépely többek között 100.000 forint értékű kultúrotthont, a begyűjtésben legjobb eredményt elért nagybörzsönyi Kossuth termelőszövetkezeti csoport motorkerékpárokat, könyvtárat, sportfelszerelést és sok egyéb értékes jutalmat kapott a nép államától A begyűjtésben legjobb eredményt elért száz dolgozó paraszt «egyenként 400 forintos pénzjutalomban és kétheti januári üdültetésben részesül. A begyűjtés terén elért nem lebecsülendő sikerek mellett azonban nem szabad szemethúnynunk azok felett a hibák felett sem, amelyek végigkísérték az egész begyűjtést. Ilyen többek között az, hogy tanácsaink és a földművesszövetkezetek is időnként csak egyik vagy másik terményféleség begyűjtésére fektetik a fősúlyt, és ilyenkor a más termények begyűjtését elhanyagolják. Példa erre Baranya megye, amely takarmánygabona-tervét közel 30%-kai túlteljesítette, kenyérgabona-tervének 20%-ával azonban még mindig adósa a nép államának. Gyakorta előfordul a községi tanácsoknál, hogy a vállalatok emberei egymásnak adják a kilincset, és ahelyett, hogy segítenék a begyűjtést, azzal, hogy feltartják a tanácsok dolgozóit, igen sok esetben akadályozzák őket a begyűjtési munkák elvégzésében. A másik igen gyakori jelenség az, hogy a' tanácsok nem eléggé következetesek a törvények alkalmazásában. Sok esetben elnézőek és engedékenyek a hátralékosokkal szemben. Ezt bizonyítja az elszámoltatások eredménye is. Többször elő fordult, hogy bár teljesíthette volna beadási kötelezettségét a termelő, még az elszámoltatás után is maradt hátraléka, mert lazán dolgoztak az elszámoltató bizottságok. Helyenként az is előfordult, hogy tanácsaink az ellenség uszályába kerültek, és ennek következtében nem hajtották végre a rendeleteket vagy éppen módot adtak azok kijátszására, így volt ez Gergelyugornyán is, ahol Kis Mihály tanácselnök kiradírozta a do 1 gozó paraszt beadási könyvében feltüntetett kötelezettséget és helyette kisebb mennyiséget írt vissza. A dolgozó parasztok túlnyomó többsége azonban megvetette az ilyen törvénytelenséget, a laza módszert. Azok a dolgozó parasztok, akik teljesítették beadási kötelezettségüket, nem egy helyen, nrnt például Kercaszomoron, maguk kérték a tanácsot, hogy járjon el keményen a késlekedők, a lemaradók ellen, kötelezze őket beadási kötelezettségük teljesítésére, hogy ne hozzanak szégyent a községre. Előfordult olyan eset is, hogy maguk a tanácstagok sem jártak elől jó példával, és ez rányomta bélyegét a község eredményeire. így volt ez Kóka községben, ahol nem léptek fel a törvény megszegői ellen, és a tanácstagoknak is volt hátralékuk. Rákosi elvtárs útmutatása alapján tanácsaink az állami fegyelem megszilárdítása terén már értek* el eredményeket. Az állami fegyelem, a beadási kötelezettség maradéktalan teljesítése most az alapja a munkás-paraszt szövetség további megszilárdításának, ahogyan Rákosi elvtárs a Párt Központi Vezetőségének ülésén hangsúlyozta. Tanácsaink egyre világosabban látják, hogy nem szabad megtűrni, hogy bárki is büntetlent szállhasson szembe Népköztársaságunk törvényeivel. A beadási kötelezettség teljesítése törvény, amelyet mindenkinek be kell tartania. Az előadó elvtárs az élelmezési iparról általánosságban beszélt. En ezzel nem kívánok részleteiben foglalkozni, csak a begyűjtés szempontjából a jelen időszakban különösen fontos iparral,
