Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-46
899 Az országgyűlés 46. ülése 195Î. évi december hó 20-án, csütörtökön. 900 a hűsiparral, A húsiparban való lemaradás igen nagy mértékben annak is tulajdonítható, hogy az állattenyésztés nem tartott lépést az általános fejlődéssel. Tavaly az ellenség munkája és a gyenge takarmánytermés következtében állatállományunk csökkent, aminek hatása volt a begyűjtésre és természetesen a húsipar tervteljesítésére is. Novemberben és decemberben az ütemtervnél több hízott sertés gyűlt be. Ez már biztató előjele, annak, hogy legkésőbb február végére — ahogyan Rákosi elvtárs megígérte — meg tudjuk szüntetni a hús- és a zsírjegyet. T, Országgyűlés! Mindezek után nézzük meg röviden, hogy melyek a minisztérium soron következő fontosabb feladatai, amelyeket a közeljövőben meg "kell oldania. Mindenekelőtt biztosítani kell a begyűjtési íerv maradéktalan teljesítését globálisan és részleteiben. Fel kell számolni az élelmezési iparban helyenként megmutatkozó lemaradásokat.' A mezőgazdasági termények forgalombahozatalánál most bevezetett új rendszer nem csökkenti a minisztérium feladatát. Ellenkezőleg: a begyűjtés hátralevő szakasza a legdöntőbb többféle okból is. Először azért, mert erre az időre esik a még meglévő -hús- és zsírjegyek megszüntetése, másodszor azért, mert áprils 4-re begyűjtési tervünket maradéktalanul teljesítenünk kell, és végül harmadsorban .azért, mert a külső és a belső ellenség még fokozottabban támad, mint eddig, mert minden áron azt szeretné, hogy nálunk is ugyanúgy legyen, mint az imperialista országokban, hogy ne szabadon, hanem jegyre adják az élelmiszert, hogy ne emeljük, hanem csökkentsük a fejadagot és dolgozó népünk életszínvonalát. Csakhogy az ellenség ismét elszámította magát. Mi példáért nem a nyomorgó, a dolgozók millióit kizsákmányoló nyugati országok felé, hanem olyan ország felé fordulunk, ahol a háború után elsőnek már regen feszámolták a jegyrendszert, ahol nap-nap után emelkedik a nép jóléte és életszínvonala: mi a béke bástyája, példaképünk, a nagy Sztálin népének országa, a hatalmas Szovjetunió felé fordulunk. Mindezeknek a céloknak megvalósítása érdekében az élelmezési minisztériumnak a begyűjtés mostani befejező szakaszában fokoznia kell munkáját. Természetesen szem előtt kell tartani a párt- és a kormányhatározat minden részében való teljesítését. Az élelmezési minisztérium költségvetése megfelel ezeknek a célkitűzéseknek, elősegíti a szocializmus építését hazánkban; ezért a költségvetést mind a magam, mind pártom, a Magyar Dolgozok Pártja nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Nagy Imre élelmezési miniszter kíván szólni. NAGY IMRE miniszter: T. Országgyűlés! Jövő évi állami költségvetésünk népgazdaságunk fejlesztésének nagyszabású programmja, amely felemelt ötéves tervünk harmad'k évének hatalmas feladatait van hivatva biztosítani. A költségvetés számoszlopai dolgozó népünk keze nyomán, önfeláldozó hősies munkájának eredményeképpen, az épülő szocializmus nagyszerű alkotásaiban öltenek testet. Népgazdaságunk minden ágában lüktet az élet. Hazánk egy épülő, szépülő, boldog ország képét mutatja, melynek dolgos népe minden alkotóerejét és képességét a békés országépítés nagy munkájának szenteli. Népgazdaságunk fejlődése nagy feladatokat ró az élelmezési minisztériumra is. A minisztérium az év elején a belkereskedelmi és a könnyűipari minisztériumok egyes részlegeinek leválasztása és az élelmezési minisztérium kebelében történt egyesítése útján jött létre, es a gazdasági élet két nagy területét öleli fel: az állami terménybegyűjtést és az élelmezési ipart. Pusztán az a tény, hogy/ a minisztérium főfeladata a terménybegyüjtés, mutatja, hogy a párt és a kormány milyen döntő jelentőséget tulajdonít ennek a kérdésnek. Mi az, t. Országgyűlés, ami a. begyűjtést népgazdaságunk egyik központi kérdésévé teszi? Először is: ötéves tervünk megvalósítása, ezzel kapcsolatban az ipari munkásság számának nagyarányú növekedése, a városok gyors fejlődése és új ipari központok létesülése, amelyeknek ellátása állami feladat. Másodszor: a szocializmus építése dolgozó népünk jólétének állandó növekedését jelenti, ami a javak nagyobb bőségét követeli meg, és amit csakis jelentős állami tartalékok gyűjtésével lehet biztosítani^ Harmadszor az, hogy iparunk fokozódó nyersanyagszükségletének fedezésére bizonyos mezőgazdasági termékeket kell a külkereskedelem rendelkezésére bocsátani. Es végül a jelenlegi feszült nemzetközi ~ helyzetben meszszebbmenően kell gondoskodnunk honvédségünk szükségleteiről. Ha akár külön-külön, akár együttvéve nézzük ezeket az indokokat, melyek a begyűjtést az egyik legnagyobb horderejű feladatává teszik, nyilvánvaló, hogy a terménybegyüjtésnek rendkívül nagy jelentősége van, ami a szocializmus útján való előrehaladásunkkal még tovább fog fokozódni. T. Országgyűlés! Begyűjtési rendszerünk gyökeresen különbözik a korábbi iterménybegyüjtéstől. A szerteágazó begyűjtési feladatokat az épülő szocializmus viszonyainak megfelelően az ez év tavaszán megjelent 10, számú törvényerejű rendelet foglalta egységes rendszerbe, és tette a mezőgazdasági termelők számára törvényen alapuló állampolgári kötelességgé. üj begyűjtési rendszerünkkel az állami tervezés olyan területekre is kiterjed, amelyek eddig kívül estek tervgazdálkodásunkon. A terménybegyüjtés népgazdasági tervezésünk szerves része lett. Begyűjtési rendszerünk a szocializmus építése folyamán a város és a falu között létrejött új gazdasági kapcsolatokon alapul. A burzsoázia uralma idején a kapitalista kizsákmányolás nyomta rá bélyegét a város és a falu viszonyára. A népi • demokráciában a város megszűnt a kapitalista kizsákmányolás lészke lenni. A városok a szocialista ipar és kereskedelem, a parasztság gazdasági megsegítésének a központjai. Begyűjtési rendszerünk a város és a falu szoros együttműködésének, a munkásság és a parasztság szövetségének szilárd alapja és további megerősödésének feltétele. Begyűjtési rendszerünk fontos szerepet tölt be a javak tervszerű elosztása terén is. Népi demokráciánkban a szocializmus építésének viszonyai között a jayak elosztásának szocialista elve érvényesül, amely a- végzett munkával méri ..» 68*
