Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-46

895 Az országgyűlés 46. ülése Î951. évi december hó 20-án, csütörtökön. 896 való teljesítése április 4-re, hazánk felszabadításának évfordulójára. A begyűjtési harcban tanácsaink is megerősödtek. A begyűjtés végrehajtása során elmélyült, s még szilárdabb lett tanácsaink kapcsolata a dolgozó parasztok széles tömegeivel. Tanácsaink túlnyomó többsége hivatásának megfelelően helyesen egyesítette magában és helyesen-gyakorolta az államhatalom helyi szerveinek funkcióit, ugyanakkor lényegében betöltötte a tanácsok tömegszervezeti feladatát. Az állami begyűjtő vállalatok és a földművesszövetkezetek kisebb-nagyobb hi'báktólí eltekintve megoldották a nagymennyiségű termékek átvételét és tárolását, szállítását. A felsorolt eredmények mellett helytelen lenne, ha szemet hunynánk a még meglévő hibák előtt. Lemaradás mutatkozik a baromfi- és tejbegyűjtés vonalán. De az állatbesyüjtés vonalán; is lemaradás volt, ami nagy mértékben akadályozta a húsipar zavartalan munkáját és egyidoben komoly nehézségeket okozott zsírellátásunk területén is. Az utóbbi hónapokban azonban az állatbegyüjtés terén komoly javulás mutatkozik, és minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy az e téren bekövetkezett lemyadást a minisztérium jó munkájával behozza. (ELNÖK: DÖGEI IMRE. — 12.20.) T. Országgyűlés! A húsjegyek eltörlésének újabb hírnöke volt a hentesáruk szabad forgalmának bevezetése. Egy percre sem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a hús- és zsírjegyek eltörléséhez komoly készleteket kell biztosítaniuk a minisztérium által irányított vállaltatoknak, hogy sikeresen visszaverjük az ellenségnek ezen a téren is megnyilvánuló támadásait. Az ellenség rágalmaira és tevékenységére a dolgozók százezrei adják meg a választ, akik hálásak pártunknak, drága Rákosi elvtársunknak, kormányzatunknak, hogy bölcs intézkedéseivel biztosította Ü jegyrendszer eltörlését. A mi üzleteinkben a jegyrendszer eltörlése óta az élelmezési ipar munkájának eredményeképpen bőven válogathatunk a legkülönbözőbb — eddig csak korlátozott mennyiségben rendelkezésünkre álló — élelmezési cikkekben, ellentétben a nyugattal vagy a szomszédos fasiszta elnyomás alatt élő Jugoszláviával, ahol néhány hete újból csökkentették és ismét drágították a dolgozók terhére a legfontosabb élelmezési cikkeket. Az élelmezési minisztérium az eddigi eredmények növelésével, a begyűjtési terv sikeres végrehajtásával, az élelmezési ipar egyes területein mutatkozó lemaradás behozásával válaszoljon az élelmezési nehézségekre, spekuláló ellenségnek. T. Országgyűlés! Az élelmezési minisztérium költségvetésének minden tétele dolgozó népünk növekvő életszínvonalának emelését szolgálja. A minisztérium feladatainak megoldásával hozzájárul nSpünk gondtalan, boldog és derűs életét biztosító felemelt ötéves tervünk megvalósításához. Ezért javasolom, hogy a t. Országgyűlés az élelmezési minisztérium költségvetését fogadja el. (Élénk taps.) ELNÖK: Szólásra következik? KISS GERGELY jegyző: Balogh József. BALOGH JÓZSEF: T. Országgyűlés! Annak ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ a fiatal élelmezési minisztériumnak a költségvetését tárgyaljuk, amely mindössze ez év januárjában alakult. Az egész ország, a munkások csakúgy, mint mi dolgozó parasztok is, nagy várakozással tekintettünk az új minisztérium működése elé, mert tudtuk, hogy a begyűjtés népgazdaságunk egyik legfontosabb feladata, tudtuk, hogy a begyűjtés .sikerén nemcsak a lakosság ellátása, hanem egész sor népgazdasági feladat megvalósulása is múlik. Előadó képviselőtársam beszédében nagy vonalakban említette azokat az eredményeket, amelyeket a minisztérium elért. Ma már megállapíthatjuk, hogy a minisztérium helyesen látott munkához, amikor megalakulása után kiértékelte az elmúlt évek során szerzett tapasztalatokat, és első dolgának azt tekintette, hogy minden termelő számára, a szocialista szektor és a földjüket egyénileg művelő dolgozó parasztok számára is meghatározza beadási kötelezettségüket. Ezt a célt szolgálta az ez év március 19-én megjelent 10. számú törvényerejű rendelet. Helyesnek bizonyult az is, hogy a begyűjtési tervet ilyen módon pontos számítások, a föld mennyiségének és minőségének, a vetésterületek, az állattenyésztés számainak és egyéb számoknak figyelembevételével, a megyei tanácselnökökkel és a megyei begyűjtési osztályvezetőkkel történt- előzetes tárgyalás során bontották fel a megyékre. A terveket lényegében ehhez hasonló módon bontották fel a járásokra és a községekre. A begyűjtési tervek egyénekre történő felbontása az előző évek módszeréhez képest merőben új volt, mert a rendelet biztosította határokon belül a községi tanácsok minden egyes termelővel egyénileg állapodtak meg a beadási kötelezettségre vonatkozóan. Ez a módszer megteremtette egyik alapvető feltételét annak, hogy a begyűjtés sikeres és eredményes legyen. A rendelet serkentett bennünket, mert azt akartuk, hogy beadási kötelezettségünknek időben és maradéktalanul eleget téve, bőségesen jusson a szabadforgalom számára is. Ahol a párt és a kormány határozatai szerint gazdálkodtak, ott jutott bőven a beadási kötelezettség teljesítésére, a gazdasági szükségletekre, és hozzátehetem, jutott bőven a piacra is az idei gazdag termésből. Érthető tehát, hogy a dolgozó parasztság nagy örömmel fogadta a 10. számú törvényerejű rendeletet, hiszen érezte, hogy igazságos, mert előre megmutatta a paraszt kötelezettségét, s érvényesült benne a progresszivitás a kevesebb földdel rendelkezők előnyére. A rendelet — mint ahogyan az előbbiekben elmondottam — helyes volt, végrehajtása során mégis fordultak elő kisebb-nagyobb hiányosságok. Ezek között például megemlítem, hogy egyes helyeken a tervfelbontás úgy sikerült, hogy a kötelező beadás rovására igen magasan állapították meg a C, vagyis szabad beadást. Ez a föld minőségében bekövetkezett változás miatt jött létre. Itt példának Szabolcs-Szatmár megyét kell megemlítenem, ahol országos viszonylatban talán a legjobban szembetűnő ez a kérdés. A földek kataszteri tiszta jövedelme ugyanis eléggé alacsony, s ezzel szemben a föld helyes művelése következtében az aranykorona megállapításhoz viszonyítva töbr bet terem. Ennek következtében a megye kötelező 68