Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-45

80 í Az országgyűlés 45. ülése 1951 szaki feladatok megoldását. Ennek döntő szerepe van az építőipar eddigi eredményeiben. Azonban hiba volna nem látni, hogy építkezéseink nagy ré­szén a műszaki szervezés színvonala elég ala­csony, ami gátolja a Sztahanov-mozgalom erőteljes fejlődését is. Gyakori a tervfelbontásnak és a fo­lyamatos munka biztosításának hiánya. Ennek fő­oka az, hogy műszaki vezetőink jelentős része még nein tud szocialista módon vezetni, munkát szer­vezni. Nem tudják a rendelkezésükre álló techni­kai eszközöket, gépeket észszerűen kihasználni. Különösen áll ez a termelés közvetlen vezetőire, a munkavezetőkre és főmunkavezetőkre. Örömmel látom, hogy a költségvetés a különböző tanfolya­mokra 53%-kai nagyobb összeget irányoz elő a tavalyinál. Célja tehát a minisztériumnak a mű­szaki vezetők továbbképzése. 1952-ben a különböző tanfolyamokon az 1951-es 5000-rel szemben 10.200 fő fog tanulni. A hathónapos bentlakásos műve­zetői iskolát tízhónaposra szervezik át. A művezetők általános továbbképzésének cél­jából nyolchónapos esti tanfolyamokat szerveznek. Áz a cél, hogy a művezetők folyamatosan vizsgát tegyenek és erről igazolványt kapjanak. "A költségvetés súlyt helyez a műszaki közép­káderek képzésére is. 1951-ben 4964 dolgozó ta­nult a technikumok különböző tagozatain, míg 1952-ben 6332 főt irányoz elő a költségvetés. A minisztérium szervezetté tette a mérnökök továbbképzését is. Mérnökeink egy része azonban nem veszi ezt elég komolyan. Nem számolnak az­zal, hogy a reájuk váró még nagyobb műszaki fel­adatok megoldása feltétlenül megköveteli szakmai ismereteik szélesítését és mélyítését. Ezen változ­tatni ok kell. A műszaki vezetőkre nagy feladat vár az önköltségcsökkentés terén is. Köztudomású, hogy ma még elég drágán építünk. Nem lehet közöm­bös számunkra, hogy — mondjuk — a Sztálin­Vasmű felépítése mennyibe kerül. Az önköltség minden egyes százalékkal való csökkentése újabb gyárak, lakóházak építését teszi lehetővé. A minisztérium terve szerint 1952 májusáig a szakmunkások mintegy 80%-a fogja letenni a technikai minimum vizsgákat. Erre feltétlenül szükség van, hiszen szakmunkásaink sem lesznek képesek szakmai továbbképzés nélkül a fejlettebb technika alkalmazására. Szólnunk kell, t. Országgyűlés, építészetünk stílusáról is. Nemrégen pártunk segítségével az építészkongresszus megtárgyalta ezt a kérdést. A kérdés felvetése rendkívül időszerű volt. Sztálin­Város házai, épületei nem fejezik ki eléggé meg­változott, szép életünket, szabad, boldog építé­sünket. Azt kérik az építőmunkások a tervezőktől, hogy olyan házakat tervezzenek, amelyeket gyö­nyörűség építeni, amelyekről Örömmel és büszkén elmondhatják, hogy »ezt én építettem«. Olyat ter­vezzenek, ami arányban van azzal a lelkesedéssel és odaadással, amellyel a munkások építenek. Ez nem könnyű feladat, de szép feladat. Az első lépé­sek már megtörténtek. Biztosan képesek tervezőink é feladatokra és megtalálják a helyes utat. T. Országgyűlés! Mi, sztálinvárosi dolgozók látjuk, hogy az építőipar gépesítése munkánk szem­pontjából milyen döntő jelentőségű. Látjuk azok­nak az erőfeszítéseknek az eredményeit, amelyeket évi december hó 19-én, szerdán. 852 I népi demokráciánk a gépesítés által a dolgozók munkájának megkönnyítése irányában évről-évre nagyobb eredménnyel tesz. Az 1952. évi költség­vetésben újabb jelentős összegek szerepelnek épí­tőiparunk gépesítésére. Annak érdekében, hogy fej­lődésünk még gyorsabb legyen, hogy munkánkat megjavíthassuk, javaslatot teszek az országgyű­lésnek, hogy az építőiparunk gépesítésére fordított összegeket 10 millió forinttal emeljük fel. (Taps.) T. Országgyűlés! Az építésügyi tárca előtt nagy feladatok állnak. E nagy feladatok megoldá­sára a minisztérium megfelelőképpen felkészült, és ezt segíti elő az 195l-es költségvetésnél maga­sabb összeg beállítása. Ezért az építésügyi tárca költségvetését a Magyar Dolgozók Pártja és a magiam nevében általánosságban és részleteiben örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: A tárcához több hozzászóló nincs A vitát bezárom. Tóth István képviselőtársunk a vita során az építőipar kiadásainak 10 millió forinttal való eme­lésére tett javaslatot. Javasolom, hogy az indít­vány felett a »Népgazdaság fejlesztése« című fe­jezetnél döntsünk, addig pedig az indítványt felül­vizsgálásra a gazdasági és pénzügyi bizottsághoz adjuk ki. Hozzájárul ehhez az Országgyűlés? (Igen.) Akkor ilyen értelemben mondom ki a ha­tározatot. Most pedig kérdem az Országgyűlést, hogy az építésügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadja-e? (Igen.) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés az építésügyi tárca költségvetését általánosságban és részletei­ben elfogadta. (Taps.) Napirend szerint következik a belkereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalása,. Az országgyű­lés tudomására hozom, hogy a tárcához Pongrácz Kálmán képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Tausz János előadó képviselőtársunké a szó. TAUSZ JÁNOS előadó: T. Országgyűlés! Azok a hatalmas eredmények, amelyeket nép­gazdaságunk pártunk vezetésével elért, a belke­reskedelem fejlődésében is tükröződnek. A tároa 1952. évi költségvetése az újabb feladatokra és a további fejlődésre való felkészülést fejezi ki. A tárca előirányzata 61,128.000 forint, a múlt évi 16,828.000 forinttal szemben. A költségvetésben a Közellátási Jegyközpont költségei 36,889.000 fo­rinttal szerepelnek, amely összegnek túlnyomó ré­sze a jegyrendszer megszüntetése következtében megtakarítható lesz. A költségelőirányzatok eme­lését a szakmai oktatás nagymértékű kibővülése, a főkönyvelőségek felállítása és a szociális kiadá­sok indokolják. A szocialista kereskedelem általában sikerrel valósította meg azokat a feladatokat, amelyek öt­éves tervünk teljesítéséből rá hárultak. A szocia­lizmus építése idején különösen fontos funkciója a kereskedelemnek a termelés és a fogyasztás tervszerű kapcsolatának biztosítása az áruforgal­mon keresztül. Emellett fontos feladata a szo­cialista kereskedelemnek a város és a falu áru­kapcsolatán keresztül elősegíteni a proletárdiktatú­ránk alapját képező munkás-paraszt szövetség erősítését. Belkereskedelmünk megfelelt ezeknek a fel­adatoknak. Erről tanúskodik áruforgalmunk nagy­arányú fejlődése. Elosztó nagykereskedelmünk a

Next

/
Oldalképek
Tartalom