Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-45

853 Az országgyűlés 45. ütése 1951. évi december hó 19-én, szerdán. 854 lakosság felé irányuló forgalmát kereken 18%-ka! emelte az 1950. évihez képest, állami kiskereskedelmünk pedig" 50%-kai több árut juttatott el a fogyasztókhoz, mint tavaly. Földművesszövetkezeti forgalmunk emelkedése még ennél is nagyobb. Helyi áruforrásokból származó cikkekkel bővítettük árualapjainkat és ezáltal ipari kapacitást szabadítottunk fel termelőeszközgyártás céljára. Begyűjtő kereskedelmünk novembei végéig mintegy 16.000 vagon ócskavasat, többezer vagon fémet, színesfémet és egyéb azelőtt kárbaveszett hulladékot gyűjtött be a lakosságtól és juttatott el az iparhoz nyersanyag céljára. Az előző évihez képest 22%-kai több értékű ruhát, kétszer annyi bútort, 250 vagonnal több vágott baromfit, 30 millió darabbal több tojást forgalmaztunk, de növekedett zsiradék-, liszt- és egyéb élelmiszerforgalmunk is. Ebben az évben 1800 vagon kristály- és kockacukorral többet juttattunk a lakosságnak és kereken kétszer annyit, mint a Horthy-rendszerben évente. Az életszínvonalemelkedés a kulturális cikkek fokozott vásárlásában is mutatkozik. 1951-ben például 12 milliónál több könyvet hoztunk forgalomba. A közétkeztetés rendszerét kiterjesztettük az üzemélelmezési és vendéglátóipari vállalatokon keresztül. Ma már naponta közel egymillió dolgozó vesz részt közétkeztetésben. Vendéglátó üzleteink forgalma 100%-kai több a tavalyinál. Az étrendek minősége, választéka, a higiénia és felszolgálás tekintetében azonban még sok a tennivaló. A lakosság ellátásában ötéves tervünk szellemének megfelelően -a legnagyobb gondot fordír tottuk bányászaink, ipari üzemeink, súlyponti épít- , kezeseink dolgozóinak ellátására. Államunk különleges fejadagot biztosított az itt foglalkoztatott dolgozóknak, emellett a szabadforgalmi árukból is elsősorban ezeket a helyeket láttuk el. A jegyrendszer eltörlése lehetőséget nyújt számunkra e területek élelmezésének további megjavítására. A nők termelőmunkába való fokozott bekap csolása érdekében ez évben 50%-kai több konzervet, 300%-kai több félkész- és készételt hoztunk forgalomba a tavalyinál. A dolgozó családok olcsó otthoni étkezését tette lehetővé ki főzőkonyhai rendszerünk. Ez évben közel négyszer annyi gyermekruhát, 50%-kai több gyermekcipőt hoztunk forgalomba, mint tavaly. Biztosítottuk a csecsemőtejkiszolgáltatást, valamint a babaholmik kedvezményes beszerzését. Anyák Boltja-üzleteket létesítettünk, az év folyamán 30%-kai szállítottuk le a játékok árát. A párt, Rákosi elvtárs újból gondoskodott a gyermekekről. A családi pótlékok nagymértékű növekedése, emellett a gyermek-konfekció cikkek, cukorka, iskolaszerek árának változatlansága és az árualapok növekedése a gyermekeknek az eddiginél is jobb ellátását teszi lehetővé. Ezt igazolja az Üttörő Áruház december havi első tíznapi forgalma, amely a tavalyival szemben több mint másfélszeresére, a játékáruknál ugyanezen idő alatt szintén másfélszeresére, a gyermekkötöttáruknál és fehérnemüknél kétszeresére, a cipőknél háromszorosára; a cukorkánál pedig 66%kal növekedett. A megnövekedett áruforgalom lebonyolításában a szocialista szektor részesedése a múlt évihez képest jelentősen emelkedett. Pártunk II. Kongresszusának határozata szellemében a tőkés elemek korlátozásával egyidejűleg az állami és szövetkezeti kereskedelem hálózatának megfelelő fejlesztésével biztosítottuk a forgalom zavartalanságát. Állami kiskereskedelmi boltjaink száma ez év végéig közel 50%-kai fogja meghaladni a boltok múlt évi számát. Ma már több mint 14.000 állami és szövetkezeti boltunk van, a vendéglökkel és italboltokkal együtt pedig számuk megközelíti a 19.000-et. A termelési szempontokat szem előtt tartva ipari településeken létesítettünk elsősorban új üzleteket. Sztálinváros üzletházat kapott, Tatabánya és a többi bányavidék számos élelmiszer-, ruházati szaküzletet. Miskolcon közel 200 új üzlet létesítésével megkétszereztük az állami boltok számát. A boltok létesítésével minőségi változás is történt, amennyiben több újszerű, tágas, áruházjellegü, késő esti órákig, sőt reggelig nyitvatartó üzletet bocsátottunk a lakosság rendelkezésére. Ezeket a tágas, szép épületeket — amelyek a közönség kényelmét, amellett a gazdaságosságot szolgálják —* tovább szaporítjuk. A magánkereskedelem a helyi árualapok feltárásában és az áruk szétosztásában a szocialista kereskedelem mellett kiegészítő feladatot látott el. Kormányzatunk továbbra is szerepet kíván biztosítani a becsületes, államunk érdekeit szolgáló magi nkereskedelemnek. A város és falu kapcsolatának fejlesztése érdekében kiterjesztettük a falu felé irányuló áruforgalmat. Többszáz új földrnűvesszövetkezeti boltot létesítettünk a falun, emellett sok Népboltot a községekben, amelyek a régi világ elmaradt szatócsüzleteivel szemben a kulturált kereskedelem hirdetői. Az újonnan létesített falusi szövetkezetek közül 130 nagyobb méretű áruház- és szaküzletjellegü bolt. Sok járási székhelyen mintaboltokat hoztunk létre, amelyekben a szocialista ipar termékeit bő választékban árusítják a falu népe számára. Ilyen mintaboltokat kapott például Kisújszállás, Törökszentmiklós, Dunaharaszti, Ráckeve stb. A falura szállított áruk mennyisége is megnövekedett. Például ez év harmadik negyedében az előző év hasonló időszakához képest kétszerannyi flanellt, közel háromszor annyi férfi- és két és félszer annyi női és gyermekcipőt hoztunk forgalomba. Az ipar és a mezőgazdaság közötti termelési kapcsolatot segítettük elő a termelési szerződések, beszolgáltatások premizálásán keresztül, továbbá az üzemanyagok, mezőgazdasági szerszámok továbbításával. Egyedül a beszolgáltatási utalványokra 500 millió forint értékű iparcikket biztosítottunk pártunk és kormányunk határozatának megfelelően a beszolgáltatási kötelezettségüket jól teljesítő tszcs-tagok és egyénileg dolgozó parasztok számára, ennek keretében 300.000 pár bakancsot, 7—8 millió méter kartont és flonellt. A beszolgáltatási kötelezettségük teljesítésébem élenjáró megyék megfelelő iparcikk-ellátásáról tanúskodik, hogy például Békés megye októberi eladási forgalma kétszerese, Hajdú megyéé 172%-a, Nógrád megyéé 169%-a volt e megyék korábbi átlagos havi forgalmának. A város és falu közötti áruforgalmat zavarta a jegyrendszer és ennek velejárói, különösen a spekuláció, amelynek következtében a városi la-