Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-45

817 Az országgyűlés 45. ülése 1951. megszervezésének kérdése. A ciklusos grafikon szerinti munkát elsősorban a tömegtermelési munkahelyeknél és főleg a frontfejtéseknél fogják alkalmazni. , E helyen kell megemlékeznem a millszekun­dos robbantási eljárásról is, amelynek ugyan ko­moly műszaki előfeltételei vannak, de eredményesen alkalmazható ott, ahol a szükséges berendezés és kellő számú képzett lőmesterek rendelkezésre állnak. Ily módon 15—20%-kai növelhetjük a ter­melékenységet. Ezt a robbantási módszert fokozot­tan fogjuk alkalmazni a szénjövesztés vonalán. 1952-ben megvalósítjuk az első bányadisz­pécserhálózatok kialakítását, amivel a tervszerű, központosított munkairányítást fogjuk megvalósí­tani, főleg a frontfejtéseknél. A szénbányászat kapacitásának fejlesztésére 1952-ben az 1951. évinél 20%-kal magasabb ösz­szeget ruházunk be. A beruházási összegekhez kapcsolódik a bányagépgyártás fejlesztésére elő­irányzott kereken 43 millió forintos beruházás is. A bányászat fejlesztésére fordítandó előirányzat­ból jelentős összeget fordítunk Komló fejleszté­sére, amely hivatva lesz a Sztálin-Vasművet fűtő­anyaggal ellátni. Várpalotát is jelentékenyen fej­lesztjük, amire az Inotai Erőmű szénellátásának biztosítása céljából van szükség. A jövő évi költ­ségvetés lehetővé teszi a Berentén létesítendő Borsodi Ipari Kooperáció keretében megépülő köz­ponti szénosztályozó és a szénszállító kötélpályák létesítését. Megindul a jövő évi beruházások ke­retében a diósgyőri szénosztályozó és iparvasúti szállítási koncentráció építkezése is. Befejeződik a balinkai új bányaüzem építése, amely bánya napi 200 vagon jóminőségü széntöbblettel van hivatva szolgálni az ötéves tervet. Továbbfejlesztjük a Petőfi-bányát, amely a Mátrai Erőmű kiszol­gálója. A magasépítési keretből az üzemi épületeken kívül gondoskodni kell a bányász dolgozók szo­ciális igényeinek kielégítéséről, és ennek kapcsán Komlón, Várpalotán és még tizenkét helyen mun­kásfürdőket építünk. A vízvezeték- és csatorna­hálózatok kiépítésére, valamint munkavédelmi be­rendezésekre is jelentős összegeket fordítunk. A bányák dolgozóinak feladata, hogy pár­tunk vezetésével és kormányzatunk segítségéve!, munkájuk tökéletesítésével, a munkafegyelem meg­erősítésével, az egyéni felelősség kialakításával és a kollektív szellem megvalósításával létrehozzák a szocialista bányászatot Magyarországon. Amint Rákosi elvtárs mondotta az 1950. november 26-i bányászértekezleten: »amint a szocialista bá­nyász már egészen más, mint a régivágású bá­nyász, úgy a szocialista bányászat is már nem egyszerű folytatása a régi tőkés bányászatnak.« Nagy súlyt kell helyeznünk a Sztahanov-, az újító-, munkamódszerátadási, a takarékossági, az önköltségcsökentési stb. , mozgalmak kiszélesíté­sére. Támogatnunk kell minden egészséges kezde­ményezést akkor is, ha merésznek látszik. Több segítséget kell adni műszaki vezetőinknek, de a műszaki vezetőknek is az eddiginél nagyobb se­gítséget kell nyujtaniok a fizikai dolgozóknak, kezdve a vállalásoktól azok Végrehajtásáig. Sze­mély szerint is be kell kapcsolódnioi a nagyobb évi december hó 19~en, szerdán 818 eredmények eléréséért és túlteljesítéséért folyó harcba. Most pedig a tárgyalás alatt lévő tárca olaj­bányászati részéhez kívánok szólni. A szabotáló amerikai vezetés évekre visszavetette a magyar olajipar fejlődését. A geológiai és geofizikai kuta­tás szünetelése hátráltatta új területek feltárását, a régi mezőkön pedig a felszerelés hiánya, a fúrási tevékenység leállítása fokozta a rabló­gazdálkodást és a termelés rohamos csökkenését vonta maga után. A szabotázs leleplezése után azonnal megkezdtük a fúrási és termelési felsze­relés felújítását és helyes irányba tereltük a geo­lógiai kutatást. Ennek eredményeképen a régi me­zőkön létesített új kutakkal sikerült a termelés csökkenést megállítani és a szabotázs előtti év 15 százalékos csökkentésével szemben a követ­kező évben már 5 százalékos emelkedést tudtunk elérni. A gazolintermelést 1951-ben az előző évihez viszonyítva 14 százalékkal, a gázkoTomtermelést pedig 130 százalékkal emeltük. 1951-ben a helyes irányba terelt kutatás is eredménnyel járt. Há­rom új területen tártunk fel eddig ismeretlen olaj­kincseket. A felszerelés felújítása és a kut.itás fokozása azonban még nem érte el a szükséges mértéket. Szovjet tanácsadók segítségével a jövő tervévre kidolgoztuk az olajbányászat fejlesztésé­nek terveit. Mélyfúrási teljesítésünket 19 r )2-ben 67 százalékkal növeljük az idei évhez viszonyítva. Az 1952. évi terv teljesítése megkövetelt a régi és új mezőkön további új kutak létesítését, amelyekből jövő évi kőolajtermelésünk 20 száza­lékát nyerjük. 1952-ben a terv Szerint 13 száza­lékkal emelkedik olajtermelésünk. Gyógyszeripari termelésünk 1951-gyei szem­ben 55.4 százalékkal emelkedik 1952-ben. Külön kell megemlítenünk, hogy gyógyszeralapanyag gyártásunk 30 százalékkal emelkedik. Ez döntően fontos kérdés, mert a felszabadulás előtt gyógy­szeriparunk túlnyomórészt külföldi alapanyagok kiszerelésével foglalkozott. A felszabadulás óta alapanyagtermelésünket tízszeresére emeltük, ami azt jelenti, hogy ebben a vonatkozásban egy aránylag kismennyiségű nyersanyag-importtól el­tekintve függetlenítettük magunkat a nyugati im­perialistáktól. Gyógyszeriparunknak 1952-re elő­irányzott beruházási terve. 51 millió forint, ami részben a több mint 50 százalékos termelés-felfut­tatást, másrészt az 1953-as termelésemelkedés elő­készítését célozza. Jelentős összeget fordítunk a hajdúsági gyógyszergyár létesítésének befejezésére, amely a Szovjetunió után a béketábor legnagyobb gyártási értékű antibiotikum-gyára lesz és első fázisában nemcsak az ország teljes penicillinszükségletét tudja ellátni, hanem már 1952-ben számottevő mennyiségű penicillint kivitelre is gyárt és ily mó­don a baráti népi demokráciák dolgozóinak egész­ségügyét szolgálhatjuk. 1952-ben egész sor új nagyjelentőségű gyógyszer gyártását kezdjük meg. Többek között a szamárköhögés és a tífusz gyógyítására szolgáló készítményeket. Azonkívül egyéb, eddig külföldről behozott gyógyszerféleség S^jt.. Igen megnyugtató, hogy gyógyszeriparunk fejlődése lényegesen elősegíti népünk egészség­ügyi viszonyainak további javulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom