Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-45
815 Az országgyűlés 45. ülése 1951. évi december hó 19-én, szerdán. 816 ELNÖK: Szólásra következik? KISS GERGELY jegyző: Oraszi János. OROSZI JÁNOS: T. Országgyűlés! A Magyar Dolgozók Pártjának II. Kongresszusa kihangsúlyozta, hogy egész gazdasági életünknek döntő kérdése a széntermelés fokozása. Annak ellenére, hogy — amint az előadó elvtárs már ismertette — széntermelésünk évről évre fokozódik, a termelés növekedése mégsem tart lépést iparunk gyors előrehaladásával. Tervgazdaságunk rohamos fejlődése megköveteli széntermelésünk gyorsabb emelkedését. Arra kell tehát törekednünk, hogy az elkövetkező tervévben lényegesen több szenet adhassunk népgazdaságunknak, hogy az ipar különböző ágazataiban teljesíthessük azokat a feladatokat, amelyeket az ötéves terv teljesítése számunkra előír. Az elért eredményeket elsősorban dicsőséges felszabadítónk, a nagy Szovjetunió támogatásának köszönhetjük, amely nyersanyagok, gépek, szakértők, munkamódszerek, újítások rendelkezésre bocsátásával segítette és a jövőben is segíteni fogja hazánkat a fejlődés útján végzett erőfeszítései során. Az élenjáró szovjet technika jelentékeny támogatást nyújt nekünk. Nagy súlyt kell helyeznünk bányászatunk gépesítésére. Gyors ütemben pótolnunk kell lemaradásunkat ezen a területen. E tekintetben már eddig is szép eredményeiket értünk el, hiszen két évvel ezelőtt alig folyt bányászatunkban gépesített munka. A bányász termelőeszközei valójában kéziszerszámok voltak 1 a lapát és a csákány. A második tervév folyamán pártunknak és kormányzatunknak a szénbányászat fejlesztéséről hozott határozata folytán lényeges előrehaladást tettünk a gépesítés vonalán. Ezáltal megkönnyítettük a bányákban dolgozók munkáját, fizikai erőkifejtésük szükségessége lényegesen csökkent. A gépesítés révén emelkedett a termelés és a termelékenység. Nézzük meg néhány számon keresztül,'menynyiben biztosítja a bánya- és energiaügyi tárca 1952. évi költségvetése azoknak az igén veknek kielégítését, amelyeket egész iparunk fejlődése támaszt a szénbányászat vonalán. Széntermelésünk 1949-ben 11.5%-kai, 1950ben 12%-kal emelkedett és 1951-ben várhatóan 15%-kai emelkedik az előző évvel szemben. Az 1951. évi várható termeléssel szemben 1952. évi tervünk 21%-os emelkedést irányoz elő mennyiségileg a szénbányászat területén. (Taps.) A termelés ilyen nagyarányú emelését részben a dolgozók létszámának emelésével, főleg azonban a termelékenység növelésével érhetjük el. Az 1952. évi terv szerint a bányaipari dolgozók létszáma 1951-hez viszonyítva mintegy 7000 fővel emelkedik. Ez a szaporulat komoly feladatokat is jelent, mert gondoskodni kell lakásépítés révén az új munkások elhelyezéséről, megfelelő ellátásukról, valamint szakmai és politikai nevelésükről. Véleményem szerint a 7000 új dolgozó beállításával egyidejűleg már most gondoskodni kell arról, hogy megfelelő számú lakás álljon rendelkezésükre, amelyben végleges otthont nyerhetnek családjukkal együtt. Javaslom ezért, hogy a bányaés energiaügyi minisztérium részére bányavidékeken építendő lakások költségeire pótlólag 24.3 millió forint beruházási hitel bocsáttassák rendelkezésre. (Taps.) Ebből az összegből többek között Tatabányán 100, Salgótarjánban 80, Petőfibányán pedig 50 épületet fogunk építeni. A termelés és a termelékenység növelésének egyik fontos tényezője a gépesítés. örömmeMátom a költségvetés számadataiból, hogy a jövőben még több gépet kapnak bányászaink, ami lényegesen megkönnyíti a tervteljesítés feladatait. A költségvetésből kitűnik, hogy bányagépgyártásunk 1952-ben 77%-kai emelkedik. A gép azonban önmagában holt tárgy, amelyet az embernek kell működésbe hoznia. Ezért fontos, hogy bányászaink szaktudásának fejlesztése érdekében minden szükséges intézkedést megtegyünk és minden segítséget megadjunk. Bányászainknak érteniök kell a gépek kezelését, ismerniök kell azok szerkezetét, kihasználási lehetőségeiket, és ügyelniök kell arra, hogy a gépek karbantartása előrelátóan szerveztessék meg. A megelőző karban-., tartás lényegesen növeli a gépek élettartamát. A gépesítés mértékének alakulása 1951-ben és 1952-ben százalékszerüen a következő: a munkahelyi szállításnál az 1951. év harmadik negyedében" 38.86%, 1952-ben 54.1%, a jövesztésnél az 1951. év harmadik negyedében 0.56%, 1952-ben 13.7%, a rakodásnál az 1951. év harmadik negyedében 0.73%, 1952-ben 20%. 1952-ben erőteljes ütemben növeljük a külszíni művelésű bányák -számát és azok termelését. Ilymódon nagymennyiségű, könnyebben kitermelhető és olcsó szénnel láthatjuk el népgazdaságunkat. Ilyenek: Tatabánya, Várpalota stb. Ennetk kapcsán feladatunk ezeknek a bányáknak modern bagger gépekkel való ellátása. A termelés és a termelékenység növelését szolgálja az 1952. évi költségvetésnek gépbeszerzésre előirányzott tétele, amely lehetővé teszi, hogy több F 4. fejtőgépet, Dombassz-kombájnt, réselőgépet, többs'záz villamos kézi szénfúrógépet, fejtőkalapácsot, fúrókalapácsot, rázócsuzdát, kaparószalagot, gumiszalagot, többezer csillét, valamint villamos bánvamozdonyokat, Diesel-mozdonyokat és mélyfúróberendezéseket adjunk bányászainknak. Bányászatunk fejlődésében döntő szerepet játszik dolgozóink öntudatos és fegyelmezett mun. kaja is, valamint a műszaki vezetőknek a munkaversenyben való fokozottabb bekapcsolódása. A műszaki vezetőknek arról is kell gondoskodniok, hogy a munkát a bányában ne a megszokottság irányítsa, hanem előrelátó szervezéssel, a helyzet és a körülmények állandó mérlegelésével, a munkahelyek- céltudatos előkészítésével törekedjenek mindig jobb és jobb eredményekre. Meg fogjuk honosítani minden arra alka'mas munkahelyen az új munkamódszereket. Ahol megvannak az előfeltételek, bevezetjük a ciklusos munkaszervezést, amely a'z egyes termelő munkahelyeken belül is lehetővé teszi a tervszerű, előre megszervezett munka biztosítását és igen komoly mértékben növeli a széntermelést. Ez a munkamódszer a gépesítéstől függetlenül alkalmazható mind a 'feltárási munkahelyeken, mind a fejtéseknél és az előváj ásóknál. Amint az elnevezése is mutatja, ë rendszer bevezetése kizárólag a munka 62*
