Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-45
811 Az országgyűlés 45. ülése 1951. évi december hó 19-én, szerdán. 812 Ezen itúlimenően azonban az 1952-es év első negyedévének a feladatait is a fenti módon kell megszervezni és gondos munkával készíteni elő üzemeink részére a szükséges félkészárut, illetve nyersanyagot. Elsősorban alapanyagtermelésünket kell megerősítenünk, amely talapja egész iparunknak, s így a termelőeszközöket előállító iparnak is. A gépipar fejlődésének üteme, a termelésben való részvételének emelkedése, a szocializmus építésében elért eredményeink egyik fokmérője. Ez eredményezi a termelőeszközök gyorsütemű fejlesztését, a termelőeszközök fejlesztése viszont azt kívánja, hogy feltárjuk, létrehozzuk és mozgósítsuk tartalékainkat. Az a feladat, hogy feltárjuk és kiaknázzuk a nyersanyag! adalékokat és energiaforrásokat. Biztosítsuk a munkaerőt a szervezés, vezetés, a szocialista akkumuláció vonalán. Fel kell tárnunk a technika és tudomány tartalékait és ezeket gyorsuló ütemben arányosan kell fejleszteni. Feltáratlan tartalékaink hatalmas lehetőségeket rejtenek. A Gazda-mozgalom sikeréből kiinduló nagyarányú anyagmegtaikiarítás jelentős mértékben hozzájárul — és fokozott munkánk eredményeképpen még inkább hozzájárulhat — az importanyag megtakarításához, tehát a kapitalista országokra való utaltságunk felszámolásához. Az anyagtakarékossági mozgalom mellett óriási jelentősége van iparunkban az örvendetesen izmosodó újítási mozgalomnak, amelynek számadatai az elmúlt év során a következőképpen alakultak: amíg 19x). év az egész nehéziparban 411.359.000 forint eredményt hozott, addig csak a kohó- és gépipar újítási mozgalmának eredményei 1951 január 1-től november l-ig, tehát 10 hónap alatt 423,411.000 formtet eredményeztek. 1951-ben a benyújtott újítási javaslatok jutalmazására a kohó- és gépipar területén 12,379.000 forintot fordítottunk. Mindent el kell követnünk, hogy az anyagtakarékossági és újítási mozgalmat minél szélesebb körben tudatosítsuk és továbbra is eredményeket érjünk el. Ez a két kiragadott példa is bizonyítja az iparunkban reilő hatalmas lehetőségeket. T. Országgyűlés! Ahhoz azonban, hogy ezeket az eredményeket növelhessük, az .szükséges, hogy nehéziparunk fejlesztésének egyik legfontosabb követelményét, a nehézipar gépi beruházásait növeljük. Bár a költségvetési előirányzatban ilyen célokra jelentős beruházások vannak előirányozva, mégis indokoltnak tartom, hogy kohászatunk gépesítését tovább fokozzuk. Ezért szállítóberendezésekre és egyéb kohászati gépekre 10 millió forinttal javaslom' az előirányzat felemelését. > A gépipar fejlesztését gyorsabb ütemű gépesítéssel lehet elérni. A költségvetésben erre a célra is jelentős összegeket irányoztunk elő, de a minőségi termékek előállítása megköveteli, hogy több vas- és fémmegmunkáló gépet bocsássunk iparunk rendelkezésére. Ezért esztergagépekre, fúrógépekre, marógépekre 15 millió forinttal javaslom'az eredeti előirányzat emelését. T. Országgyűlés! Költségvetésünk alapja az elkövetkező idők munkájának és kifejezi azokat a célkitűzéseket, amelyeknek megvalósítása még 'szilárdabba teszi munkásosztályunk hatalmát. Ezért a költségvetést pártom -és a magam nevében elfogadom. (Élénk taps.) ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ ELNÖK: T. Országgyűlés! A tárcához több hozzászóló nincs, ezért a vitát bezárom. Mekis József képviselőtársunk a vita során módosító indítványt terjesztett elő a költségvetés kereteinek 25 millió forinttal történő felemelésére. Minthogy a javaslat felett a költségvetés »Népgazdaság fejlesztése« című fejezeténél kell határoznunk, javaslom az országgyűlésnek, hogy a módosító indítványt adja ki a gazdasági és pénzügyi bizottságnak azzal, hogy erre vonatkozó jelentését az országgyűlésnek a népgazdaság fejlesztése című fejezet tárgyalása alkalmával tegye meg. Hozzájárul ehhez az országgyűlés? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig felteszem a kérdést, hogy az országgyűlés a kohó- és gépipari tárca költségvetését általánoságban és részleteiben elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a kohó- és gépipari tárca költségvetését általánoságban és részleteiben elfogadta. (Nagy taps.) Napirend szerint következik a bánya- és energiaügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Az országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához Oroszi János képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Pothornik József előadó képviselőtársunké a szó. POTHORNIK JÓZSEF előadó: T. Országgyűlés! A bánya- és energiaügyi minisztérium 1951 januárjában alakult meg, így ezúttal elsőízben foglalkozik az országgyűlés a minisztérium költségvetésével. A tárca különös fontosságát a Magyar Dolgozók Pártja programmjáhak az a része adja meg, amely dolgozó népünk elé azt a feladatot állította, hogy hazánkat mezőgazdasági országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá kell átalakítani. Rákosi elvtárs pártunk II. kongresszusán arról számolt be, hogy dolgozó népünk magáévá tette ezt a feladatot és minden erejével harcol a végrehajtásáért. Olyan eredményeket értünk' el, amelyeiknek alapján pártunk eredeti tervünk jelentős .felemelését javasolhatta. Az azóta eltelt idő mindenben igazolta pártunkat. Gerő elvtárs pártunk II. kongresszusán mondotta: »Megnyílt előttünk az a lehetőség, hogy országunkat az eddiginél is gyorsabb ütemben formáljuk át virágzó szocialista országgá, hogy hazánkat még erősebbé tegyük, hogy fokozzuk ríépünk felemelkedésének ütemét, hogy népünk életszínvonalát még nagyobb mértékben növel j ük.« A módosított ötéves terv törvénye az alapanyagókat termelő iparágak elé hatalmas feladatokat állított, amelyeknek teljesítése sorsdöntő egész népgazdasági tervünk végrehajtásában. Gerő elvtárs kongresszusi beszédében hangsúlyozta, hogy ötéves népgazdasági tervünket olyan módon kell átdolgozni, hogy meggyorsítsuk országunk iparosítását, vagyis mindenekelőtt a nehézipart, az ipari alapanyagok, a villamosenergia termelését és a gépgyártást, s általában ; a termelőeszközöket előállító iparágakat fejlesz j szük. A bánya- és energiaügyi minisztérium felü. gyelete alá tartozik az alapanyagokat szolgáltató 62
