Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-45

813, Az országgyűlés 45. ülése 195J. évi december hő 19-én, szerdán. 814 iparágak döntő többsége. Ezeknek az iparágaknak a fejlesztése tervünk egyik központi feladata. A fejlődéshez nagy segítséget jelent a Szovjet­unió állandó támogatása. Eredményeink elérésé­ben fontos szerepet játszik a dolgozóknak a mun­kához való megváltozott viszonya. Mind a szén­bányászatban, mind a minisztériumhoz tartozó többi iparágakban nagymértékben fejlődött a sztahanovista, az újító és munkamódszer átadó mozgalom. Ezek a mozgalmak hozzájárultak a rejtett tartalékok feltárásához. Egyre jobban kiszélesedett és elmélyült az üzemekben a szocia­lista munkaverseny. (Elnök: NAGYISTOK JÓZSEF. — 12.38) Mindezek eredményeképpen a minisztérium­hoz tartozó iparágak termelési eredménye 25.7%­ital nőtt 10 hónap alatt, az elmúlt évhez viszo­nyítva. A komoly fejlődés ellenére is egyes terü­leteken halaszthatatlanul fokozni kell eddigi ered­ményeinket, hogy népgazdaságunkat el tudjuk látni a legfontosabb alapanyagokkal. Elsősorban a szénbányászatról kívánok szólni. A szén iparunk kenyere és így a szénter­melés gazdasági életünk fejlődésére döntő jelen­tőségű. Bár a széntermelés, mint Rákosi elvtárs is megállapította, évről évre emelkedik, mégsem tudta teljes egészében kielégíteni rohamosan fej­lődő iparunk szükségletét. Széntermelésünk ez év első 10 hónapjában több mint 17%-kai emel­kedett az elmúlt év hasonló időszakához viszo­nyítva. A felemelt ötéves terv 1951. évi előirány­zatát a szénbányászat nem teljesítette, mert nagymennyiségű szénnel tartozunk népgazdasá­gunknak. Bízunk abban, hogy a tatabányai tanácskozás tapasztalatai, főleg Rákosi elvtárs útmutatása, továbbá az 1952-es költségvetés hozzásegítenek ahhoz, hogy 1952. évi tervelő­irányzatunkat nemcsak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük. Az 1952. évi költségvetés lehetővé teszi, hogy a hároméves tervben és az ötéves népgazda­sági terv első két évében létrehozott új bányákat nagy mértékben, valamint régi bányáinkat is fo­kozottan gépesítsük, a nehéz fizikai munkát meg­könnyítsük és egyre inkább kiküszöböljük. De nem utolsó sorban hozzájárul ahhoz is, hogy széntermelésünket új bányák nyitásával is fo­kozni tudjuk és ezáltal a párt határozata alapján a ránk háruló feladatokat teljesíteni tudjuk. Nemcsak szénbányászatunk, hanem egész országunk és népünk gyorsütemű szocialista fej­lődésének is örvendetes bizonyítéka, hogy bányá­szati üzemeink ma 12%-kai több dolgozót foglal­koztatnak, mint az elmúlt esztendőben. A szénbányászat mellett jelentős fejlődésen ment keresztül ércbányászatunk is, amelynek ter­melési értéke 10 hónap alatt 27%-kai volt nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Vegyiparunk teljes termelési értéke 26%-kai, olajbányászatunké 15%-kai, energiatermelésünké pedig 18.5%-kai emelkedett. A tárca költségvetéséből megállapítható, hogy az 1951. évi várható teljesítményhez viszonyítva az 1952. évben a minisztérium irányítása alatt álló iparágak-, termelése .29.4%-kai fog emelkedni. Ezen belül a "-szénj par termelése 21%-kai, ásvány­olajtermelésünk mintegy 13%-kai, ércbányásza­tunk a vegyes bányászattal együtt 46%-kai, energiatermelésünk pedig 18%-kai növekszik. Ennek biztosítása céljából a kormány ^ 1952-re 35%-kai magasabb összeget irányzott elő külön­böző beruházásokra, mint 1951-ben. A felemelt beruházási összegek lehetővé teszik az egyes iparágakon belül, főleg a szén­bányászatban a fokozottabb gépesítést, így a jö­vesztés .és a szállítás nagyobbmérvű gépesítését. Ezáltal egyre csökken a bányászatban a nehéz íesti munka, megkönnyítjük, meggyorsítjuk a bá­nyászok munkáját. Az elovájások gépesítésével meggyorsítjuk az új szénterületek feltárását a széntermelés fokozása céljából. Nagy jelentőséggel bír hazánkban a villamos­energia termelésének az ötéves népgazdasági tervben előirányzott emelkedése. Az ötéves terv \égére évi 605 kilowatt/óra villamosenergia, a réginek majdnem Ötszöröse jut minden lakosra. Ezzel hazánk messze maga mögött hagyja a vízi^nergiában is gazdag kapitalista országok egész sorát. Az elektromosenergia termelésének ilyen nagyarányú emelkedése elképzelhetetlen lenne az új erőművek létesítése nélkül. Ezt a célt szolgálják a már eddig felépített erőművek, első­sorban az Inotai Erőmű, amely az ötéves terv egyik legnagyobb energiaszolgáltató berendezése, valamint ezt fogja szolgálni az 1052-ben épülő borsodi erőmű. Az új költségvetés biztosítja színesfémipa­runk továbbfejlesztését. Uj kutatási eljárásokkal, tudományos műszerekkel új érc- és színesfémtele­peket tudunk felkutatni és nyersanyagot tudunk biztosítani épülő színesfémikohóinknak. Az 1952. évi költségvetés nagyban hozzá­járul a vegyiipar fejlesztéséhez, amely mező­gazdaságunk és iparunk részére számos alapanya­got gyárt. A vegyipar fejlesztésével elérjük, hogy hazánkban gyártott műanyagból olyan anyagokat tudunk előállítani, amelyek pótolni tudják a- nyu­gati országokból eddig behozott anyagok jelentős részét. Ötéves népgazdasági tervünkben nagyjelentő­ségű az olajtermelés fokozása, új mezők feltárása, a meglévők jobb kihasználása. 1952. évi költség­vetésünk ezt is biztosítja. A bánya- és energiaügyi minisztérium költ­ségvetése tehát, mint látjuk, biztosítja népgazda­ságunk nagyfontosságú területein azt a fejlődést, amely felemelt ötéves tervünk harmadik évi elő­irányzatának teljesítésével meggyorsítja ~a szocia­lista iparunk megteremtését és a mezőgazdaság tervszerű gépesítését; egyben biztosítja a költség­vetés a dolgozóknak azt, hogy a rájuk háruló nagy és megtisztelő feladatokat el tudják végezni. A tárca költségvetésének összeállításánál az a cél vezette kormányzatunkat, hogy a minisztérium felügyelete alá tartozó iparágakat teljes mérték­ben mozgósítsa a szocializmus építésének meg­gyorsítására, a dolgozó népünk anyagi és kulturá­lis életszínvonalának további emelésére és ami mindezeknek legfontosabb feltétele, békénk meg­védésére. Kérem a t. Országgyűlést, hogy a tárca költ­ségvetését általánosságban és részleteiben fogadja el. (Taps.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom