Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

781 Az országgyűlés 44. ülése 1951. gíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén. Meg­állapítja Alkotmányunk azt is, hogy a Magyar Népköztársaság ezt a védelmet és segítséget a szé­leskörű társadalombiztosítással és az orvosi ellá­tás megszervezésével valósítja meig. Egészségpolitikánk feladata egész dolgozó né­pünk egészségügyi ellátásának biztosítása, foko­zott gondoskodás a dolgozók egészségéről, munka­képességének védelméről. A Magyar Dolgozók Pártjának és kormá­nyunknak dolgozó népünkről való hatásos egész­ségügyi gondoskodása, az egyre javuló életviszo­nyok együttesen eredményezték azt, hogy többek között csecsemőhalandóságunk az 1938. évi 13.1 százalékkal szemben jelenleg 8.4 százalék körül mozog. A tuberkulózis-halálozás 10.000 lélekre szá­mítva, az 1938. évi 14.2 arányhoz viszonyítva jelenleg 8 alá csökkent. A természetes szaporo­dás, ezer lélekre számítva, laz 1938-as 5.7-ről 7.8-ra emelkedett. A halálozási arányszám pedig olyan alacsony, amilyen eddig Magyarországon még sohasen volt tapasztalható. Amíg ugyanis 1938-ban ezer lakosra 14.4 halálozás jutott, addig ez a szám 1949-ben már csak 11.6 szá­ialék volt. Az újjáépítés célját szolgáló hároméves ter­vünk az egészségügyi intézmények helyreállításá­nak, újjáépítésének feladatát megvalósította, sőt túlteljesítette. Felemelt ötéves tervünk világosan hirdeti pártunk gondoskodását egész dolgozó népünkről. A terv egészségügyi beruházásai biz­tosítékai dolgozó, népünk egészségügyi viszonyai további javulásának, további emelkedésének. Ez a^ messzemenő gondoskodás megmutatko­zik a kórházi ágyak számának növelésében, a meglévő kórházak fejlesztésében és korszerűsíté­sében, az anya- és csecsemővédelem keretében szülőotthonok, bölcsődék, napközi otthonok létesí­tésében, új rendelőintézetek, falusi egészség­házak és falusi orvosi rendelőhálózat kiépítésében. Felemelt ötéves tervünk több mint 1 milliárd forintot irányoz elő dolgozó népünk egészségé­nek védelmét szoilgáló intézmények fejlesztésére és létesítésére. A népi demokratikus országunk államrendszerében bekövetkezett fordulat éve tehát egészségügyünk további megszilárdítását eredmé­nyezte. Egészségügyi fejlődésünk döntő előfelté­tele: a tervszerű ipari és mezőgazdasági terme­lés egyre növekszik. Végkép megszűnt nálunk a munkanélküliség, emelkedett a reálbér, javultak .a dolgozók életkörülményei. Dolgozó népünk egész­ségügyi viszonyai alapvetően megváltoztak. Egész­ségpolitikánk a tartós békéért, a béke biztosítá­sáért világméreteikben folyó küzdelmet támasztja alá a maga eszközeivel. Az egészségügyi tárca • 1952. évi költségvetése is ezt a törekvést fe­jezi ki. ' sff Nincs módomban az egészségügyi tárca költ­ségvetésének minden részletére kitérni, csupán né­hány fontosabb kérdést kívánok kiemelni. Gazda­sági fejlődésünk eddigi eredményei, a fejilődés egyre gyorsuló üteme szükségessé teszi a nők fokozott, bekapcsolását a termelésbe. Dolgozó nőink élnek az Alkotmány adta lehetőséggel, amely egyaránt biztosítja a férfiak és nők szá­mára azonos feltételek mellett a munkához való jogot. Egyre emelkedik iparunkban, közlekedé­ORSZAGGYOLÊSI ÉRTESÍTŐ. évi december hó 18-án, kedden. 782 sünkben, mezőgazdaságunkban a dolgozó nők száma. Pártunk és kormányunk körültekintően gondoskodott arról, hogy biztosítsa a dolgozó nők számára a termelőmunkába való bekapcsoló­dás feltételeit. Ezért célul tűzte ki a bölcsődei hálózat kiszélesítését. A múltban azok az anyák, akik dolgoztak, gyermeküket kénytelenek voltak a lakásban, vagy az utca porában felügyelet nél­kül hagyni. Számtaían szerencsétlenség és halál­eset volt ennek következménye. Államunk ezt' a gondot leVette a dolgozó nők válláról. Korszerű bölcsődék, napközi otthonok, szakképzett gon­dozónők gondoskodnak az üzemekben és a lakó­területeken a dolgozó nők gyermekeiről, testi és szellemi fejlődésük biztosításáról, egészségük meg­óvásáról. Az állami gazdaságok területén, a tanya­központokban, a termelőszövetkezeti községekben, az üzemekben és lakóterületeken szervezett böl­csődék, az anya- és csecsemőotthonok és napközi otthonok széles hálózata világos bizonyítéka an­nak, hogy államunk a dolgozó embert állítja gon­doskodásának homlokterébe: a dolgozó ember gyermekét, egészségét, munkaképességét óvja, védelmezi. Már a múlt évben is igen nagy segítséget nyújtott az egészségügyi minisztérium a termelő­csoportokban és termelőszövetkezetekben dolgozó családoknak az idénybölcsődék felállításával. Sok kis falusi gyermek ellátásáról gondoskodtak ezek a bölcsődék, míg édesanyjuk, megértve pártunk és kormányunk szavát, felmérve saját érdekeit, a férfiakkal egysorban dolgozott kinn a mezon a legszorgosabb időszakban. A jövő nyárra már megháromszorozzuk az idénybölcsődék számát és ezekben a- férőhelyeket. Anya- és csecsemővédelmünk fejlődésében ha­tárkövet jelent a Munka Törvénykönyve, mely a dolgozó nők munkafeltételeinek megfelelő meg­állapításával és jgyermekgondozó intézmények szé­les hálózatának létesítésével védi a dolgozó nők anyaságát és elősegíti a nők fokozott bekapcso­lódását a termelőmunkába. így biztosítja államunk, hogy a dolgozó nő kiemelkedjék az évszázados elnyomatásból és egyenrangú tagja legyen, a szocialista társa­dalomnak. A Munka Törvénykönyve hatásos rendelkezé­sekkel biztosítja a dolgozó nők védelmét. Tiiltja a dolgozó nőnek olyan munkára való helyezését, amely testi alkatára tekintettel, ránézve hátrá­nyos következményekkel járhat. Rendezi a terhes anyák munkafeltételeit és biztosítja a terhes, illetve szülőnő számára a szü­lés előtti és szülés utáni szabadságot. A kórházakban megnöveltük a szülészeti ágyak számát. A kórházi ellátás megjavításával elértük, hogy ma már a falusi asszonyok is szí­vesen mennek az intézményekbe szülni. Míg né­hány évvel ezelőtt minimális volt az intézetben szülők száma, addig ma már a gyermekek 38 százaléka kórházakban, szülőotthonokban születik. Ezeknek a gyakorlati intézkedéseknek követ­kezménye az anyai halálozás kedvező alakulása. Az anyai halálozásban a múlthoz viszonyítva 60 százalékos javulás következett be. Az USA anyai halálozása több mint háromszorosa a miénk­nek. Fokozott anya- és csecsemővédelmünk ered­60

Next

/
Oldalképek
Tartalom