Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

783 Az országgyűlés 44. ülése 1951 menye a csecsemőhalálozás csökkenése és az élve­születések számának emelkedése. Pártunk és kormányunk egyik legfontosabb feladatának tekinti a szocializmust építő felsza­badított nők és anyák fokozott védelmét. A másik igen fontos kérdés a tbc elleni küz­delmünk, amelyben szintén jelentős eredményeket értünk el. A tbc kórházi ágyak száma jóval 9000 fölé emelkedett, a háború előttinek másfélszeresére. A. szanatóriumok egész sorát létesítettük volt bankárok, iparbárók, grófok kastélyaiból. így szanatórium lett Vida Jenő síkvölgyi kastélya, Degenfeld-Schonburg gróf baktalórántházi, Tisza Lajos gróf kocsordi, Pejiacsevic* Bésán gróf lengyeltóti, Erdődy gróf dobai, Pallavicini őr­gróf módosi, Károlyi István gróf füzérradványi kastélyából. Megjavítottuk betegágyaink területi elosztá­sát. Míg a háború előtt a csekélyszámú ágyak­nak- 38 százaléka volt vidéki ágy, ma a vidéki ágyak száma már 75 százaJék. Üj tüdősebészeti osztályok egész sorát létesítettük, a tbc sebé­szeti ágyak száma ma már 531. Ma már éven­'ként kb. 10-szer annyi nagy sebészi beavatkozást végeznek tüdősebészeti osztályaink, mint a há­ború előtt. Ezáltal olyan betegek ezreit gyógyít­juk meg, akik műtéti beavatkozás nélkül 2—3 éven belül biztosan elpusztultak volna. A csont tbc-s ágyak számát is jelentősen felemeltük. Ezeknek a száma ma 538, a háború előttinek 350 százaléka. A tuberkulózis elleni küzdelem terén eddig elért eredményeink 'visszatükröződnek a gürnő­kóros halálozás görbéjén, amely a felszabadulás óta olyan meredek csökkenést: mutat, hogy az példa nélkül áll a halandósági görbe eddigi ala­kulásában. Foglalkozni szeretnék röviden egészség­politikánk egyik jelentős területével, a felszaba­dulás előtt teljesen ismeretlen •munkaegészség­ügy kérdésével is. Felszabadulásunk előtt szervezett üzem­egészségügyről nem lehetett beszélni. Az üzem­egészségügy fejlődését ipari fejlődésünk, az öt­éves terv lendítette nagy mértékben elő. Rákosi elvtársnak emlékezetes diósgyőri látogatásával indult el a munkaegészségügy rohamos fejlődése. Ennek következtében kiépítet­tük az üzemi orvosok és ápolónők széles háló­zatát, akik baleset, rosszullét esetén gyógyítják az üzemek dolgozóit. Ma már minden legalább 500 dolgozót fog­lalkoztató üzemben üzemi orvosok gondoskodnak dolgozóink egészségéről. Az üzemi dolgozóknak munkahelyükön való fokozott egészségvédelmét biztosítják azok a hatalmas üzemi beruházások, amelyeiket pártunk II. kongresszusa határozatá­nak megfelelően az üzemek területén végrehajtot­tunk. Az üzemekben a munkakörülmények egész­ségügyi vonatkozásban is a Szovjetunió tapasz­talatai alapján hatalmas mértékben fejlődnek, és mindinkább felszámoljuk ezen a téren is a kapi­talizmus örökségét. Míg a kapitalista államokban azért végzik a felvételi orvosi vizsgálatokat az üzemekben, hogy csak a legteherbíróbb, a legnagyobb profi­. évi december hó 18-án, kedden. 784 tot hozó dolgozót alkalmazzák, addig nálunk a felvételi orvosi vizsgálatok célja a csökkent munkaképességűek megfelelő, egészségükre nem károsan ható munkakörbe való beállításának biztosítása. Bevezettük az alkalmazást megelőző orvosi vizsgálatokat. Üzemi orvosok ellenőrzik az óvó­rendszabályok betartását, védőételek kiszolgálta­tását, az üzemi étkeztetést és részt vesznek az üzemi napközi otthonok, bölcsődék egészségügyi irányításában. Az üzemi orvosok tevékeny oktató, felvilágo­sító munkát végeznek. A dolgozókat mind a fog­lalkozásukkal kapcsolatos, mind az általános egészségügyi ismeretekre oktatják és elősegítik a magasszínvonalú üzemi egészségügyi kultúra kialakulását. Az üzemi egészségügy igen nagy­jelentőségű eredménye szocializmust építő népi demokráciánknak. Biztosítja, hogy a termelés hősei, nagyszerű bányászaink és üzemi dolgo­zóink egészségesen, a balesetektől megóva végez­hessék termelő munkájukat. Államunk gondoskodik üzemi dolgozóink egészséges munkahelyéről, védi dolgozóinkat a foglalkozási betegségektől, a balesetektől, kor­szerűen felszerelt üzemi -rendelők, fürdők és zuhanyozók biztosítják dolgozóink számára a munkaképesség magasfokú védelmét. Csak a Szovjetunióban és a szocializmust építő népi demokráciákban ismeretes az üzemi egészségügynek ez a fejlett formája. A falusi dolgozók egészségéről való szerető gondoskodás is fontos feladata korm anyunk egészségpolitikájának. Mezőgazdasági területen kiépítettük azt a megfelelő egészségügyi szervezetet, amely kellő­képpen biztosítja . a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátását. Falusi orvosi rendelők és gondozók széles hálózata áll ma már a falu dolgozóinak rendel­kezésére. Az egészségügyi szervezés lenyúlik a mezőgazdasági tanyaközpontokig, egészen a fal­vak dolgozóihoz, hogy jó egészségügyi ellátás­sal segítse mezőgazdasági dolgozóinkat termelő­munkájukban. A dolgozók ingyenes egészségügyi ellátása, a betegségek megelőzése, a dolgozók számára biztosított egyéb egészségügyi kedvezmények, mint például a gyógyüdültetés, a gyógyfürdők használata, mind olyan intézkedések, mélyek vilá­gosan igazolják azt, hogy egészségpolitikánk központjában a dolgozók egészségéről, munka­képességéneik védelméről való gondoskodás áll. . A magasszínvonalú gyógyítást biztosítja az egyetemeinken folyó és a Szovjetunió tapasztala­tain alapuló fejlett oktatási rendszer, valamint az egészségügyi középkáderek képzésére szolgáló iskoláink széles hálózata. Az 1952-es költségvetésben komoly összeget fordítunk sportoló ifjúságunk egészségének védel­mére is. A tömegsport hatalmas arányú kifejlődé­sével feladataink is meghatványozódtak. A sport jelentősege a nevelés, a termelés, a honvédelem vonalán jól ismert. Hazánkban ma már százezrek sportolnak, akiknek egészségéről gondoskodnunk kell. A sportegészségügy a be­tegségmegelőzés egyik legfontosabb módja. Ezen a területen is a Szovjetunió példáját követjük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom