Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

759 Az országgyűlés 44. ülése 1951. évi december hó 18-án, kedden. 760 lők és mint a tanácsok tagjai, a néppel való állandó érintkezésben — ami természetes kötelességünk — minden alkalommal mutassunk rá a belügyi igazgatás szerveinek fontosságára, s arra, hogy ezek a szervek milyen sokféle, de mindig a dolgozó nép érdekében való tevékenységet fejfenek ki. Mutassunk rá arra, hogy az állam és a közigazgatás ma már nem áll szemben a dolgozókkal, hanem értük van, érettük dolgozik. Az állam nem a múlt elnyomó osztályok zsarnokságát szolgálja. Ezeket az elnyomó osztályokat jórészben megsemmisítettük, s az állam és a közigazgatás a dolgozó nép hatalmának kifejezője. A falu élete nap mint nap százszor meg százszor bizonyítja, hogy az állam a dolgozó nép további felemelkedésének eszköze. Javítsuk tovább a tanácsok munkáját és rajtuk keresztül tegyük még szorosabbá a dolgozók és az államigazgatás kapcsolatait. A belügyi tárca költségvetését, amely nagymértékben szolgálja a falu felemelkedését, örömmel elfogadom. (Elénk taps.) ELNÖK: Minthogy a tárcához több hozzászóló nincs és módosító indítványt nem jelentett be senki, kérdem a t. Országgyűlést, hogy a belügyi tárca [költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadja-e? (Igen!) Kimondom .a határozatot: az országgyűlés a belügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. (Nagy taps.) T. Országgyűlés! Az ülést 3 óráig felfüggesztem. (Szünet: 14.12—15.02.) (ELNÖK: DÖGEI IMRE.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a honvédelmi tárca és vele kapcsolatban az Államvédelmi Hatóság című fejezet költségvetésének tárgyalása. Az Országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához Hazai Jenő, Nagy István és Szomolyai Agostonné képviselők jelentkeztek szólásra. Nyemecz Lajos előadó képviselőtársunké a sző. NYEMECZ LAJOS előadó: T. Országgyűlés! Országunk, dolgozó népünk számára az 1951. év újabb nagy sikerek és győzelmek kivívásának esztendeje. Dolgozóink túlnyomó többsége, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek nagy lelkesedéssel harcolnak népgazdasági tervünk teljesítéséért, túlteljesítéséért. Ezt világosan mutatják elért eredményeink mind gazdasági, mind kulturális vonalon. Eddig elért eredményeink és további eredményeink kivívásának, népgazdasági tervünk sikeres végrehajtásának mindenekelőtt egyik döntő előfeltétele a béke és ennek feltétlen megvédése. A béke fennmaradásáért vívott harcban mi sem maradhatunk tétlenül. Néphadseregünket vívmányaink védelmére, hazánk szent határainak biztosítására tovább kell korszerűsíteni, erősíteni a békeszerződésben előírt határok között. Ezt parancsolóiag megköveteli tőlünk a feszült nemzetközi helyzet, és ezért ezeo a téren a legkisebb mulasztás is megbocsáthatatlan bűn lenne nemzetünk ellen. T. Országgyűlés! Az Egyesült Államok vezérletévei az imperialista hatalmak eszeveszett fegyverkezést folytatnak, és minden törekvésük a harmadik világháború kirobbantása, elsősorban a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. E céljuk elérésére katonai támaszpontokat építenek ki szerte a világon a Szovjetunió, Kína és az európai népi demokratikus államok megtámadása céljából. Szövetkeznek minden söpredékkel, kémekkel, fasisztákkal, háborús bűnösökkel, összeesküvéseket szőnek, provokációkat hajtanak és hajtatnak végre a szabad világ ellen; diverzánsokat dobnak le repülőgépről a kapitalizmus jármától megszabadult országok területére, hogy ott robbantásokat, gyujtogatásokat és gyilkosságokat kövessenek el és hogy ezzel megzavarják a békés építőmunka lendületét. Déli határunkon a történelem talán legszennyesebb figurája, a jugoszláv nép hóhéra, Tito — nevének hallatára minden becsületes embert undor és megvetés fpg el — eladta hazáját az amerikai imperializmusnak. Ezzel az imperialista amerikai blokk határos lett szabad hazánkkal. Nemcsak a már szabaddá lett világban, de az egész földkerekség minden becsületes emberében általános megdöbbenést keltett az a minden nemzetközi jogot nyíltan felrúgó arcátlanság, hogy az Egyesült Államok elnöke ez év október 10-én egy úgynevezett »kölcsönös biztonságról szóló 1951. évi törvényt« írt alá, amely száz millió dollárt irányoz elő a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni felforgató tevékenység pénzelésére. Nem mintha ennek a gyalázatos törvénynek a megjelenése előtt az Egyesült Államok nem követett volna el mindent belügyeinkbe való beavatkozások és összeesküvések sorozatával a nép hatalmának megdöntésére, a régi rend visszaállítására, hazánknak a béketábor oldaláról való elszakítására, mely kudarcba fulladt kísérletekről a nemrégiben megjelent Fehér Könyv is bizonyságot nyújt. A diverzánsokat pénzelő törvény és a november 17-én hazánk légiterébe megfontolt szándékkal s kitűzött céllal berepült és leszállásra kényszerített amerikai repülőgép között látnunk kell a kapcsolatot, és ez kell, hogy még jobban felkeltse és fokozza éberségünket. Nem maradhatunk tehát tétlenek, t. Országgyűlés, és hadseregünket további korszerűsítéssel erősítenünk kell. Mi büszkén valljuk magunkat a nagy Sztálin vezette, nap mint nap erősödő szilárd béketábor harcosainak, ez azonban kötelez is bennünket arra, hogy a béke ügyét korszerű, erős hadsereggel szolgáljuk. Ezzel kapcsolatban idézem Rákosi Mátyás szavait a II. Kongresszuson elhangzott beszédéből: »Ebben a nemzetközi helyzetben, amikor az imperialisták teljes gőzzel fegyverkeznek, amikor déli határainkon Tito amerikai zsoldban álló bandái csörgetik fegyverüket, iá magyar népi demokráciának kötelessége, hogy honvédségét a békeszerződésben megjelölt határok között fejlessze. Nem kell magyaráznunk, hogy ennek a honvédségnek nincs egyéb feladata, mint hogy védje hazánk függetlenségét és szabadságát. Dolgozó népünk tudja, hogy honvédsége csak azt a célt szolgálja, hogy a népi demokráciának vívmányait megvédje. Ezért olyan népszerű