Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

761 Az országgyűlés 44. ülése 1951. fiatal honvédségünk, ezért támogatja szívvel­lélekkel, mint békénk és biztonságunk őrét, az egész dolgozó nép.« T. Országgyűlés! Nézzük meg, hogy miért is szerette annyira meg és zárta szívébe dolgozó népünk új, fiatal honvédségünket? Mert tudja, hogy az ország megvédése jó kezekbe van letéve, hiszen a sajáttá vált országát saját fiai őrzik és mert látja, hogy a kiváló katonai szakismeretek elsajátítása mellett egyben a honvédség új embereket is formál fiataljainkból. A honvédség az a nagy iskola, mely az új szocialista kultúra szellemében neveli katonáinkat Igen, mi áldozunk honvédségünkre. Ezek között az áldozatok között fontos helyet foglal­nak el olyan kiadások, mint a haladó irodalom alkotásaival rendelkező csapatkönyvtárak, mint a filmvetítőgépek és a rendszeres filmellátás, mint a kulturális felvilágosító intézmények, kul­túrszobák, tisztiklubok hálózata. További jelen­tős összegeket költünk a hadseregben működő kultúrcsoportokra, a december 21-én megnyíló Néphadsereg Színházára, valamint a magyar néphadsereg központi tiszti házára, amely Buda­pest kulturális életének mind jelentősebb ténye­zője lesz. Amikor népünk, kormányunk néphadseregün­ket ezen a területen anyagi eszközökkel támo­gatja, hozzájárul ahhoz, hogy hadseregünk ered­ményesen betölthesse azt a feladatot, amely a felszabadult magyar ifjúság nevelése terén, a hazánkban lezajló kultúrforradalom sikeres meg­valósítása terén reá hárul. Hadseregünket kiváló felszereléssel és ruhá­zattal látjuk el, és büszke örömmel látja népünk a testileg és szellemileg jól fejlődő, erőt sugárzó fiait. Ez a szerető gondoskodás egész néphad­seregünket a nép iránti még fokozottabb hűségre kell hogy kötelezze. T. Országgyűlés! Népünk és hadseregünk megbonthatatlan egység. Ez a megbonthatatlan egység a béke, a haladás, a szocializmus nagy ügye iránti odaadásban, áldozatkészségben feje­ződik ki a legszebben. A szocializmus építése a termelő munka frontján és hazánk határainak fegyveres védelme: ugyanannak a dolognak két oldala. Erre gondolt Rónaszéki József tiszthelyet­tes elvtárs levelének alábbi soraiban: »Valahány­szor eltávozásra vagy szabadságra hazamegyek községembe, Pilisre, vagy a hazulról írt levelek­ből értesülök jkőzségem további fejlődéséről, mindig újabb erőt nyerek munkám még jobb el­végzéséhez, mindig jobban és jobban érzem ez­után a felelősséget, hogy mindezt nekem kell megvédenem.« Számtalan példában tükröződik vissza né­pünk és hadseregünk egysége. Ennek szép meg­nyilvánulása volt ez év szeptember 29-én a Nép­hadsereg Napja, amikor néphadseregünk harcosai felkeresték az üzemek, a falvak dolgozóit, kifejez­ték hűségüket a nép iránt, ugyanakkor a dolgo­zók felajánlásokat tettek a Néphadsereg Napjának tiszteletére. Számtalan levél érkezett a Néphad­sereg Napja előtt üzemeinkből, tszcs-inkből, dol­gozó parasztjainktól, melyekben a szeretet, a meg­becsülés szólalt meg hadseregünk felé. Számos üzem, szövetkezeti város, község adott néphad­seregünknek csapatzászlót, A csapatzászló szent évi december hó 18-án, kedden. 762 j szimbóluma népünk és hadseregünk egységének, J és néphadseregünk harcosai örök hűséget fogad­nak a. néptől kapott zászlónak, melynek becsüle­tére minden időben úgy vigyáznak, mint a sze­mük fényére. A hadsereg és a nép megbonthatatlan egy­sége fejeződik ki abban is, hogy katonáinkat a kiképzés nehéz munkájában dolgozóink munka­hőstettei lelkesítik és dolgozóink munkahőstettei ­bői merítenek erőt. Magyar Mihály hadnagy elv­társ Gazda Gézához írt leveléből idézek: »Nekünk, a néphadsereg harcosainak, hon­védeknek és tiszteknek az a feladatunk, hogy megvédelmezzük szabad hazánkat minden táma­dással szemben. Ebben a munkánkban példaként áli ellőttünk* és lelkesít bennünket az a hősi harc, amelyet ti a teremtés frontján vívtok népgazda­ságunk erősítése és fejlesztése érdekében. Lelke­sít bennünket az a mozgalom, amelyet te kezde­ményeztél. Mi veletek együtt azt akarjuk, hogy hazánkban minél előbb megvalósuljon a szocia­lizmus, felépüljön a dolgozók boldog hazája. Ezért küzdünk, harcolunk a kiképzési feladatok eredményes végrehajtásáért, a dolgozó nép által kiszabott parancsok maradéktalan teljesítéséért. Gyakorlataink végrehajtása közben nem isme­rünk fáradalmakat és nehézségeket, mert ismer­jük, látjuk a célt, hazánk szent határainak védel­mét.« Csak néhány rövid példán keresztül mutat­hattam be, hogy milyen is a mi új honvédségünk. De ez a néhány példa is érzékeltetheti, hogy miért is olyan büszke minden szülő katona­fiára és miért is jelent oly hatalmas vonzóerőt egész ifjúságunk számára mindannyiunk büszke­sége, a néphadsereg. T. Országgyűlés! Békés építőmunkánk, szo­cialista építésünk biztonságát a honvédelmi és államvédelmi kiadások szolgálják. Erre a célra költségvetésünk 14%-át fordítjuk, ami önmagá­ban is kifejezője szilárd békepolitikánknak. Jugo­szláviában Tito és bandája az 1951/52-es költ­ségvetési évben katonai kiadásokra a költség­vetés 70%-át, az Egyesült Államok a költség­vetés 69% -át, az acéltermelésnek pedig 75%-át fegyverkezésre fordítja. Anglia 1951. évi költ­ségvetésében 1490 millió fontsterlinget tesznek ki a hadi kiadások, ami 690 millió fontsterling emelkedést jelent az 1950. évhez képest. T. Országgyűlés! Az országgyűlés a magyar dolgozók harcos békeakaratának tesz eleget, amikor békénket és szabadságunkat biztosító néphadseregünk költségvetését elfogadja. Ezzel is biztosítja, hogy hazánk — Rákosi elvtárs sza­vaival élve — ne rés, hanem erős bástya legyen a ibéke frontján. Ezért kérem a t Országgyűlést a költségvetés elfogadására. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZETT JÓZSEF jegyző: Hazai Jenő! HAZAI JENŐ: T. Országgyűlés! Miközben az országgyűlés " a költségvetést tárgyalja, üze­meink, bányáink doligozói sorra jelentik ötéves tervünk második évi tervének sikeres végre­hajtását. Néhány héttel ezelőtt, az Októberi Szo­cialista Forradalom 34. évfordulóján megindult a munka az épülő sztálinvárosi Sztálin Vasmű egyik üzemében. December 13-án az Inotai Erőmű

Next

/
Oldalképek
Tartalom