Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

717 Az országgyűlés 44. ülése Í95Í. tovább növeli hallgatóinak számát. Az 1951. évben a Külügyi Akadémia levelező tanfolyamot is indított, részint saját káderei továbbképzésére, részint a további utánpótlási lehetőségek biztosítására. Ezt a tanfolyamot a következő évben a külügyminisztérium továbbfejleszti és bővíteni fogja a hallgatók körét. Ezek a szempontok indokolják, hogy a Külügyi Akadémia költségvetése az 1951. évi 3.2 millió forintot kitevő előirányzattal szemben az 1952. évi költségvetésben 4.1 milliard forinttal szerepel. A szakmai képzés szempontjából első helyen áll a külügyminisztérium dolgozói nyelvtudásának emelése. 1951-ben a külügyminisztérium dolgozóinak 70%-a részesült nyelvoktatásban és a nyelvoktatás színvonalát 1952-ben még jelentősen emelni kívánjuk. Az elmondottakban ismertettem a • külügyi tárca költségvetésének és a külügyminisztérium munkájának vezető szempontjait. Szilárd meggyőződésem, hogy a külügyminisztérium továbbra is betölti azt a szerepet, amely a Szovjetunió által vezetett béketábor harcaiban és a Magyar Népköztársaság kormánya által kijelölt célok megvalósításában részére feladatul jut. T. Országgyűlés! A külügyminisztérium költségvetését az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága letárgyalta és elfogadta. Kérem, hogy az országgyűlés is fogadja el a külügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZETT JÓZSEF jegyző: Benke Valéria. BENKE VALÉRIA: T. Országgyűlés! A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormányának minden törekvése arra irányul, hogy a béke ügyét szolgálja. Ezt bizonyítja a külügyminisztérium költségvetése is, amelynek minden tétele a békés építő munkát, a " szocializmus felépítését és a béke fenntartását segíti elő. Rákosi elvtárs mondotta a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusán; »A béke megőrzése a magyar nép legszentebb ügye és végig kitart mellette. A magyar dolgozó nép azt is tudja, hogy a békét nem elég óhajtani, a békét meg kell védeni, a békéért harcolni kell.« Ezt a célkitűzést dolgozó népünk lelkesedve követi és a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével következetesen harcol a béke biztosításáért. A magyar nép békés építőmunkája hatalmas eredményeket ért el. Népi demokráciánk ereje gyarapodik és megnövekedett erővei tud részt venni a béketábor oldalán a tartós békéért folytatott harcban. A magyar nép küzdelme a békéért szerves része a világ népei által a békéért folytatott harcnak. A világbékemozgalom korunk leghatalmasabb tömegmozgalmává vált és nagy szerepe van a nemzetközi politikában. Az amerikai imperialisták agresszív terveinek világméretű leleplezése volt a béke hívei párizsi világkongresszusának kiáltványa 1949. áprilisában. Ez a felhívás a népek lelkiismeretéhez ^ szólt, figyelmeztette őket a közeledő veszélyre, de azt is határozottan leszögezte, hogy ez a veszély elhárítható, ha a népek békevágya elszánt cselekvéssé változik. Az imperialisták gúnyolódva fogadták, semmibe vesző szjónak tartották a Béke Hívei Világkongresszusának felhívását, nem számítottak arra, hogy a népek ORSZÁGGYŰLÉSI ÄBTESTTö. évi december hó 18-án, kedden. 718 éberségét élesztgető világmozgalomnak sikerül megzavarni sötét mesterkedéseiket. Ennek két és fél éve. Azóta nem nevetnek, nem gúnyolódnak, hanem minden erővel igyekeznek elfojtani a békemozgalmat, üldözik a békeharcosokat, ' szervezeteiket, gyűléseiket betiltják, törvényeket hoznak, vagy régi törvényeket kaparnak elő, amelyek jogcímet adnak ahhoz, hogy börtönbe vessék a békeharcosokat. Nem riadnak vissza a j csalás és rágalmazás semmiféle aljas módszeré| tői sem. De minden igyekezetük hiábavaló! A békemozgalom korunk legyőzhetetlen mozgalma, a nemzetközi politika döntő tényezője lett. Az amerikai imperialisták és lakájaik mindenre kész serege újabban rekedtre kiabálja magát arról, hogy céljuk a béke, a demokrácia, a szabadság és a népek jólétének biztosítása. Minket is részesíteni akartak az amerikai életforma eme különleges áldásaiban, de mi nem kérünk belőle. Ma már a kapitalista országokban is egyre nagyobb azoknak a dolgozóknak száma, akik látják, hogy a szavak és tettek az imperialistáknál nem fedik egymást és egyre inkább süket fülekre találnak náluk a hangzatos Trumanszólamok. Nyugat-Európa, a gyarmatok dolgozói most tanulják véres-könnyes leckékből, hogy a legszentebb emberi jogokkal dobálódzó imperialisták szótárában milyen különös értelme van a jog, igazság, béke, szabadság stb. szavaknak. A Marshall-terv és az Atlanti Paktum jólétet és biztonságot ígér Nyugat-Európa népeinek. Jólét, biztonság! Hogyan értelmezik ezt az imperialisták? Az Olasz Altalános Munkásszövetség jelentése szerint Olaszországban a dolgozók kategóriájában egyetlen család sincs, amelynek létminimuma biztosítva lenne. A munkanélküliek száma 4 millió. Párizsban 175.000 olyan lakásnak nevezett nyomortanya van, amelyek nagyrészét 1821 előtt építették. A háborúban elpusztult 12.000 lakásból 11.000-et a mai napig sem építettek újjá. Mit tesz a kormány a párizsi lakásnyomor megszüntetése érdekében? Emeli a lakbéreket és kilakoltatja a fizetésre képtelen munkáscsaládokai. Szajna megyében egy év alatt 4000 családot lakoltattak ki. 50.000 lakást lehetne építeni azon a pénzen, amennyibe egy páncélos hadosztály kerül, de a népáruló francia kormány, a háborús politika készséges híve, a hadosztályókat szaporítja, nem a lakásokat. Nyugat-Németországban a ' munkanélküliek szarna megdöbbentően emelkedik. A bajor erdőI vidéken vannak olyan községek, ahol a férfiak j 90%-a munkanélküli. De- a biztonsággá} sem I állnqk jobban Nyugat-Németország lakói, mint a jóléttel. Hídjaikat aláaknázzák, szülőföldjük elárasztását készítik elő az amerikaiak. Es mit tesznek az arab államokban, ahol az ottani népek akarata ellenére középkeleti parancsnokságot akarnak létesíteni? Az Al Zaman című egyiptomi 'lap erről a következőket írja: »Az angol haderő jelenléte önmagábanvéve éles és veszélyes támadás a béke és biztonság ellen a világnak ezen a * részén.« Vagy talán a sortüzek, gyilkosságok, 56