Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-44

707 Az országgyűlés 44. ülése 1951. kajának megjavítására, a minisztériumok, a tanácsok irányító munkájának egybehangolására vonatkozó határozatokat. A felhozott példákból láthatjuk, hogy a Népgazdasági Tanács széles körben érvényesítette államigazgatásunkban a Magyar Dolgozók Pártja gazdaságpolitikai célkitűzéseit. A Népgazdasági Tanács jövő évi feladatainak középpontjában nyilvánvalóan a minisztertanács és a párt legutóbbi döntő jelentőségű, egész népgazdaságunkat alapvetően érintő határozata végrehajtásának biztosítása, azoknak a gazdasági eredményeknek a megszilárdítása és kiszélesítése áll, amelyeken a határozat alapul. Ezen belül is elsőrendű feladat az ipari termelés és ezen belül a lakosság fogyasztására irányuló közszükségleti cikkek termelésének növelése és minőségének megjavítása, az állami készletek további növelése, begyűjtési rendszerünk továbbfejlesztése, a mezőgazdasági termelés emelése, az állami kereskedelem munkájának fejlesztése, a takarékosság fokozása az állami és gazdasági élet minden területén és nem utolsó sorban a munkafegyelem és az állami fegyelem megszilárdítása mind a termelés, mind a begyűjtés, általában az állami és gazdasági élet minden területén. T. Országgyűlés! Eredeti ötéves tervünk első évének sikeres teljesítése bebizonyította, hogy az eredeti előirányzatot nagyobb erőfeszítések nélkül jelentősen túl tudtuk teljesíteni. Ez lehetővé, de egyben szükségszerűvé is tette az eredeti tervelőirányzat átdolgozását, felemelését, ötéves tervünk 1951. évi része már kiküszöbölte ezt a hiányosságot. Teljesítése komoly harci feladatot jelentett munkásosztályunk, egész dolgozó népünk számára. Ki kell emelnem az Országos Tervhivatalnak ezen a téren végzett jó munkáját. Az 1951. év folyamán nemcsak a tervezés során eddig fennállott késedelmet sikerült behozni, hanem % szovjet tervezési gyakorlat széleskörű alkalmazásával 1951. évi tervünk feszített, mozgósító, bolsevik terv lett. Mindezek mellett a munkálatok mellett kellett az Országos Tervhivatalnak végrehajtania a párt útmutatásait követve az egész ötéves terv felemelését is. Ma már a népgazdaság valamennyi ágát hiánytalanul bevontuk tervezési rendszerünkbe. Még a legutóbbi időkig is aránylag elmaradottnak volt mondható kereskedelmünk és mezőgazdaságunk tervezése. Ezeket a hiányosságokat kiküszöbölve ma már népgazdasági tervünk alapja a szélesen kidolgozott népgazdasági mérlegrendszer, amely lehetővé teszi a termelés és a fogyasztás, a lehetőségek és az igények szembeállítását. Mindez biztos alapot, szilárd támaszt" ad népgazdasági terveinknek. A tervezés területén komoly lépést jelentett előre a megyei, városi és járási tanácsok^ tervapparátusának kialakulása, ezek bekapcsolása a tervmunkába. A tanácsok feladata e téren, hogy a területi tervek alapján segítsék kialakítani a szocialista jellegű ipari és mezőgazdasági vidékeket, városokat és falvakat. Még mindig tapasztalható tervezésünkben az a jelenség, hogy a termelési és a beruházási tervek alapos kidolgozása mellett aránylag kevesebb figyelmet szentelünk az önköltségi tervek, kidolévi december hó 18-án, kedden. 708 gozásának. Az eddiginél jobban kell tudatosítanunk gazdasági életünk egész területén, hogy számunkra az olcsó, a rentábilis termelés a döntő és nem a mindenáron való termelés. Népgazdasagunk fejlesztése, beruházásaink, állóalapjaink növelése szempontjából nem mellékes kérdés, hogy olcsón termelünk-e, sokat halmozunk-e fel, csökkentjük-e az árakat, avagy ellenkezőleg, drágán termelünk, csökkentjük a felhalmozást és nem tudjuk végrehajtani az életszínvonal emelkedését biztosító árcsökkentéseket. Az önköltségcsökkentés döntő tényezőjévé kell válnia a fejlődés folyamán a termelékenység új beruházások nélküli emelkedésének. Berija elvtárs beszédéből, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóján tartott, világosan kitűnik, hogy a Szovjetunióban az önköltségcsökkentésnek csak egyharmada származott új beruházásokból. Ez megmutatja, hogy a meglévő kapacitások jó kihasználása, a munka jobb megszervezése, az öntudatos munkások leleményessége és a szocializmus építése összes tartalékainak mozgósítása milyen hatalmas lehetőségeket rejt magában. Az önköltségi terv teljesítése megköveteli — az említetteken kívül — az anyagtakarékosságot, a selejtcsökkentést, a gépek jókarbantartását és megóvását, a harcot a másodpercekért, a minőségért. Végül nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy tervszerű tervteljesítésről csak akkor beszélhetünk, ha a mennyiségi mutató mellett a minőségi mutatókat is figyelembe vesszük. Tudatosítanunk kell, hogy a minőségi termelés teszi, lehetővé, hogy üzemeink jobb termelőeszközöket, dolgozótársaink pedig fizetésükért tartósabb, jo6b szükségleti cikkeket vásárolhassanak. Éppen ezért fokoznunk kell a minőség ellenőrzését, amit elsősorba« a minőségi előírások helyes megtervezése és azok betartása biztosít. Áttérve az Allarhi Ellenőrző Központ költségvetésének vizsgálatára, hangsúlyozom, hogy az Alíami Ellenőrző Központ 1951. évi költségvetése mintegy 3 millió forint személyi és dologi meg• takarítással zárult, és 1952. évi előirányzata 2 millió forinttal alacsonyabb az előző évinél. Az Állami Ellenőrző Központ 1951. évi, a Magyar Dolgozók Pártja II, Kongresszusán kapott iránymutatás alapján végzett munkájában — még bőven meglévő hiányosságai mellett — számos eredményről számolhat be az állami fegyelem megsértésének, a törvények, rendeletek be nem tartásának, a bürokrácia maradványainak kiirtása területén. Az 1952. év folyamán — a Szovjetunió állami ellenőrzésének tanulmányozása alapján — szükséges, hogy az Állami Ellenőrző Központ eddigi feladatkörét kibővítse, továbbfejlessze szervezetét, módszereit, megváltoztassa a fejlődés folyamán célszerűtlennek bizonyult és elavulttá vált némely gyakorlatát. Az Állami Ellenőrző Központnak az állami igazgatási rés gazdasági szervek működésének mélyreható, a főhibák féltárására'irányuló ellenőrzését kell elvégeznie. Vizsgálatait elsősorban azoknál a szerveknél kell folytatnia, amelyeknek tevékenysége az állami életre és a népgazdaság egészének fejlődésére a legnagyobb kihatással