Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-44
70» Az országgyűlés 44. ülése 1951. évi december hó 18-án, kedden. 710 van, és amelyek hiányos munkájuk folytán hátráltatják az állami tervek teljesítését. A szocialista tulajdon fokozott védelme és a pénzügyi, költségvetési fegyelem megszilárdítása érdekében az Állami Ellenőrző Központnak gyakori és váratlan ellenőrzéseket kell tartania. Különös figyelmet kell fordítania az állami élelem- és anyagtartalékok megőrzésének és felhasználásának ellenőrzésére. Az Állami Ellenőrző Központnak a szovjet tapasztalatok alapján módosult feladatai ellátásához megfelelően növelni kell az ellenőrök politikai képzését és szakmai felkészültségét, és meg kell változtatni káderei összetételét is. Ebből a célból fokozott mértékben kell apparátusába magasabb műszaki és egyéb képzettséggel rendelkező szakembereket, mérnököket, technikusokat behozni. Az Állami Ellenőrző Központ munkájában fokozottan és következetesen alkalmazni kell a Szovjetunió állami ellenőrzési minisztériumának tapasztalatát és gyakorlatát. T. Országgyűlés! ötéves tervünk második évének nagyobb feladatait csak mozgósítható erőforrásaink pontosabb számbavételével, tervezési munkamódszereinkben a statisztika következetesebb alkalmazásával tűzhettük napirendre. Még a közelmúltban is tervgazdálkodási gyakorlatunk egyik számottevő hiányossága az volt, hogy irányító szerveink egyrészt nem rendelkeztek megbízható adatokkal, másrészt a rendelkezésre álló statisztikai kimutatásokat nem használták megfelelően. A Központi Statisztikai Hivatal az utóbbi időben megteremtette népgazdaságunkban a szocialista statisztika alapjait, az adatgyűjtéseket gyorsabbá és pontosabbá tette; ugyanakkor a statisztikának a legutóbbi időben végrehajtott decentralizálásával csak most kezdi megvalósítani azt a célt, hogy a statisztika mindenütt, az egyes minisztériumokban és főosztályokon, központokon és egyéb helyeken valóban a vezetés és ellenőrzés eszközévé váljék. Az ipar, a kereskedelem és a közlekedés területén ma már a statisztikai adatokat közvetlenül a minisztériumok gyűjtik be, és ami fontosabb: ezeknek az adatoknak .az alapján közvetlenül értékelik a felügyeletük alá tartozó szervezetek működését. A helyes statisztikai rendszer kialakítását azonban az egészségügy és a közoktatásügy területén is biztosítani kell. A decentralizált statisztika már eddig is jelentős eredményeket hozott: a minisztériumokhoz, trösztökhöz közelebb került és ezzel általánosabbá vált a statisztika használata, mint a vezetés, ellenőrzés módszere. Egyes minisztériumok — már saját tapasztalataik alapján — küzdenek a párhuzamos, kontár statisztikák, az adatokat megszépítő helyi befolyások ellen. A Központi Statisztikai Hivatalnak saját gyakorlati tapasztalatai és a Szovjetunió statisztikai rendszerének tanulmányozása alapján munkáját főleg két irányban kell továbbfejlesztenie. Egyrészt a felső vezetés tájékoztatására gyors és megbízható jelentésrendszert kell kidolgoznia, másrészt ellenőriznie kell az egész -népgazdaság egységes számviteli rendszerét a megbízhatóság, a gyorsaság és nem utolsó sorban a törvénytelen és felesleges jelentések csökkentése érdekében. Vagyis igen komoly rendszabályok életbeléptetésével meg kell erősítenie a statisztikai fegyelmet. Az elmondottakon kívül a Statisztikai Hivatalra egyéb feladatok is várnak. Tervezési módszereink finomításával népgazdaságunk irányításához, a rendelkezésünkre álló tartalékok pontos felméréséhez ma egyre több adatra van szükségünk, így az adatgyűjtés körét ki kell terjeszteni a gépi berendezések és fontosabb anyagkészletek évenkénti összeírására. At kell szervezni a műszaki fejlesztés statisztikáját különös tekintettel a gépesítésnek, a termelési folyamatok automatizálásának és a műszaki fejlesztés gazdasági eredményeinek számbavételére. Az iparstatisztika megfigyelését ki kell terjeszteni az iparvállalatoktói ténylegesen kiszállított termékek megfigyelésére, hogy a vállalatoknál tapasztalt késedelmes szállítások és ezek okai feltárhatók legyenek. Pontosabban kell megfigyelni az önköltség alakulását. A mezőgazdaság területén a szocialista szektor megfigyelésének rendszerét kell elsősorban tökéletesíteni, de növelni kell a magángazdaságokra vonatkozó terület-, vetés- és állatösszeírások pontosságát is. A Statisztikai Hivatalnak ezenkívül a szoviet módszerek alapján kell megszerkesztenie az egységes népgazdasági mérleget, amely felöleli a munkaerő és a társadalmi termék mérlegét, az áilóalapok és a lakosság jövedelmeinek és kiadásainak mérlegét. Meg kell valósítani a belső vándorlások statisztikáját, a falusi lakosságnak a városba és különösen ötéves tervünk nagy ipari centrumaiba való áramlásának felmérésére. \ A hivatal számára előirányzott költségvetési keret számol az itt vázolt új feladatokkal és megadja ezek megvalósításának anyagi alapjait. T. Országgyűlés! A Magyar Tudományos Akadémia költségvetésével kapcsolatban bátran leszögezhetjük, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ténylegesen tudományos életünk legfelsőbb szervévé lett. Hivatása, hogy a népgazdaság fellendítése, valamint a tudomány továbbfejlesztése érdekében irányítsa és megszervezze a tudományos munkát, biztosítsa a kutatás személyi és anyagi feltételeit, valamint a tudományos színvonal emelését. Szocialista építésünk igen nagy feladatot ró tudományos életünkre. Tudósaink a feladatok megoldása érdekében széleskörű megbeszélések és viták során állították össze az ötéves tudományos kutatási tervet, s ez így maguknak a tudósoknak kötelezettségvállalása népünkkel, a tudomány ügyével szemben. A terv összeállításánál különösen ügyeltek arra tudósaink, hogy a népgazdaságunk fellendülését közvetlenül szolgáló kutatási témák mellett elegendő súllyal szerepeljenek a tudomány alapvető, távlati kérdései tisztázására irányuló feladatok is, amelyek a távolabbi jövő útjait hivatottak feltárni. Az ötéves tudományos terv témái között olyan horderejű kérdések is szerepelnek, mint például a Duna és a Tisza vízienergiája felhasználásával kapcsolatos problémák tisztázása, a viljamszi földművelési rendszer meghonosítását megalapozó kutatások, a magyar nép történetének a tudományos történelemszemlélet alapján való megírása stb. Tudósaink közelebb kerültek a néphez, a 7 szo-
