Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-43

675 Az országgyűlés 43. ülése 195Î. évi december hó 17-én, hétfőn. 676 érzi a maga ügyének dolgozó népünk közös nagy ügyét, az ötéves terv teljesítését. Az ilyen magatar­tás pedig összeegyeztethetetlen az öntudatos dol­gozóval. Régen, amikor még a munka a tőkés szá­mára végzett kényszerű robot volt, a munkás Örült, ha egy-egy percet ellopott abból az idő­ből, amelyet a gyűlölt rabigában kellett eltöltenie. Ma azonban, amikor a magunk jövőjét építjük és olyan ütemben építjük, amilyen kapitalista viszonyok között elképzelhetetlen volna, minden percnek drágának kell lennie számunkra. Amint Sztálin elvtárs mondotta: meg kell tanulnunk, hogy az időt ne csak órákkal, hanem perceikkel is mérjük. Becsüljük meg a perceket és a másodperceket, és ezzel is sakkal közelebb hoz­hatjuk a szocializmus győzelmét hazánkban. A munkafegyelem lazaságának egy másik —• sajnos — igen elterjedt formája: a munkahelyek gyakori cserélgetése, a nagy munkásvándorlás. Ma, a szocializmus építésének idején bőségesen jut munkaalkalom mindenkinek, aki dolgozni akar. Ma nem munkásfelesleg van nálunk, hanem munkáshiány, ma toboroznunk kell a munkásokat az új munkahelyekre. Éppen ia muinkaailkahnak bősége —• az a körülmény, hogy válogatni lehet a munkahelyek között —• csábítja, a dolgozók ön­tudatlanabb részét arr'a, hogy hónapról hónapra váltogassák munkahelyüket. Vannak olyan mun­kások, akik még meg sem melegedtek az egyik helyen, még bele sem jöttek igazán a munkába, el sem sajátították igazán a technikát és máris odébbállnak egy másik üzembe, hogy azután rövid idő múlva ezt is otthagyják egy harmadik kedvéért. Magától értetődik, hogy ez a munkaerőván­dorlás,— amelyet különösen a bányák és az épít­kezések új munkásai között tapasztalunk— aka­dályozza az üzemek fejlődését. Emellett a munkás­vándorlás megnehezíti azt, hogy üzemeinkben — főként az új üzemekben — jól képzett, az üzem munkáját alaposan ismerő, összeforrott munkás­aktává alakuljon ki, ami pedig az eredményes ter­melés fontos feltétele. •Az újító- és Sztahanov-mozgalom is akkor fejlődhetik igazán, ha a munkások alaposan isme­rik gépüket, annak minden alkatrészét, munká­juknak és körülöttük a dolgozók munkájának minden mozzanatát. Emellett természetes, hogy a munkás — aki minden héten más üzemben, gyak­ran más iparágban is dolgozik — maga sem tud fejlődni, jó szakmunkássá válna. Azért a pillanatnyi előnyért, amelyet egy másik üzem nyújtotta jobb feltételek ígérnek, odaadja azt a nagy lehetőséget, amelyet a szakma alapos megtanulása, a komoly szakképzettség hosszú időre jelent. A munkafegyelem lazasága ellen a munkás­vándorlás terén is fel kell vennünk a harcot. Küz­denünk kell azért, hogy dolgozóinkban kifejlőd­jék a munkahelyhez való ragaszkodás érzése, a munkahely szeretete. Emellett azonban más esz­közöket is igénybe kell venni. Érvényt kell szerez­nünk azoknak a hatályban lévp rendeleteknek, amelyek tiltják a szabályszerű munkakönyvvel nem rendelkező munkás alkalmazását és véget kell vetni annak a tűrhetetlen állapotnak, hogy némelyik szocialista üzem valósággal elcsábítja a másiktól a dolgozókat. T. Országgyűlés! Eddigi sikereink egyik leg­jelentősebb forrása a munkásosztály kezdeményező =reje. Munkásaink ebben az évben is ezer és ezer javaslattal, ötlettel, újítással járultak hozzá a ter­melés javításához, hiányosságainak kiküszöbölésé­hez. Eddig még soha nem tapasztalt aktivitással vettek részt magának a tervnek kidolgozásában is. Az 1952, évi tervek számai kifejezik a munká­sok ezreinek és tízezreinek alkotó javaslatait is. A munkásosztály öntudatának legmagasabb foka a szocialista munka versenyben mutatkozik meg. Az 195 l-es évet szocialista verseny mozgalmunknak és Sztaharíov-mozgalmunknak hazánkban még soha nem látott sikerei koronázták meg. Pártunk II. Kongresszusának tiszteletére, Alkotmányunk évfordulójára és a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójának megünneplésére kezde­ményezett versenymozgalmak jelentős állomásai szocialista versenyünk fejlidésének. A versenymozgalomnak ezek az eredményei nagy miértekben hozzájárultak a terveik teljesítésé­hez, az önköltség csökkentéséhez, a minőségi ter­melés megjavításához. Az alig két évvel ezelőtt megindult Sztahanov-mozgalom ma már széles tö­megmozgalommá vált. Egyedül Budapest üzemei­ben 15.000 sztahanovista dolgozik. Sztahanovis­táink élenjárnak abban a küzdelemben, amelyet a termelés területén a szocializmus gyorsabb fel­építéséért folytatunk. Kormányunk eddig sem fe­ledkezett meg és ezután sem szabad, hogy meg­feledkezzék arról, hogy a munka hőseit az őket megillető megbecsülésben részesítse. Élenjáró munkásaink. kezdeményezésére egyre inkább elter­jednek az anyagtakarékosságot, a minőségi ter­melés megjavítását, a gépek jobb kihasználását, a szocialista vagyon megőrzését, az üzemek tisztaságát szolgáló mozgalmak. Csak egyet említek meg közülük, a gyors ütemben elterjedő Gazda-mozgalmat, mely már r :ddig is sokmilliót takarított meg szocialista épí­tésünk számára. Különösen biztatóak azok a jelen­ségek, amelyek az üzemeinkben éppen folyó szo­cialista versen ymoagalmat jellemzik. Az 1951. évi terv határidő előtti teljesítéséért és túlteljesí­téséért folytatott harc megmozgatta a munkás­osztályt és a műszaki értelmi ség jelentős többségét. Soha imunkásosztályunkiban nem élt még úgy a terv fontosságának tudata, soha nem 'forrouaK még úgy össze a munkások szocialista kötelezett­ségvállalásai a-terv feladataival, mint éppen nap­jainkban. Ez a lendület biztosítja, hogy nemcsak behozzuk tervlemaradásainkat, hanem — mint az eddigi jeleik mutatják — az ötéves terv 1951. évi előirányzatát túl is teljesítjük. Az 1951. évi terv határidő előtti befejezé­séért folytatott harc biztos alapot teremt az 1952. évi terv megkezdéséhez. Ipari vezetőinknek, szak­szervezetinknek és pártfunkcionáriusainknak első­rendű kötelességük megteremteni a gazdasági Teltételeket ahhoz, hogy munkásaink versenylen­ciülete az év befejezésével ne szenvedjen törést, hanem már január legelső napjától kezdve foko­zott mértékben biztosítsa ,az 1952. évi terv tel­jesítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom