Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-43

677 Az országgyűlés 43. ülése 1951. évi december hó 17-én, hétfőn. 678 Az ötéves terv győzelemre vitele komoly erőfeszítéseket,, nagy odaadást, lelkiismeretes kötelességteljesítést követel minden magyar dolgozótól. Mégsem beszélhetünk a szó igazi értelmében vett áldozathozataliról. Nem áldozat az, amikor fáradságos munkával, ezernyi akadállyal, a belső és külső ellenség miin

den támadását leküzdve a magunk, népünk, hazáink még .szebb jövőjéért dolgozunk. Nem áldozat ez és nem is csak hosszúlejáratú befektetés, eredményeink egyrésze máris jelentkezik. Országunk erős és virágzó, népgazdaságunk lendületesen fejlődik. Népünk egységes és bizakodva tekint á jövőbe. A Szovjetunió vezetésével, a testvéri népi demokráciákkal egysorban küzdünk a béke védelméért, a szocializmus felépítéséért. Kormányunk minden intézkedése ezt a célt szolgálja. Most, amikor ötéves tervünk harmadik évének megkezdése előtt állunk, dolgozó népünket az a tudat tölti el, hogy tervünk teljesítésével a szocializmust és a béke táborát erősítjük. Nem, kétséges számunkra, hogy ez a munkánk is eredményes lesz. , A doligozó magyar nép, pártunk és Rákosi elvtárs vezetése alatt a- következő 1952. évben a szocialista építés újabb győzelmeit fogja kiharcolni és ezzel újabb nagy lépést teszünk afelé, hogy a szocializmust megvalósítsuk hazánkban. Az előterjesztett költségvetést magám és pártom nevében elfogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZÉH JÓZSEF jegyző: Katona Sándor. KATONA SÁNDOR: T. Országgyűlés! A költségvetés olyan időszakban kerül tárgyalásra,, araikor országunk dolgozó népe a Magyar Dolgozók Pártja és a kormányzat elhatározásából gazdasági erőfeszítéseinknek, az ipari termelés hatalmas megnövekedésének, s a begyűjtés nagy sikerének, eredményeképpen megkapta a jegyrendszer szegszüntetését, az árak és bérek ezzel kapcsolatos jól átgondolt rendezését és a mezőgazdasági termények forgalmának széleskörű felszabadítását. Népünk úgy értelmezte az életbeléptetett kormányzati intézkedéseket, mint népgazdaságunk további fejlődésének, megszilárdulásának bizonyítékait, hatalmas csapást rendszerünk belső ellenségeire. Megértettük Rákosi Mátyásnak, népünk bölcs vezérének beszédéből, hogy az új intézkedések folytatását jelentik annak , a fejlődésnek, amit a jó pénz bevezetése, az ipar államosítása. a falu és az egjész ország szocialista átépítésének megindítása nyitott meg népünk és országunk számára. Tisztában vagyunk vele, hogy a bevezetett rendszabályok gyors és eredményes végrehajtása, a sikerek megszilárdítása, és dolgozó népünk jó munkája további gazdasági és politikai győzelmeknek forrása lesz. üj gazdasági és politikai győzelmek forrását és elindítóját láthatjuk a most beterjesztett és tárgyalás alá vett költségvetésben is. Mi, itt, a magyar országgyűlésben, megint egy békeköltségvetést tárgyalunk, olyan világpolitikai helyzetben, amikor a nyugateurópai országokra már elviselhetetlen fehérképpen'nehezedik az Amerikai Egyesült Államok diktatúrája és az Amerikából parancsolt fegyverkezési verseny. Költségvetésünk újabb csattanós válasz mindazoknak-, akik ostoba rágalmakat terjesztenek rólunk, olyan fegyverkezési meséket, amelyek ha igazak volnának — mint ahogy hazugság mind egytől egyig —» Magyarországon még szárazkenyérre való sem maradna a nemzeti jövedelemből. Magyarország a felszabadulás óta évszázadokra valót fejlődött. Ezt még az ellenségeink,is kénytelenek újra és újra beismerni rólunk. Miközben polgári politikusaink nagyrésze azon törte itt a fejét, hogyan lehetne visszafelé fordítani a történelmünk kerekét, hogyan lehetne országunkat kiszolgáltatni az amerikaiaknak, a magyar kommunisták olyan erőket mozgósítottak, olyan értékeket, olyan tartalékokat tártak fel, hogy arról pár esztendővel ezelőtt még álmodni sem mertünk volna. Maguk mögé tudták állítani a dolgozó népet, ipari munkásokat, dolgozó parasztokat, a néphez hűséges értelmiségieket. A Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű segítségével, a szovjet tapasztalatoknak a mi viszonyainkra való okos alkalmazásával talpraállították, szinte megtöbbszörözték az ipart, a mezőgazdaság fejlődésének lendületet adtak és nemzeti jövedelmünk évről évre emelkedett. Lépten-nyomon éreznünk lehetett a mindennapi életben és érezni lehet ma is: sokkal gazdagabb ország vagyunk, mint az a Magyarország volt, amelyet Horthyék a hitleri fasizmusnak kényre-kegyre, szabad rablásra, pusztításra kiszolgáltatták. De mégis csak kis ország vagyunk. Ha olyan mértékben fegyverkeznénk, mint ahogy rágalmazóink állítják rólunk, nemhogy Sztálinváros, Inota és az ország-világ szemeláttára folyó sok más nagy békeépítkezésre - nem futná az állami bevételekből, de talán akkor is nehézségei volnának a pénzügyminiszternek, ha hirtelenében valahol egy elemi csapástól összedőlt bakterházat kellene rendbehozatni. Minthogy azonban pénzügyminiszterünknek szemmelláthatóan és a költségvetés tanúsága szerint sincsenek ilyen gondjai, sőt az egész országban állandóan és megszakítás nélkül folynak a nagy békeépítkezések, építünk kórházakat, iskolákat, egyetemeket, gyermekotthonokat, lakótelepeket, gépállomásokat, kohókat, gyárakat, vasutakat, hidakat, sőt egész városokat, úgy gondolom, egyszer még nyugaton is elővehetnék a ceruzát és számolhatnának. Ha számolnak, akkor kénytelenek volnának tudomásul venni, hogy Magyarország jól gazdálkodik, természetesen építi, fejleszti néphadseregét is, a békeszerződés által megszabott mértékben, de mi csak szabadságunk és függetlenségünk védelmére fegyverkezünk, amit nem lehet elmondani minden népről. Nem lehet elmondani az amerikaiakról, nem lehet elmondani az Atlanti Szövetség országairól és — ezt talán a mi helyzetünkben elsőnek is említhettem volna —, a Magyarország déli határain lesben álló, mindenre elszánt Tito-banditákról, az imperialisták legveszedelmesebb cinkosairól. A déli határainkon szinte naponta, de néha még sűrűbben ismétlődő gyalázatos fegyveres provokációk, határőreink ellen intézett támadások, a mezőkön békésen dolgozó határmenti parasztjainkra való gyilkos lövöldözések mutatják a Tito-banda elvetemültségét és figyelmeztetnek a 52*