Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-43

673 Az országgyűlés 43. ülése 1951. évi december hó 17-én, hétfőn. 674 állítási költségei szerint. Különösen fel kell hívnom a Figyelmet a bérailapok betartására. A béralap — a imunkásak és alkalmazottaik számára juttatott bér — szerves része népgazdasági tervünknek. Béralapokat túllépni annyit jelent, mint megszegni a itervtörvényt. Ha a laza fegyelem, normalazítás vagy bércsalás miatt a munkabér gyorsabban emelkedik, mint ahogyan a ^ terv előírja, ezzel egyesek más dolgozók rovására olyan keresethez jutnak, amelyet munkájukkal nem szolgáltak meg. Feladata tehát minden ipari vezetőnek, üzemi, párt- és szakszervezeti funkcionáriusnak, hogy éberen őrködjék a tervben előírt béralap betartására. Fel kell karolni a dolgozóknak azt a helyes kezdeményezését is, amikor fellépnek azokkal szemben, akik meg nem dolgozott keresethez akarnak jutni. Fel kel

II hívni a figyelmet egy igen fontos és sok helyen elhanyagolt területre is: az önköltség betartására. Közismert tény, hogy az 1952. évi költségvetés bevételi forrásainak mintegy 87%-a a népgazdaság szocialista szektoraiból és ezen belül elsősorban az üzemek hozzájárulásából ered. Rendkívül fontos tehát, hogy hasznothajtóan dolgozzunk. Legnagyobb hiányosság ezen a téren a'2 állami gazdaságok és gépállomások terén van. De megmutatkozik ez a hiányosság az iparban is; elsősorban a bányászat és az építőipar önköltsége igen magas. Nem közömbös számunkra, ihogy milyen, költséggel . bányásszuk: a szenet, milyen költséggel építjük fel új gyárainkat és lakóházainkat. Az építőiparban elért megtakarítás minden százaléka új lakások százait és ezreit jelenti dolgozó népünk számára. Fel kell számolnunk minden pazarlást, nemtörődömséget, az állam javainak, a nép vagyonának felelőtlen kezelését. Fel kell tárnunk mindazokat a rejtett tartalékokat, amelyek az. üzemekben az önköltségcsökkentés térületén is nagy számban fellelhetők. Az ipar vezetői támaszkodjanak ezen a téren is fokozottabban a munkásokra, hallgassák meg építő kritikájukat és javaslataikat. A terv minden részletében történő teljesítése a tervfegyelem betartását jelenti. Itt a parlamentben fogadtuk el ötéves tervtörvényünket; hogy azonban tervünk valóban törvény legyen, ahhoz az is szükséges, hogy az üzemek folyamatos munkáját biztosítsuk, végetvessünk az 1951-ben fennállott helyzetnek, amikor az év folyamán többször is — sőt nem egyszer egy hónapon belül is — megváltoztatták a tervszámokat és egyik-másik üzem csak a hónap folyamán tudta meg, hogy terve arra a hónapra mit ír elő. 1952. évi feladataink jóval nagyobbak, mint az 195l-esek voltak. Az új, nagyobb feladatok magasabbfokú iparvezetést 'igényelnek. A régi módszerekkel már nem lehet megoldani az egyre fokozódó f el adatokat. A párt és i kormány elvárja a nép bizalmából a gazdasági élet vezető posztjaira állított vezetőktől, hogy elsajátítsák a szocialista iparyezetés módszereit Maradéktalanul meg kell valósítani üzemeinkben, minisztériumainkban, építkezéseinken a felelős egyszemélyi vezetést. Gazdasági vezetőinknek fel kell számoiniok a sokhelyütt tapasztalható liberalizmust, a hibákat eltűrő és sokszor tudatosan elferdítő magatartásokat. Különösen a műszaki vezetésre ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ. vár nagy feladat terveink teljesítésében. Műszaki értelmiségünk döntő többsége eddigi munkájával már bebizonyította törhetetlen hűségét népi demokráciánk iránt és odaadását a szocialista haza építése iránt. Elsősorban műszaki értelmiségünk^ nek kell megvalósítania az új szocialista üzemvezetést. A kapitalistáktól kapitalista módra szervezett üzemeket örököltünk. Az új és egyre növekvő feladatokat ezzel a fajta szervezettséggel már nem tudjuk megoldani. Műszaki értelmiségünk sajátítsa el a Szovjetunió üzemeinek élenjáró tapasztalatait és azoknak alkalmazását biztosítsa az üzemek folyamatos termelésében. A dolgozók egyre sűrűbben lépnek fel azzal a jogos követelésükkel, hogy biztosítsák a munka folyamatosságát, hiszen csak így tudják teljesíteni szocialista kötelességvállalásaikat és így tudják keresetüket is növelni. Sajnos, ma még gyakran előfordul, hogy műszaki vezetőink ezeket a követelményeket nem biztosítják kielégítően. Nem egy üzemünkben az a rendszer, hogy a munka egyenlőtlenül van elosztva, a hó elején a dolgozók kénytelenek állni, a hó végén pedig rohammunkával igyekeznek a mulasztottakat pótolni. ^ Mindezeket a hiányosságokat csak úgy 'lehet megszüntetni, ha műszaki értelmiségünk szakít a kapitalista hagyományokkal és minél rövidebb idő alatt elsajátítja a szocialista üzemszervezés módszereit. Kormányunk a műszakiak kezébe adta mindazokat a jogokat, amelyek — ha helyesen tudnak velük élni — biztosítják a terv teljesítésének sikerét. Kormányunk előírta a főmérnökök, valamint művezetők, mesterek kötelességeit és jogait. A cselekvés eszköze a műszaki értelmiség kezében van, csak tanulják meg helyesen alkalmazni. Rákosi elvtárs november 30-í beszédében hangsúlyozta: A munkafegyelem lazasága jelenig e

gyik legnagyobb fékünk. A munkafegyelem megszilárdítása az ötéves terv végrehajtásának egyik legfontosabb kulcskérdése, A szocialista építés nem kisebb fegyelmet követel a munkástól, mint a kapitalizmus, de egészen másfajta, fejlettebb fegyelmet. A mi munkafegyelmünk önkéntes fegyelem, amelyet azért vállaltunk szívesen és azért nem érzünk tehernek, mert tudjuk, hogy magunknak dolgozunk. A munkás, aki termelését, munkája termelékenységét emeli, ennek maga látja hasznát; először azért, mert munkájának eredménye közvetlenül .és rögtön jelentkezik keresetének emelkedésében, másodszor azért, mert munkájával hazáját, népet gazdagítja, amelynek ő is egyenjogú tagja. A munkafegyelem lazasága sok üzemben az indokolatlan késések és hiányzások nagy számában, a munkaidő nem megfelelő kihasználásában jelentkezik. A régi kapitalista világban a lógás nem számított bűnnek az öntudatos dolgozók szemében. Ez is a tőkés kizsákmányolás, a hajcsárrendszer elleni, sokszor ösztönös tiltakozások egyik formája volt Ma más a helyzet. Ma a lógás, az indokolatlan mulasztás a mi rendszerünkkel, népi demokráciánk rendszerével a szocializmus építésével való tudatos vagy öntudatlan szembenállást fejezi ki. Azt fejezi ki, hogy a fegyelmezetlen dolgozó sokszor talán elmaradottsága miatt, de nem egyszer ellenséges hatás ' következtében nem . 52