Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-43

669 Az országgyűlés 43. ülése 1951 zedék nevelői iránt, akik a Horthy-rendszerben anyagilag és erkölcsileg is az értelmiség legkevesebbre becsült tagjai voltak. Vasutasaink és postásaink fizetésének rendezésével kormányunk elismeri ennek a fontos dolgozó rétegnek áldozatkész munkáját. Mindezeknek a kiadásoknak fedezéséről a költségvetés gondoskodik. Egészében véve megállapíthatjuk, hogy költségvetésünk dolgozó népünk anyagi, erkölcsi és kulturális felemelkedésének szilárd biztosítéka. T. Országgyűlés! A felsorolt eredmények tették lehetővé, hogy eddigi sikereink betetőzéseképen pártunk és kormányunk olyan nagyjelentőségű rendszabályt léptethetett életbe, mint a jegyrendszer megszüntetése és a mezőgazdasági termékek forgalmi korlátozásának felszabadítása. Miben áll ennek az intézkedésnek a jelentősége? Először is abban, hogy a jegyrendszer a kezelésével járó rengeteg gond és bosszúság mellett sújtotta a munkásokat és alkalmazottakat, komoly gonddá tette egy-egy nagyobb háztartás szükségleteinek fedezését és iparcikkek vásárlását. De nem volt előnyös a jegyrerodszer á becsületesen dolgozó parasztnak sem. Egyrészt a jegy rendszerrel kapcsolatos számos forgalmi korlátozás megakadályozta abban, hogy termeivényeinek egy részét értékesítse, másrészt a spekulánsok előle is felvásárolták a legfontosabb iparcikkeket és borsos áron adták tovább neki. A párt és a kormány határozata megvédi a dolgozókat a spekulánsok uzsorájától, és nagyobb mennyiségben, bő választékkal juttat iparcikkeket mind a városi, mind a falusi dolgozók számára. Ezzel megszilárdul a munkás-paraszt szövetség egyik legfontosabb alapja, a kölcsönös árucsereforgalom a város és a falu között. Emellett a jegyrendszer megszüntetése és az élelmiszerforgalom felszabadítása igen komoly serkentő tényezője az ipari és a mezőgazdasági termelésnek. A parasztságot részben a szabadforgalom hiánya, részben a spekuláció okozta áringadozás visszatartotta attól, hogy termékeit piacra vigye. Ez a fékező tényező most megszűnt. Az ipari munkásság munkakedvét pedig az fékezte, hogy nagyobb keresettel sem tudta azokat az árukat megvásárolni, amelyekre a legnagyobb, szüksége lett volna. A jegyes ellátás egyenlősítette a munkabéreiket, csökkentette a szocialista bérrendszer ösztönző hatását. A jegyrendszer megszüntetése ezt az állapotot egy csapásra felszámolta. A bérek újra ösztönzőkké* váltak és a rendelkezésre álló adatok szerint máris emelkedés mutatkozik a termelésben. A termelésnek ez a gyors növekedése meg fogja teremteni annak a feltételét, hogy a szocialista gazdaság törvényszerűségeinek megfelelően dolgozó népünk és elsősorban munkásosztályunk életszínvonalának emelését nagyobb lendülettel vigyük előre. A jegy rendszer megszüntetése rendkívül mértékben növelte pántunk és államunk tekintélyét dolgozó tömegeink előtt. A szervezettség, amellyel ezt a nagyjelentőségű változást egyik óráról a másikra minden fennakadás és zökkenő nélkül végre tudtuk hajtani, pártunk és államapparátusunk ereévi december hó 17-én, hétfőn. 670 jenek és fegyelmének újabb fényes bizonyítéka. Ez az intézkedés erőteljes és meglepetésszerű csapást mért népünk hazai és külföldi ellenségeire. Ugyanakkor éreztette dolgozóinkkal azt a szerető gondoskodást, amellyel pártunk és kormányunk a dolgozók ügyét és különösen az anyák és a sokgyermekes családok gondját szívén viseli. Nagy jelentősége van a párt és a kormány határozatának azért is, mert beszédesen bizonyítja, hogy termelésünkben rend és szervezettség uralkodik. A jegyrendszer — mint Rákosi elvtárs hangsúlyozta — háborús maradvány. A jegyrendszer megszüntetése jellegzetesen békeintézkedés. Hasonlítsuk össze a nyugati imperialista országok korlátozó és kényszerrendszabályainak kiterjesztését, a fejadagok leszállítását, a háborús hisztériát pártunk és kormányunk intézkedésével, azzal a nyugodt biztonsággal, amelyet szocialista építésünk sikere és békepolitikánk tesz indokolttá. Ez az összehasonlítás sok számadatnál világosabban mutatja a béketábor fölényét a háborús uszítókkal szemben. . Ma a forintért minden korlátozás nélkül bármilyen árucikket meg lehet vásárolni és számos fontos élelmiszer szabadpiaci ára jelentősen csökkent. Az új rendszabály következtében megjelentek a piacon a régen nélkülözött cikkek és egyre nagyobb bőségben állnak a dolgozók rendelkezésére. Ezek a tények tovább növelték a stabilizáció" által megteremtett jö forint tekintélyét. Ezt mutatja az, hogy közvetlenül a határozat ismertetése után a munkások sok helyen újabb munkafelajánlásokat tettek. Üzemeinkben ma a dolgozók maguk követelik a munka jobb megszervezését, követelik hogy a munka folyamatossága biztosítva legyfn. Maguk sürgetik az álló idők, a kapunbelüli munkanélküliség megszüntetését, mert a megnövekedett vásárlási lehetőségek magasabb bérek elérésére és így jobb munkára ösztönöznek. Ugyanez tapasztalható a falun is. A termelőszövetkezeteknek a zárszámadást tárgyaló taggyűlései mutatják, hogy a párt- és a kormányhatározat óta mennyire emelkedett a munkaegység megbecsülése. Ebben is a forint tekintélyének növekedése mutatkozik meg. T. Országgyűlés! 1952. évi állami költségvetésünk és az ehhez szorosan kapcsolódó 1952. évi terv nagy célokat állít mezőgazdaságunk és iparunk elé. Az 1952. évben nagyarányban folytatjuk tovább a mezőgazdasági munka és különösen a sok munkaerőt igénylő nehéz betakarítási munka gépeinek gyártását. Hazánkban sikerült meghonosítanunk a gyapotot és a következő évben jelentős mértékben kiterjesztjük ennek a fontos növénynek művelési területét és megkezdjük új, más ipari növények termesztését is Még jelentősebb az a haladás, amelyet iparunknak kell a jövő évben elérnie. Amikor pártunk II. Kongresszusán megvizsgáltuk az ötéves terv felemelésének feltételeit, megállapítottuk, hogy elsősorban az alapanyagokat termelő iparok, a bányászat, a kohászat termelését, a villamos erőműtelepek teljesítményét kell emelni. A folyóévben már jelentős lépéseket tettünk ennek érdekében és a következő évben ujabb nagy előrehaladást kell tennünk ezen a téren. Ez év alatt nem