Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-43

661 Az országgyűlés 43. ülése 1951. évi december hő 17-én, hétfőn. 662 tásához, a terméshozam emeléséhez szükségesek. Jelentősen megemelt beruházási összegek szerepelnek tervünkben a lakosságnak fogyasztási , cikkekkel való minél jobb. ellátása érdekében. A könnyűipar, az élelmezési ipar és az állami gazdaságok beruházásai mellett jelentősen megemelt összegeket fordítunk tárházak, ^ hűtőházak építésére és az állami kereskedelmi hálózat fejlesztésére, hogy tartóssá tegyük azokat a nagy eredményeket, melyeket) a december 1-i nagyhorderejű határozat biztosított dolgozó népünk számára. A 15.3 milliard tervberuházás mellett a költségvetés 619 millió kiegészítő beruházást is előirányoz. Ez az összeg gazdaságunk szocialista széktorát erősíti és olyan beruházási tárgyak megvásárlására szolgál, melyek a magánszektorból kerülnek át a szocialista szektorba. Beruházási programmunk végrehajtásával jelentősen megnövekednek népgazdaságunk áldó alapjai, új gyárak, üzemek kapcsolódnak be a termelésbe és emelkedik meglévő üzemeink termelése is. A termelés emelkedése azonban nemcsak álló eszközöket igényel, új üzemi épületeket, gépeket, hanem jelentős nyersanyag- és félkészárumennyiséget, tehát új forgóalapokat is leköt, üj üzemeink anyagraktárainak feltöltésére, a meglévő üzemek emelkedő termelése által tartósan lekötött készletekre szükséges forgóeszközöket is a költségvetésben kell biztosítani. Erre a célra, népgazdaságunk forgóalapjainak növelésére a költségvetés 3.4 milliárd forintot irányoz elő. , Szocialista .tervgazdaság nem képzelhető el .anyag- és árutartaléKok nélkül. Az egyes üzemek termelése fogaskerékszerűen kapcsolódik egymáshoz. Átmeneti termelési kiesés zavart idézhet elő más üzeni termelésében. Bizonyos anyagokat kapitalista piacokról hozunk be. Nem engedhetjük meg, hogy a kapitalista államok gazdasági anarchiája zavarja termelésünket. Ezért költségvetésünk 960 millió forintot irányoz elő központi anyag- és árutartalékaink további feltöltésére. A szocialista gazdaság szervezése, fejlesztése melletf államunk nagy gondot fordít dolgozó népünk kulturális és szociális felemelésére. Ezekre a feladatokra költségvetésünk 8.2 milliárd forintot, az összes kiadások 19.4%-át irányozza elő, 2.8 milliárd forinttal többet, mint az előző évben. Hazánkban hatalmas méretű kultúrforradalom megy végbe. Ifjúságunk előtt nyitva áll a tanulás minden lehetősége. 1,200.000 ifjú tanul az általános iskolákban, 108.000 a középiskolákban, 40.000 egyetemeinken és főiskoláinkon. Államunk 135 millió forintot fordít főiskolai ösztöndíjakra, segítve ezzel a munkásosztály és a dolgozó parasztság iiaiból kialakuló új értelmiség tanulmányait. Az ipari tanulók száma 63.000-re emelkedik, államunk valamennyiük számára egyenruhát ad és 26.000 tanuló részére otthonokban való elhelyezést biztosít. De nemcsak az ifjúság, hanem a felnőttek számára is nyitva áll a továbbképzés lehetősége. Egymagában a földmívelésügyi minisztérium költségvetésében 96 millió forint van előirányozva továbbképző és szaktanfolyamokra, 30.000 főnyi hallgató létszámmal. A költségvetés gondoskodik népünk kultúrigényeinek fokozott kielégítéséről is. Három új* színház létesül és a színházi előadások száma 6600ról 8970-re emelkedik. Jelentősen fejlődik a mozihálózat lis. A népkönyvtárak száma 1000-rel, akultúrotthonok száma 1200-zal nő. A dolgozók egészségvédelmére, szociális kiadásokra az 1952. évi költségvetés 1.8 milliárd forinttal irányoz elő nagyobb Összeget, mint a folyó évben. A körházi ágyak száma 54.000-re emelkedik, a bölcsödéi férőhelyek száma 6800-ról 12.140-re. 176.000 dolgozó, 7700 sztahanovista, 18.000 gyermek, 3000 tanuló üdültetését biztosítja költségvetésünk. Jelentős az emelkedés az új nyugdíjtörvény rendelkezéseinek megfelelően az öregségi járadékoknál; a december elsejei határozatnak megfelelően a családi pótlékoknál. Növekedett a táppénzek kifizetésére előirányzott összeg is, mert azok a dolgozók, akik munkahelyüket önkéntesen nem változtatták meg, az eddigi 65%-os táppénz helyett 75%-os táppénzben részesülnek. Kormányunk ta békés építés politikáját folytatja. Hibát követnénk el azonban, ha olyan időszakban, mikor az imperialisták új támadó háború előkészítése céljából, eszeveszetten fokozzák a fegyverkezést, honvédségünk jobb felszereléséről nem gondoskodnánk. Költségvetésünk összkiadásainak 14%-a néphadseregünk és államvédelmi szerveink felszerelésének korszerűsítését szolgálja. A szocialista államban szüntelen harc folyik az igazgatási költségek csökkentése érdekében. Ezeknél a kiadásoknál különösen . érvényesülnie kell a szocialista takarékosság elvének. Az igazgatási kiadások költségvetésünk kis hányadát, 5.1 %-át teszik ki. A költségvetés összeállításában és végrehajtásában egyre nagyobb a helyi tanácsok szerepe. A folyó évi 2.8 milliárddal szemben 1952-ben 4.1 milliárd azoknak a kiadásoknak az összege, amelyeket a helyi tanácsoknál irányoztunk elő. Már 1951-ben is jelentős számban kerültek iskoláink, kórházaink, gyermekotthonaink és egyéb intézményeink a helyi tanácsok irányítása alá. A költségvetés jelentősen tnegnövekedett kiiadási előirányzata pedig azt mutatja, hogy az 1952. évben még jobban bővül a helyi tanácsok feladatköre. A helyi tanácsoknál előirányzott kiadások 62%-a szociális és kulturális feladatokkal kapcsolatos; 16.1 %-ot tesznek ki a gazdasági, 21.9%-ot pedig az igazgatási költségek. A helyi költségvetéseket a tanácsok letárgyalják, azok összeállításában a tanácstagok, különösen pedig az állandó bizottságok tevékenyen résztvettek és így biztosították, hogy a költségvetés messzemenően 'alkalmazkodjék a helyi igényekhez, helyi szükségletekhez. Helyi tanácsaink azonban még korántsem használták ki azokat a széles lehetőségeket, amelyek a helyi ipar, vendéglátóipar és a kereskedelem kifejlesztésénél fennállanak. Fel kell tárniok a helyi nyersanyagforrásokat, ezekre építve, ki kell fejleszteniök a tanácsi vállalatokat és kisipari termelőszövetkezeteket. Ezzel jelentősen hozzájárulhatnak az árualapok növeléséhez és pártunk és kormányunk december elsejei határozata eredményeinek további megszilárdításához. Az 1952. évi költségvetésben szerepel először — a Szovjetunió költségvetési rendszeréhez hasonlóan — az Állami Mezőgazdasági Gépüzem előirányzata. Gépállomásaink igen fontos szerepet