Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-42

64:9 Az országgyűlés 42. ütése 1951 hajtója volt, a felszabadulás óta túlnyomó több­ségében jelentős átalakuláson ment keresztül. Ennek az értelmiségnek túlnyomó többsége azóta szívvel -lélekkel a dolgozók ügye mellé csatlako­zott. Elméjéhez megtaláltak az utat gyorsiramú fejlődésünk tényei, önmagükért szóló eredmé­nyeink. Szívéhez megtalálta az utat az a meg­becsülés, amelyet a kapitalisták és földesurak Magyarországán sohasem kapott meg és amely a népi demokráciában annál bővebben övezi a munkáját, minél nagyobb tudás, felkészültség és áldozatkészség húzódik meg mögötte. A mi úgy­nevezett régi értelmiségünk már nem a régi többé. Nemcsak államberendezésünk őrhelyein tesz tanúságot arról, hogy a nép érdekeit a szí­vén viseli, hanem a termelés és a kultúra minden ágazatában is kiváló teljesítményeket mutat fel. Ez nem csupán a műszaki irányításra, a mező­gazdasági szakirányításra vonatkozik, hanem oktatásunk, művelődésünk egész területére, ai irodalom és a művészet terén szélesen kibonta­kozó alkotó lendületre is. Nem szabad egy pillanatra sem elfeledkezni arról, hogy mind nagyobb számban kezdi meg munkáját a gyárakban, gépállomásokon, szövet­kezetekben, állami életünk minden területén az új értelmiség. Ez az új értelmiség már szaktudását, ismereteit a népi demokrácia rendszerében, a népi demokrácia gondoskodása folytán szerezte meg. Ezt az értelmiséget nem lepte be a múlt maradványainak pókhálója, ez tehertétel nélkül büszkén tekint előre szocialista jövőnk felé. Mindebből — azt hiszem — le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket. Értelmiségünket, amely ma már óriási többségében szívvel-lélek­kel, odaadóan látja el növekvő feladatait, ennek megfelelő megbecsülésben kell részesítenünk. Fel kell lépnünk a számos helyen még mindig jelent­kező szűklátókörű, értelmiségellenes megnyilvá­nulások ellen. És ami a legdöntőbb, a jövőben még jóval nagyobb számban kell az új és a régi értelmiség tagjait bevonnunk a vezetőállások be-, töltésébe és a szakszerű irányítás ellátásába. Államgépezetünkkel kapcsolatban hadd emlé­kezzek'meg megbecsüléssel és elismeréssel kitűnő rendőrségünkről is. Rendünk, vagyonbiztonságunk tanúskodik arról, hogy államrendőrségünk jó munkát végez. A nép rendőrsége a nép érde­keire vigyáz és főfeladatának a szocialista va­gyon megőrzését, a társadalmi vagyon védelmét tekinti. Ezért dolgozóink szeretik a rendőröket és tevékenységükben támogatják őket. Mind nagyobb mértékben foglalnak helyet rendőreink sorában a nők is, akik bebizonyítják, hogy nehéz feladatok megoldására is képesek. Államgépezetünk fejlődéséhez az is hozzá­tartozik, hogy igazságügyünk szervezete az idén már jobban beleilleszkedett a tanácsok rendsze­rébe.^ Ennek érdekében megszüntettük 5 felsőbíró­ságunkat, viszont új járásbíróságokat és megyei bíróságokat állítottunk fel. Ugyanakkor munkás­és parasztkáderekkel is kiegészítettük az igazság­szolgáltatás személyzetét. Jogszolgáltatásunk is hívebben fejezte már ki a dolgozó nép igazság* érzetét, jogfelfogását. Utalok itt az üzemekben és a falvakban tartott helyszíni tárgyalásokra. Tovább folyt szocialista jogrendszerünk fel­C*8£ÁGGTŰUÍSI ÉRTESÍTŐ, évi december 15-én, szombaton. 650 építésé is. Ezzel kapcsolatban törvénytárunk olyan jogalkotásokkal bővült, mint a Munka Törvény­könyve és az új büntetőperrendtartás. Fejlődésünk új feladatainak ellátására néhány új hivatalt is életre kellett hívnunk. Ezek sorában megemlítem az Állami Egyházügyi Hi­vatalt, amely gondoskodik az állam és az egyhá­zak között létrejött megegyezések végrehajtásá­ról és az Alkotmány szellemének megfelelően őr­ködik a lelkiismereti szabadság és a vallás sza­bad gyakorlatának. joga felett. Ennek a hivatal­nak a révén az állam milliókat fordít az egyházak anyagi támogatására. Szeretnék itt utalni arra is, hogy gyorsiramú előrehaladásunk a jövőben megkövetelheti egyes minisztériumok kettéosztását. így pl. egyre vilá­gosabban jelentkezik ez a követelmény a mező­gazdaság területén, ahol a sokrétű és egymástól élesen elkülönülő feladatok túlságosan nagy ter­het jelentenek egyetlen minisztérium számára. Itt az állami gazdaságok és a nagykiterjedésű erdő­birtokok maguk is az irányító munka olyan kiter­jesztését igénylik, hogy valószínűleg javasolni fogjuk erre a célra egy új minisztérium felállí­tását. T. Képviselőtársaim! Az előbbiek során szó­lottam az ötéves terv ezévi eredményeiről. Enged­jék meg, hogy utaljak ezúttal az előttünk álló fel-, adatok jelentőségére is. Nem bocsátkozom itt részletekbe, sőt mégcsak vázlatosan sem érintem a kérdéseket. E tekintetben utalok Olt ' Károly pénzügyminiszter elvtársnak az előző napon el­hangzott részletes tájékoztatására és a most meg­induló vitára is, amely ezzel kapcsolatban bősé­ges anyagot fog majd szolgáltatni. De hadd mondjam el itt, hogy feladataink méreteit talán azzal jellemezhetném legjobban, hogy a következő esztendőben 34.2%-kai nagyobb összeget fogunk fordítani tervberuházásokra, mint az idén. Eköz­ben nagy mértékben emelkednek szociális és kul­turális célokra fordított kiadásaink is. Ez vala­mennyi minisztériumtól, vállalattól, a munka va­lamennyi területétől nagy erőfeszítéseket követel meg. Tengernyi munka vár ránk az újesztendő kü­szöbén. E nagy feladatok megoldására csak akkor vállalkozhatunk sikerrel, ha még szorosabbra ko­vácsoljuk azt az egységet, amellyel népünk az élenjáró nagy párt, a Magyar Dolgozók Pártja és nemzetünk tanítója, a forrón szeretett Rákosi Mátyás elvtárs köré tömörül, (Hosszantartó lel­kes taps. A képviselők állva tapsolnak.) továbbá ha fokozzuk éberségünket népünk ellenségeivel, a kulákokkal és más reakciós elemekkel szemben, akiket sikereink mindjobban fokozódó ellenállásra és aknamunkára ösztönöznek. Győzelmeinket csakis a velük folytatott szakadatlan küzdelem­ben vívhattuk ki és vívhatjuk ki. A történelem arra tanít bennünket, hogy amilyen mértékben gyengül a kizsákmányolók ereje, ugyanolyan mér­tékben erősödik ádáz gyűlöletük és törekvésük a nép rendjének aláásására. Es azt se felejtsük el, hogy ennek az esztendőnek még nem értünk vé­gére. Hátra van még két hetünk, amelynek során új eredményekkel gazdagíthatjuk népünket. A tervért vívott nagy csatában most arra kell gondot fordítanunk, hogy a bányák, üzemek, építkezések minden részletében teljesítsék az évt 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom