Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-42

647 Az országgyűlés 42. ülése 1951. rádiója iránt. A napilapok összpéldányszáma ez év szeptember 30-ig 262 millió példányt, a folyó­iratokkal együtt 381 millió példányt tett ki. Kü­lönösen nagy tömegek olvassák a Magyar Dol­gozók Pártjának központi lapját, a Szabad Né­pet. A rádíöelőfizetők száma 666.000. Nagy figyelmet érdemelnek-azok az eredmé­nyek is, amelyek a közoktatás fejlődése terén jelentkeznek. Ebben a tanévben is jelentősen megriövekedett tanulóifjúságunk létszáma. Közép­iskoláinkban 12.000-rel többen vesznek részt az oktatásban az idén, mint az elmúlt esztendőben. Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára pe­dig 3000-reî többen iratkoztak be, mint tavaly. Az iskolák kapuit elsősorban a munkások és a dolgozó parasztok gyermekei előtt tártuk még szélesebbre, akiknek számaránya a középiskolák­ban 65%-ra, a felsőbb intézetekben pedig 58.6 %-ra emelkedett. Ebben az évben még többet .áldozhattunk a diákok anyagi ellátására is. Ennek eredménye­képpen a tanulás nyugodt körülményeiről világos új tantermek, újonnan emelt épületek gondoskod­nak. Épül a 16 tantermes csepeli általános gim­názium, nagyjelentőségű a szekszárdi, a pestúj­helyi, a- törökszentmiklósi és a győri középiskolák építkezése. Az anyagi gondokat leveszi a diákok válláról az ösztöndíj és az otthonok egész sora. Csak az idén 165 diákotthont és diákszállót bőví­tettünk ki és láttunk el korszerű felszereléssel. De arra is fel akarom hívni a figyelmet, hogy oktatásunkban még mindig komoly hiányos­ságként jelentkezik a lemorzsolódás. Ez az álta­lános iskolákban 9%-ot, a középiskolákban 10.6%-ot tett ki, az egyetemeken és főiskolákon pedig még ennél is nagyobb az arányszám. Min­dent el kell követnünk, hogy ezen a téren javu­lás álljon be. Csakis így biztosíthatjuk a követ­kező tanév és még inkább az oktatás ötéves fej­lesztési tervének nagy feladatait. E tervek végre­hajtása azt jelenti, hogy a dolgozók gyermekei­nek tízezrei ' előtt nyitunk meg új életpályákat. A mi boldog ifjúságunknak minden oka megvan arra, hogy reménységgel tekintsen jövőjébe, amely biztosítja számára a szép életet és az alkotó munka lehetőségét, és minden oka meg­van arra is, hogy lelkesedéssel készüljön fel el­jövendő feladatainak ellátására. Az idén tudományos életünk is. gazdagabbá vált és a Szovjetunió élenjáró tudományának példáját követve a tervgazdaság legfontosabb gyakorlati feladatainak megoldását tűzte ki cél­jául. A Tudoraányos Akadémia több mint 600 kiváló kutató közreműködésével kidolgozta kuta­tásunk első hosszúlejáratú tervét, amely ötéves népgazdasági tervünk feladataihoz kapcsolódik. E széleskörű terv 1845 témája közül csak példa­ként sorolok fel olyan kérdéseket, mint a bauxit feltárása, az alumíniumkohászat és az alumí­niumipar kérdései, vagy az élettannal kapcsola­tos fontos problémák. Tudományos intézeteink megszaporodtak, egyedül az akadémiai kutatóintézetek száma megkétszereződött. Tudományos életünk kiemel­kedő megnyilvánulása volt az az akadémiai nagy­hét, amely éppen most zárul le. Tudósainkat lelkesíti nagyfontosságú munkájukban az az évi december 15-én, szombaton. 648 erkölcsi és anyagi megbecsülés, amelyben a nép és a kormányzat részesíti őket. Az elmúlt esztendőben tanácsaink is jelentős haladást tettek. Szerveztükberi is, működésük­ben is következetesebben igazodtak azokhoz az új életviszonyokhoz, amelyek népi demokráciánk­ban kialakultak. Fiatal tanácsaink most már megszerették azokat a tapasztalatokat, amelyeket csakis maga az eleven gyakorlat szolgáltathat. Szélesebb tömegeiket kapcsoltak be az igazgatás tevékenységébe. Itt különösen az állandó bizott­ságok tettek szert jelentőségre, amelyek a múlt év decemberében alakultak meg. Jelenleg 17.521 állandó bizottság van, 143.000 tanácstag tevé­kenykedik. Emellett a tanácsok széleskörű aktíva­hálózatot építettek ki, amely állandóan bővül. Egyedül Budapesten 14.900 aktíva segít az állandó bizottságoknak mindennapos munkájuk­ban, s számuk egyetlen hónap alatt, ez év szep­tember hó folyamán 1241 fővel emelkedett. A tanácsok ugyanakkor a tanácstagok rendszeres beszámolói révén, továbbá a fogadóórák intéz­ményesítésével még elevenebb kapcsolatokat léte­sítettek a lakosság széles köreivel. Maguk a tanácstagok általabanvéve igyekeznek méltónak bizonyulni a néptől kapott megtisztelő megbíza­tásukhoz és előljárnak a kötelezettségek teljesíté­sében államukkal szemben. Nagyjában-egészében megálltak helyüket tanácsaink az olyan nehéz, bonyolult feladat elvégzésében, mint amilyen az idei begyűjtés sikeres végrehajtása volt. Mindez azt t eredményezi, hogy a dolgozók tisztelettel és ragaszkodással övezik a tanácsokat. A jövőben még nagyobb gondot kell fordí­tanunk a tanácsok megszilárdítására és tovább­fejlesztésére, El kell érnünk azt, hogy minden egyes helyi tanács ténylegesen gazdájává váljék annak a területnek, amelyre hatásköre kiterjed. Az adminisztrációt mentesítenünk kell a múlt •minden maradványától, a bürokrácia minden csökevényétől, és féltő gonddal kell őrködnünk ; a tanácsi demokrácia felvirágoztatásán. Ezt úgy érhetjük el, ha biztosítjuk azt, hogy a bizottsá­gok tanácskozásain és a tanácsok teljes ülésein minél több fontos helyi kérdést vitassanak meg és döntsenek el, továbbá ha szorosabbá tesszük a tanácsoknak a kapcsolatát az egész lakosság­gal. Csakis ilyen módon közelíthetjük meg azt a példaképet, amelyet ezen a téren is a Szovjet­unió nyújt számunkra, ahol a szovjetek a lakos­ság önigazgatásának legszélesebbkörű, legdemo­kratikusabb szervezetei. Fejlődésen ment keresztül az elmúlt eszten­dőben az államapparátus is. A Népgazdasági Tanács, a Tervhivatal, az egyes minisztériumok és hivatalok dolgozói rászolgáltak a nép bizal­mára. Hivatalainkban a munkások és a dolgozó parasztság soraiból kiemelt vezetők, új tisztvise­lők ezrei dolgoznak, akik kitűnően megállják he­lyüket. Ugyanakkor elmondhatjuk azt is, hogy a régi értelmiség tagjai is nagy többségükben oda­adó, áldozatkész tevékenységet fejtettek ki, és ezzel jelentősen hozzájárultak a sikerekhez. Engedjék meg, hogy ezzel ' kapcsolatban szól- • jak néhány szót erről az úgynevezett »régi« értel­miségről.. A tények, azt mutatják, hogy ez a ré­! teg, amely a múltban az urak érdekeinek végre-

Next

/
Oldalképek
Tartalom