Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-41

625 , Àz országgyűlés 41- ülése 1951. é kod ás elvének érvényesítése a tőkés országok ki­zsákmányoló politikájával szemben népi demo-. kráciánk felsőbbrendűségének egyik további bizo­nyítéka. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben sú­lyos hibát követnénk el, ha tétlenül néznénk az imperialista háborús készülődéseket. A hatalmas Szovjetunió vezetése alatt álló béketábor ereje nőttön nő, de ebből nem az következik, hogy sa­ját védelmünk tekintetében ne lenne tennivalónk, elhanyagolhatnánk néphadseregünk ügyét. Ellen­kezőleg! Rákosi elvtárs pártunk II. Kongresszusán a következőket mondotta: »Ebben a nemzetközi helyzetben, amikor az imperialisták teljes gőzzel fegyverkeznek, amikor déli határainkon Tito amerikai zsoldban áfló bandái csörgetik fegyvereiket, a magyar népi demokráciának kötelessége, hogy honvédségét a békeszerződésben megjelölt határok közt fejlesz­sze. Nem kell magyaráznunk, hogy ennek a hon­védségnek nincsen egyéb feladata, mint hogy védje hazánk függetlenségét és szabadságát. Dol­gozó népünk tudja, hogy honvédsége csak.azt a célt szolgálja, hogy népi demokráciánk vívmá­nyait megvédje. Ezért olyan népszerű fiatal hon­védségünk, s ezért támogatja szívvel-lélekkel mint békénk és biztonságunk őrét, az egész dol­gozó nép.« 1952. évi költségvetési kiadásainknak 14 százalékát fordítjuk néphadseregünk és állam­védelmi szerveink fenntartására és fejlesztésére. Az Í952. évi költségvetési előirányzat jelen­tékeny lépést tesz a szocialista takarékosság ér­vényesítése felé azzal, hogy államigazgatásunk kiadásainak részesedése az összes államháztartási kiadásokban az 1951. évi 5.6%-ról 5.1%-ra csök­ken. Az adminisztratív kiadások további csökken­tését a bürokratizmus minél teljesebb kiirtásával, az észszerűsítési lehetőségeknek az eddiginél is messzebbmenő alkalmazásával kell megvalósíta­nunk. E tekintetben lényeges munka hárul az ez év tavaszán létesített Országos Létszámbizott­ságra, amelynek feladata a közszolgálatban, va­lamint az állami vállalatoknál.dolgozók létszámá­nak központi ellenőrzése, felülvizsgálata, az egyes szerveimé vonatkozó kötelezd. létszámnormák megállapítása. Eredményeink mellett azonb*. 1 nem hallgat­hatjuk el államigazgatásunk még . sglevő hiá­nyosságait, így nem sikerült még h.inden terü­leten kiküszöbölni a kettősségeket, a párhuzamos ügyintézést és gyökeresen felszámolni a múltból ittmaradt bürokratikus csökevényeket. A jövő év­ben még nagyobb feladatok állnak előttünk, hogy az adminisztrációs költségek csökkentése tekinte­tében megközelítsük azokat az eredményeket, amelyeket a Szovjetunió má/ elért, ahol az állam­igazgatási kiadások aránya az összes állami ki­adásokhoz viszonyítva c?jpán 3.2%. Külön kell megemb'lenem a tanácsok növekvő költségvetési jelentőségét, ami kidomborítja ál­lami életünk mélyreható átalakulását. A tanácsok biztosítják a dolgozók közvetlen részvételét a köz­ügyek intézésében, és egyúttal a tanácsokban végzett társadalmi munka pótolhatatlan gyakor­lati tapasztalatokkal ruházza fel a munkásosz­ORSZAGGYÜLÉSI ÉRTESÍTŐ. ti december hő 14-én, pénteken. 626 tály és a vele szoros szövetségben dolgozó pa­rasztság tagjait a közösség ügyeinek intézésében. Az 1952. évi összes költségvetési Tíiadások­ban a helyi tanácsok 4072.1 millióval szerepelnek, ami az 1951. évi előirányzathoz képest kereken 47%-os emelkedésnek felel meg. A tanácsok költségvetési keretének kitágulása azok egészséges fejlődésének bizonyítékát szol­gáltatja. Igazgatási feladatkörükben a tanácsok immár nagyszámú olyan teendőt. látnak el, ame­lyeket azelőtt az állam közvetlenül intézett. A szociális, kulturális szervek és intézmények igaz­gatása ma jórészt ia tanácsok feladata, és ehhez képest az állami költségvetésben szereplő szociá­lis-kulturális kiadásoknak közel 50%-a szerepel a helyi költségvetések előirányzataiban. Magukban a tanácsi költségvetésekben a szociális és kul­turális kiadásokra eső hányad 63%-ot képvisel. 1952. évi költségvetésünk új tételeként jelent­kezik az Állami Mezőgazdasági Gépüzem, mely­nek kiadásait 695 millió forintban irányoztuk elő. A gépállomások feladata, hogy az állami és szö­vetkezeti nagyüzemi gazdaságok és a dolgozó parasztság számára segítséget nyújtsanak a ta­lajmunkák és egyéb mezőgazdasági munkák jobb elvégzésében, és fokozatosan kiküszöböljék a lökésszerűen jelentkező mezőgazdasági munka­erőszükséglet zavaró hatását népgazdaságunk­ból.^ Az Állami Mezőgazdasági Gépüzem gazdál­kodása a költségvetés szigorú pénzügyi rendjében biztosítékot nyújt arra, hogy a gépállomások a teljesítmények növelésével, a termelékenység eme­lésével teljesíteni fogják a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében rájuk háruló feladatokat. T. Országgyűlés! Az 1952. évi költségvetés jelentősen megnövekedett kiadásainak fedezését az teszi lehetővé, hogy termelésünk gyorsütemű emelkedése, áz önköltség tervszerű csökkentése, a. szocialista akkumuláció újabb forrásainak fel­tárása következtében a költségvetés bevételei a kiadásokat meghaladó mértékben növekednek. A költségvetés 'bevételeinek döntő ' részét, 87.1 %-át a szocialista szektor adja. Jelentősen megnövekednek az állami vállalatoktól befolyó bevételek: az állami vállalatok 36.6 milliárd fo­rinttal járulnak hozzá költségvetésünk fedezeté­nek biztosításához. ' A. vállalatoktól származó bevételek két legjel­lemzőbb tétele a forgalmiadó és a nyereségbe­fizetés. A forgalmiadó az a legfőbb csatorna, ame­lyen keresztül a szocialista vállalatok által létre­hozott terméktöbblet pénzbeli ellenértékét költ­ségvetésünkbe bevonjuk. A forgalmiadó feszített előirányzatával ösztönzőleg hatunk a szocialista gazdasági szektor tervteljesítésére, a takarékos­sági mozgalomra és az önköltségcsökkentésre, egyszóval a szocialista akkumuláció ütemére. ^Szocialista viszonyok között a forgalmiadó • az ár szerves része. Ezzel szemben a tőkés orszá­gokban a forgalmi adót hozzáadják az amúgy is magas fogyasztói árakhoz, és az egyre fokozódó adóterhet áthárítják a fogyasztókra. Míg tehát ná­| lünk .— hasonlóan a Szovjetunióhoz és a test­véri népi demokráciákhoz — a forgalmiadó hozama a dolgozó nép javát előmozdító békés építő­munka meggyorsítására és eredményeink bizto­48.

Next

/
Oldalképek
Tartalom