Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-41

627 Az országgyűlés 4L ülése 1951. sitására szolgál, addig a kapitalista. országokban egyre nyíltabban szorítják meg a dolgozókat aránytalanul su*có forgalmiadó-csavart, hogy a széles tömegekből még nagyobb összegeket sajtoljanak ki a népelnyomó apparátus fenntartására, az imperialista fegyverkezés és agresszió folytatására. \ vállalátok adóbefizetése 26.2 milliárd forintban van költségvetésünkben előirányozva. Míg a vállalatok által befizetendő forgalmiadó független működésük gazdasági eredményeitől, addig a vállalatok költségvetési befizetéseinek másik fő formája, a nyereségbefizetés attól függ, hogy a vállalatok milyen mértékben teljesítik, illetve teljesítik túl termelési, értékesítési, önköltségcsökkentési terveiket. A nyereségbefizetési előirányzat biztosítása a tervteljesítés egyik legfontosabb fokmérője. A nyereségbefizetés 1952. évi előirányzata 5330 millió forint, á múlt évinél 40%-kai nagyobb. Ez az emelkedés a vállalati eredmények várható alakulásának reális felmérésén alapszik. A nyereségbefizetés költségvetési összegeinek két alapvető tényezője: a termelés kibővítése és az önköltség csökkentése terén számottevő haladást könyvelhetünk ugyan el, de 1952-ben erőfeszítéseinket még jobban kell fokoznunk, hogy eleget lehessünk'a szocialista építés gyorsuló üteme által támasztott akkumulációs igényeknek. Tudatában vagyunk annak, hogy az 1952. évi nyereségbefizetés, előírása feszített tervet jelent, és hogy ezt az eredményt csak akkor tudjuk elérni, ha iparunk jövedelmezőségének fokozását mint egyik legfontosabb kérdésünket tekintjük. Döntő jelentőségű feladatunk ez, nemcsak a költségvetés egyensúlyának megóvása, hanem egész népgazdaságunk jövő fejlődésének biztosítása érdekében is. El kell tehát hárítanunk minden akadályt, fel kell számolnunk minden hiányosságot, amely iparunk fejlődésének egyre gyorsuló ütemére fékezőleg hat. Egyik legfontosabb feladat a szilárd szocialista munkafegyelem biztosítása, amely a kapitalizmus kényszerfegyelmével szemben elsősorban az önkéntességen, a dolgozók szocialista öntudatán alapul. A munka észszerű megszervezése mellett a munkafegyelem megszilárdításának hatalmas emelője az a mindinkább észlelhető jelenség, hogy a jól, becsületesen dolgozók a munkájukat rosszul, hanyagul végzőkkel, a nép vagyonát fecsérlőkkel szemben maguk lépnek fel, mert megértették, hogy a munkafegyelem meglazulása az egész szocialista építést hátráltatja. Szorosan kapcsolódik a munkafegyelem kérdéséhez a szilárd bérfegyelem. A folyó év elején bevezetett munkabéralap-ellenőrzési rendszer alkalmazása óta haladást értünk el a termelés és a munkabéralapok közötti megfelelő viszony biztosításában. 'Az utóbbi hónapok tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a béralap kérdését egyes vállalati igazgatók még mindig nem kezelik fontosságának megfelelően, és csak akkor kezdenek foglalkozni a béralap-túllépéssel, amikor a bank — kötelességét teljesítve — kifogást emel a termeléssel nem indokolt bértöbblet miatt. A munkafegyelem megszilárdítása és a laza béralap-gazdálkodás felszámolása önmagában is fontos tényezője az önköltség csökkentésének és évi december hó 14-én, pénteken. 628 így a jövedelmezőség növelésének. Legalább ilyen ' fontossága van az önköltség szempontjából annak, hogy az anyaggazdálkodás terén is a legszigorúbb takarékosságot valósítsuk meg. A takarékosság a szocialista gazdasági rend törvénye. Különös súllyal jelentkezik ez a követelmény fejlődésünk jelenlegi szakaszában, amikor még egyes fontos alapanyagok termelése elmarad az ipari termelés gyorsütemű emelkedése mögött. Véget kell vetnünk az egyes üzemekben még mindig folyó anyagpocsékolásnak, maradéktalanul érvényesítenünk kell a szigorú normák alapján való anyagfelhasználást. Meg kell szüntetnünk azt az egyes gazdasági vezetőknél a tőkés gondolkodásmód maradványaként még mindig érvényesülő gyakorlatot, amely szerint nagy anyagkészletek felhalmozásával hosszú időre előre igyekeznek »magukat biztosítani«. A minisztertanács takarékossági határozata legalább 500 millió értékű feleslegesen heverő anyagkészlet mozgósítását írta elő, és bár vállalataink ezt a feladatot túlteljesítették, az anyagkészletek újabb felhalmozása és az elosztás körül mutatkozó hibák révén az ilyen készletek ezidőszerint is jelentős mennyiségű értékes anyagot vonnak el népgazdaságunktól. Hasonlóan károsak azok a jelenségek, amelyek a gazdálkodás hibájából a termékek vagy szolgáltatások átfutási idejét hosszabbítják meg. így például az 1. sz. Budapesti Autójavító Üzemnél helytelen gazdálkodás következtében a futóés generáljavítások átlag 70 napra vonják ki a lavítandó gépkocsikat a forgalomból. Egyes iparágakban az alapanyagok szükséges feltöltése helyett segédanyagokban mutatkozik felhalmozás. így például a pamutipar anyagkészleteiben 66% & segédanyagok aránya. Az 1952. évben megvalósítandó nagy feladatok szükségessé teszik, hogy a gazdálkodásunkban riég fennálló lazaságokat gyors ütemben felszámolva, tartalékainkat feltárva, biztosítsuk az önköltségcsökkentés területén előírt feladatok maradéktalan teljesítését, sőt túlteljesítését. Különösen sok a tennivalója a földművelésügyi minisztériumnak, hogy az állami gazdaságokban is szigorú pénzügyi rendet teremtsen, megszüntesse a deficitet, biztosítsa a normák betartását, az árutermelés és ezen keresztül a bevételek fokozását, hogy áüami gazdaságaink is hozzájáruljanak népgazdaságunk növekvő akkumulációs síüksév* léteihez. A költségvetés bevételei között 558 millió forintos előirányzattal szerepel a szövetkezetektől származó bevétel. Ez az előirányzati összeg nem fejezi ki megfelelően a szövetkezeti szektor erősödését, mely lényegesen nagyobb, mint ami a bevételi számokban tükröződik. Számításba kell venni ugyanis, hogy a december 1-i határozattal kapcsolatos adóügyi rendszabályok különösen földművesszövetkezeti vonalon jelentősen csökkentették az adókötelezettséget. Bevételeink 12.9%-a származik a lakosságtól, döntő részben a lakosság adóbefizetéseiből. A közteherviselés elve, az állampolgári fegyelem megköveteli, hogy adóbevételi tervünket maradéktalanul teljesítsük. Ezen a területen bőven van még tennivalónk, mert az adófizetési fegyelem — sokszor még egyes pénzügyi szerveknél is — szá-