Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-41

611 Az országgyűlés 41- ülése 1951. György, Szabó Ferenc és Németh Imre pótképviselőket hívta be. Bejelentem, hogy az Elnöki Tanács tagjai sorában lemondás folytán két hely megüresedett. Betöltésük iránt később fogok javaslatot tenni. Az országgyűlés a bejelentéseket tudomásul veszi. Szabó Piroska, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára kíván szólni. ' SZABÓ PIROSKA: Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk 21. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsának működéséről, melyet az országgyűlés "1951. évi május hó 18-án berekesztett és a mai napon újból megnyitott ülésszaka közötti időben fejtett ki, a következőkben számolok be. Az Elnöki Tanács az Alkotmány 20. §,-ának (4) bekezdésében biztosított jogkörében hozott határozattal Sándor László építésügyi miniszter lemondását elfogadta és miniszteri tiszte alól felmentette. A minisztertanácsnak a Magyar Függetlenségi Népfront elnökségével egyetértésben történt jelölésére Szijjártó Lajost építésügyi miniszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács a két ülésszak közötti időben tíz ülést tartott és 18 törvényerejű rendeletet alkotott, amelyeket a Magyar Közlönyben való közzététel útján kihirdetett. E törvényerejű tendeleteknek az Alkotmány 20. §-a (5) bekezdésében előírt bemutatása felől már gondoskodtam, amikor azok kinyomtatott jegyzékét az országgyűlés tisztelt tagjai között szétosztattam. Mégis néhány törvényerejű rendelettel jelentőségénél fogva külön is kívánok foglalkozni.így többek között rá kell mutatnom a legutóbbi ülésszak óta alkotott azokra a fontosabb törvényerejű rendeletekre, amelyek köznevelésünk ügyét, oktatási hálózatunk további fejlődését mozdították elő. Nép köztársaiságunk a dolgozók művelődéséhez való jogát egyebek között az ingyenes és kötelező általános iskolával, valamint az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. Alkotmányunknak ezt a rendelkezését fejezi ki a tankötelezettségről és az általános iskoláról szóló törvényerejű rendelet, amikor a hatodik életévüket betöltött gyermekek részére 8 évi tankötelezettséget állapít meg és kimondja, hogy az általános iskolában az oktatás ingyenes, tehát a tanulók sem beiratási díjat, sem tandíjat, sem egyéb díjat nem fizetnek. Ezenfelül a dolgozók rászoruló és arra érdemes gyermekei tanulmányi segélyben is részesülhetnek. Nehéziparunk gyorsütemű fejlődése mind nagyobb követelmények elé állította a felsőfokú műszaki-oktatási intézményeinket. Az ötéves terv egyre növekvő mérnökutánpótlás szükségletei, s a mérnökképzés szakosítása tekintetében jelentkező fokozott igények szükségessé tették a mérnökképzés eddigi kereteinek további bővítését, újabb egyetemek felállítását. Mindezt figyelembevéve fiikotta meg az Elnöki Tanács a Közlekedési Műszak: Egyetem és a Veszprémi Vegyipari Egyetem létesítéséről szóló törvényerejű rendeleteket. Az újonnan felállított eg) ïtemek a folyó tanévben már elkezdték működésükei és számíthatunk arra, hogy évi december hó 14-én, pénteken. 612 hathatósan elő fogják segíteni a növekvő szakmai igényeknek megfelelő mérnökutánpótlást. • Az Elnöki Tanács egyik jelentős jogszabályalkotása az államtitok és a hivatali titok büntetőjogi védelméről szóló törvényerejű rendelet. Felemelt ötéves népgazdasági tervünk sikeres megvalósítása» a szocializmus építése és a béke védelme hazánk minden polgárát fokozott éberségre kötelezi a belső és külső ellenség üzelmeinek meghiúsítása végett. A törvényerejű rendelet megalkotása előtt hatályban volt jogszabályaink ennek a fokozott éberségnek a követelményét nem bizto'sították kellőképpen. A törvényerejű rendelet az államtitok fogalmának új meghatározásával, az államtitok és a hivatali titok tekintetében elkövethető visszaélések büntetésének új megállapításával mindenki számára világosan kifejezi a közérdeket érintő titok megőrzésének rendkívüli fontosságát és megszegésének súlyos következményeit. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról. Ez az új nyugdíjtörvény ötéves tervünk építésének eddig elért eredményei alapján és a Szovjetunió élenjáró társadalombiztosításának példája nyomán jött létre. Megszüntette a régi nyugellátási rendszerünknek a munkásosztály hátrányára fennállott igazságtalan rendelkezéseit, s a szerteágazó, elavult, bürokratikus szabályok helyébe egységes, új rendelkezéseket léptetett. Az< új nyugdíjtörvény alapján minden dolgozónak egyenlő szabály és mérték szerint jár nyugellátás és a nyugdíj összegét a munkabérek arányában állapítják meg. Ebből az következik, hogy a kiemelkedő teljesítményt elérő dolgozók jó munkájuk jutalmát nemcsak a nagyobb munkabérben, hanem öregségük vagy megrokkanásuk esetén magasabb összegű nyugdíj formájában is megkapják. Jelentős előnyben részesiti a nehéz és veszélyes munkán dolgozókat, figyelembeveszi a munkában eltöltött időt és jutalmazza a munkahelyhez való hűséget. Biztosítja az 1951. év végéig megállapított nyugdíjak változatlan összegű további folyósítását, s egyben jelentősen felemeli a társadalombiztosítási járulékokat. Mindezek alapján méltán mondhatjuk, hogy a nyugdíjtörvény munkásosztályunk, dolgozó népünk államának népi demokratikus rendszerünknek új, nagy vívmánya. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakban ismertettem a Népköztársaság Elnöki Tanáosának a két ülésszak közötti időben kifejtett működését. Kérem, hogy beszámolómat tudomásul venni szíveskedjenek. ELNÖK' Az országgyűlés a beszámolóban foglaltakat tudomásulveszi. Olt Károly pénzügyminiszter kíván szólni. OLT KAROLY miniszter: T. Országgyűlés! Beterjesztem az 1952. évi állami költségvetést és az 1952. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Kérem a költségvetést, valamint a költségvetési törvényjavaslatot az országgyűlés tagjai között szétosztatni s előzetes tárgyalásra ' és jelentéstételre az országgyűlés gazdásági és pénzügyi bizottságának kiadni. ELNÖK: A beterjesztett költségvetést és a költségvetési törvényjavaslatot az országgyűlés tagjai között szétosztja, előzetes tárgyalásra és