Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-39

575 Az országgyűlés 39. ülése 1951. A megyei bíróságok hatáskörébe ezért első­sorban a főbenjáró bűncselekmények tartoznak, mint a népi demokrácia állami, társadalmi és gazdasági rendje ellen intézett legsúlyosabb támadások. A bizonyítási eszközöket illetően a javaslat korlátozást nem, szab. Tehát a legtágabb teret nyitja a bizonyítási eljárásnak. Csupán egy kivé­telt állapít meg, amidőn kimondja: eskünek az eljárásban helye nines. Ez amnak a következmé­nye, hogy az alakszerű bizonyítás kizárása foly­tán az igénybevett bizonyító eszközök fonttá Lis megerősítésének sem lehet helye. A nyomozási eljárás szabályozásánál a nyo­mozás sikeres lefolyását olymódon igyekszik biztosítani a javaslat, hogy az a személyi sza­badság és egyéb állampolgárt jogok tekinteté­ben a "lehető legkisebb hátránnyal és az eljárás sikerének veszélyeztetése nélkül a lehető legtelje­sebb kímélettel történjék. A nyomozás során használható jogorvoslatok kérdését H rendezi a javaslat. A büntető perrendtartásnak erre vonat­kozói homályos és gyakorlatban egyáltalán nem érvényesülő rendelkezéseit akként pótolja a javas­lat, hogy a határidő pontos meghatározásával miniden esetben biztosítja a nyomozó szervek kö­rén belül az esetleg felmerült jogsérelem orvos­lását és lehetővé teszi az e téren felmerülő hi­báknak a magasabb fórum által való megvizsgá­lását és orvoslását. A büntető igazságszolgáltatás célját cs-úk ak­kor érheti el, hogyha a bűncselekmény elkövetését lehetőleg nyomban követi a büntető ítélet. Ez a bírói eljárás gyorsításával érhető, el, s ezért ren­delkezik olymódon a törvényjavaslat, hogy a tár­gyalást a legrövidebb határnapra, minden esetre azonban úgy kell kitűzni, hogy a vádirat érkezé­sét követő egy hónapon belül megtartható le­gyen. Abból indulva ki, hogy a járásbíróság az ül­nökök részvétele folytán mindig tanácsban tár­gyalja az ügyet, a javaslat nem tesz Különbsé­get a járásbírósági és megyei bírósági tárgyalás között, mindkettőre egyforma eljárási szabályo­kat állapít meg. A polgári jogigény elbírálása körébem azt az újítást vezeti be a javaslat az Ítélet tartal­mára nézve, hogy minél szélesebb körben lehe­tővé teszi a polgári jogigénynek a büntető per­ben való érdemi eldöntését, mert ez a büntető perben nagyobb nehézség nélkül megtörténhetik és így a polgári per indítása nélkül jelentékeny idő- és költségkíméléssel oldható meg. A fellebbezéseik kérdésében jelentős újítás, hogy a javaslat szerint a fellebbezési tárgyalás során új bizonyítást is lehet indítványozni. A perújítás kérdésében pedig a javaslat az ügyész­nek is megadja a perújítás indítványozásának jogát a terhelt javára. Eddig ugyanis az ügyész kizárólag a terhelt terhére élhetett újrafelvé­tellel. évi május hó 17-én, csütörtökön. 576 T. Országgyűlés! A büntető perrendtartás­ról szóló törvényjavaslat igazodva Alkotmá­nyunk rendelkezéséhez, az abban foglalt s az igazságszolgáltatásra vonatkozó alapelveket kí­vánja megvalósítani. Az Alkotmány 41. §-a ki mondja: »A Magyar Népköztársaság bíróságai büntetik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biz­tosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jo­gait, nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására.« Ennek megfelelően a javaslat a törvény célját a követ­kezőkben, határozza meg: »E törvény célja, hogy a büntető eljárás szabályozásával a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjének és intézményeinek, valamint a dolgo­zók jogainak védelmében biztosítsa a bűncselek­mények üldözését, a dolgozó nép ellenségeinek megbüntetését, s a dolgozóknak a szocialista társadalmi együttélés szabályaira való nevelé­sét.« Ennek a célkitűzésnek a szolgálatában ál' a törvényjavaslat minden rendelkezése. T. Országgyűlés! Az élesedő nemzetközi helyzetben és az élesedő osztályharcban az impe­rialisták minden törekvése arra irányul, hogy agressziójukkal a világ békés dolgozóinak mun­káját megzavarják. A hatalmas béketábor, élén a Szovjetunióval és a békéért dolgozók nagy ve­zérével, Sztálinnal, megbonthatatlanul áll ellent ennek a támadásnak. Mi, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése alatt, Rákosi Mátyás útmu­tatása alapján a felemelt ötéves tervvel építjük a békét és a szocializmust. A béke építéséért és megvédéséért azonban harcolni is keli. Ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után harci eszköz lesz a dolgozó magyar nép kezében ellenségeinkkel szemben. Kérem a t Országgyűlést, hogy a törvény­javaslatot ennek a szellemnek jegyében fogadja el. (Élénk taps.) ELNÖK: T. Országgyűlés! A napirend tár­gyalására megállapított idő letelt. Ezért a vitát félbeszakítom és javaslatot teszek a legközelebbi ülés idejére és napirendjére. Javasolom, hogy legközelebbi ülésünket hol­nap, pénteken délelőtt 10 óraikor tartsuk és napi­rendjére tűzzük ki: a büntető perrendtartásról szóló törvény­javaslat folytatólagos tárgyalását, az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását, és végül a jogi bizottságnak a mentelmi ügyekről szóló jelentését. Elfogadja-e a t. Országgyűlés »a napirendi javasilatot? (Igen.) Az Országgyűlés a napi­rendi javaslatot elfogadta. Az ülést bezárom. (13.50.) 1-515198. Athenaieum. (F. v.: Soprani B.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom